Az SZDSZ útja

Timeline created by I8EKA6
  • Az SZKH, mint előd

    A Beszélő körül szerveződő értelmiségiek az 1988-ban már különböző „alternatív” szervezetekként jelentkező ellenzéki csoportok kapcsolattartásának elősegítésére 1988. május 1-jén megalakították a Szabad Kezdeményezések Hálózatát, melynek alapító okiratát kétszázan írták alá, s felállítottak egy ötven fős Ideiglenes Koordinációs Tanácsot is
  • A párt megalakítása

    Féléves működés után párttá alakult a Szabad Kezdeményezések Hálozata.A szervezet 1988. november 13-i gyűlésén a budapesti Jurta Színházban, ahol az 1100 résztvevő közül 998-an szavaztak a Szabad Demokraták Szövetségének létrehozására. A gyűlés elfogadta a párt Elvi Nyilatkozatát, és megválasztotta a párt kilenc ügyvivőjét. Az SZDSZ megalakult.
  • Az első program

    Az SZDSZ programját 1989. március 19-én és április 16-án fogadta el a Corvin Moziban tartott első közgyűléseken. Az SZDSZ megalkotta saját választási programját, amelynek a „Rendszerváltás programja” címet adták, és alapvetően a liberális értékekre támaszkodik
  • Megalakul az Ellenzéki Kerekasztal

    Megalakul az Ellenzéki Kerekasztal
    Az 1989. március 23-án megalakult Ellenzéki Kerekasztal tagjaként vett részt a rendszerváltozást előkészítő, az átmenet sarkalatos törvényjavaslatairól folytatott háromoldalú nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon.
  • A „négyigenes” népszavazás

     A „négyigenes” népszavazás
    Az aláírásgyűjtés és az 1989. november 26-án lebonyolított referendum - amely a köztársasági elnök választásának kérdésében 50,7, a másik három kérdésben 95%-os arányban döntött az SZDSZ által javasolt változat mellett - döntő mértékben erősítette meg a pártot.
  • Az 1990-es országgyűlési választások

    Az 1990-es országgyűlési választások
    Az 1990-es országgyűlési választáson az SZDSZ – részben a négyigenes népszavazás sikerének köszönhetően – a második legjobb eredményt érte el (az MDF után); 92 mandátumot szerzett, ezzel a legnagyobb ellenzéki párttá vált. Az SZDSZ országgyűlési frakciójának vezetője Tölgyessy Péter lett.
  • MDF-SZDSZ paktum

    Április 29-én kötötte meg a párt az MDF-fel az MDF–SZDSZ paktumként emlegetett politikai egyezményt, amelynek célja a demokratikus intézmények megszilárdítása és a kormányzás stabilitásának biztosítása volt.[6] A paktum értelmében az SZDSZ jelölhette a harmadik magyar köztársaság első köztársasági elnökét: Göncz Árpádot, aki korábban az SZDSZ Ügyvivői Testületének tagja volt
  • Önkormányzati választások

    A párt az 1990. szeptember 30-án és október 14-én tartott önkormányzati választáson a tízezernél több lakosú településeken első helyen végzett; jelöltjét, Demszky Gábort Budapest főpolgármesterévé választották – majd 1994-ben, 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban is újraválasztották.
  • Tölgyessy éra

    Tölgyessy éra
    Az SZDSZ 1991. november 23-24-én tartott közgyűlése Tölgyessy Pétert választotta meg elnöknek a tisztségéről leköszönni kívánó Kis János helyett. Az SZDSZ Tölgyessy konzervatív-liberális irányzatával egyet nem értő korábbi vezetői erre nem jelöltették magukat a párt operatív irányítását végző Ügyvivői Testületbe, s a frakcióvezetőségről lemondott Pető Iván helyébe december 2-án Tardos Márton került. A Tölgyessy-éra csaknem pontosan egy évig tartott.
  • Pető az új pártelnök

