-
Egy katonai és politikai szövetség Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia között. Céljuk a békeszerződések utáni revanspolitika megállítása volt. A legfőbb figurája Edvard Benes csehszlovák külügyminiszter volt, aki rengeteg energiát fektetett a szövetség létrehozásába és fenntartásába. Főleg a Magyar királyság és a Habsburg restauráció ellen jött létre, ez a gondolat már az első világháború alatt megszületett.
-
Lenin úgy akarta, hogy Trockij legyen az utódja, a végén mégis az ő egyetértésével nevezte ki a központi bizottság Sztálint. Mikor Lenin betegsége rosszabbodott, Trockij és Sztálin hatalmi versengése elkezdődött. Végül a nép szimpátiája (Trockij egyáltalán nem volt humánus, a katonai módszereit pedig több területre is ki akarta terjeszteni) és a jó kapcsolatok hatására Sztálin került ki győztesen a "harcból". -
A német birodalom és a Szovjetunió diplomáciai kapcsolatot kötnek. Ebben a szerződésben helyreállítják kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatukat. -
Röviddel az oroszországi polgárháború befejeztével a vezetőség létrehozta a NEP-et. 1922 tavaszán Sztálint választották a párt főtitkárává, (feladata az volt, hogy felügyelje a párt bürokráciáját.) A Cseka átalakult GPU-vá, majd végül decemberben az I. össz-szövetségi Szovjetkongresszuson megalakult a Szovjetunió. Alapja az orosz SZSZSZK, az ukrán SZSZK, a kaukázusontúli SZSZSZK és a Belorusz SZSZK közötti szövetségi szerződés volt. -
Az amerikai terv célja az volt, hogy talpraállítsa Németországot hitelek és befektetések segítségével, így az tudja fizetni a jóvátételt Angliának és Fro.-nak, ezek az országok pedig ezután újra tudnak majd törleszteni az USA-nak. -
Az 1929-es jóvátételi konferencián készült a Young-terv. Ebben meghatározták, hogy a német jóvátételt csak a következő 60 évben kell kifizetni.
-
A háború után az USA veszi át az irányító szerepet. Itt a háborúk után is folytatódik a felfokozott ipari termelés, a kereslet változatlan és a piac is fizetőkées. Ennek hatására megindul a gyáralapítási láz. Egyre több a csalás, és mivel egyre nagyobb az osztalék a részvényeken, mindenki venni akar, akár kölcsönök árán is. Eközben európában megjelenik az infláció, hatalmas a munkanélküliség és ellátási gondokkal küzdenek az országok. A fizetőképes piac megszűnik, így az USA számára is szűkül.
-
Mivel a vállalatok ekkorra már nem hoztak nyereséget, és az osztalékok nem növekedtek a részvényárak csökkenni kezdtek. Hamarosan mindenki meg akart szabadulni a befektetéseitől. Az eladások miatt a részvények ára zuhanni kezdett, míg a New York-i tőzsde összeomlott. Ezt nevezzük fekete keddnek. Az árfolyamok egy hét alatt nagyjából 40%-ot zuhantak. -
Egészen eddig az állam nem avatkozott be a piaci ügyekbe, viszont most úgy ítélték, csak így lábalhatnak ki a válságból. Olyan állami beruházásokat hoztak létre, ami nem növeli a túltermelést, mégis munkahelyet ad az embereknek és profitot hoz, Csökkenteti az importot, Elszakítja az aranyalaptól a dollárt, és támogatásokat nyújt, ha cserébe a farmerek kevesebbet termelnek. Igaz az intézkedések egy részét eltörli a legfelsőbb bíróság, 33' végére az ország mégis kezd kilábalni a válságból.
-
Miután a kormány létrehozta a Gulágokat, nagyon sok ember került ide. Ez viszont azt jelentette, hogy egyre kevesebb ember dolgozott a földeken. Emellett viszont irreálisan nagy volt a beszolgáltatni való gabona mennyisége. Ekkor tört ki az éhínség, ez pedig még többet rontott a helyzeten. Ez legjobban Ukrajnát, vagy É.-Kaukázust sújtotta, ahol az emberek szinte kizárólag a mezőgazdaságból éltek. Ez a kormány részéről egyfajta nemzeti alapú tisztogatás volt, és több millióan haltak bele.
-
Franklin Delano Rooseveltet élete során 3x választották elnökké. Halála után hozták a törvényt, miszerint az amerikai elnököt csak egyszer lehet megválasztani. Az ő nevéhez fűződik a New Deal nevű válságkezelési program.