    Pető az új pártelnök
  • Az 1994-es választások

    A párt az 1994-es magyarországi országgyűlési választáson 69 mandátummal – köztük a Fidesz konzervatív fordulatát követően lemondott három volt fiatal demokratáéval[8] – ismét a második helyen végzett, ezúttal az abszolút többséget szerzett MSZP mögött.
  • MSZP-SZDSZ kormánykoalíció

    A liberális tábort élesen megosztotta a szocialistákkal kötendő koalíció kérdése - hiszen a párt addig antikommunistának vallotta magát; végül azzal magyarázták a koalíció megkötését, hogy az SZDSZ mint politikai párt nem térhet ki a „kormányzati felelősség vállalása” elől.
  • Tocsik-ügy hatása

  • Az 1998-as választások

    Az 98-as országgyűlési választáson az SZDSZ már csak a negyedik helyen végzett; mindössze 24 képviselője szerzett mandátumot, a párt 1998 és 2002 között ellenzéki pártként működött.
  • Új Generáció

    Új Generáció
    Az SZDSZ Új Generáció egy magyar liberális ifjúsági politikai szervezet volt 1999 és 2013 között, ami az SZDSZ ifjúsági tagozataként működött.
  • Sorkatonai szolgálat

    Népi kezdeményezés keretében aláírásgyűjtést kezdett a sorkatonai szolgálat megszüntetéséért, de a többi parlamenti párt leszavazta az indítványt. (A sorkatonaságot végül 2004-ben törölték el.)
  • A 2002-es választások

    Az párt 19 képviselője és egy MSZP–SZDSZ közös jelölt szerzett mandátumot. Az MSZP és az SZDSZ ismét koalíciót kötött egymással és kormányzati pozícióba kerültek, ahol 14 minisztériumból négyet irányított liberális miniszter. A 2002-es választásokra alapvetően módosult a helyzet az 1994-eshez képest. Az SZDSZ épp hogy megugrotta a parlamenti küszöböt (5,18% mandátummal), vagyis törpepárt lett. Ugyanakkor az MSZP-nek éppen ennyi kellett ahhoz, hogy többségi kormányt alakíthasson.
  • A 2004-es európai parlamenti választások

    A 2004-es európai parlamenti választások
    Az SZDSZ két mandátumot szerzett a Magyarországnak járó 24-ből.
  • A 2006-os választások

    A párt 18 képviselője és 6 MSZP–SZDSZ közös jelölt szerzett mandátumot - közülük ketten, Sándor Klára és Hankó-Faragó Miklós lettek az SZDSZ-frakció tagjai. Az MSZP és az SZDSZ megújította a koalíciós szerződést és folytatták a kormányzást.
  • A kétes elnökválasztás

    A kevesebb mint egy éve párttag Kóka Jánost választotta meg a tisztújító küldöttgyűlés pártelnöknek.Az elnökválasztásról egy évvel később, 2008 márciusában kiderült, hogy azon „álküldöttek” vettek részt (vagyis olyanok nevében is aláírták a részvételi lapot, akik ott sem voltak, s akik nevében szavaztak is valamely elnökjelöltre). A nyilvánosságra került csalások alapjaiban kérdőjelezték meg az elnökválasztás eredményét.
  • Az elbukott népszavazás és a koalíció felbomlása

    A koalíció súlyos 2008-as népszavazási veresége után Gyurcsány Ferenc miniszterelnök menesztette Horváth Ágnes egészségügyi miniszter asszonyt. Az SZDSZ ügyvivői testülete egyhangúlag úgy döntött, hogy április 30-i hatállyal visszahívja az SZDSZ-es kormánytagokat, egyúttal bejelentette a koalíció felbontását is, azonos határidővel.
  • Fodor az új elnök

    Fodor az új elnök
    A rendkívüli tisztújító küldöttgyűlésen Fodor Gábort, Kóka János ellenében 346–344 arányban elnökké választották.
  • 2009-es EU Parlamenti választások és a bukás

    2009-es EU Parlamenti választások és a bukás
    Az SZDSZ mindössze 2,16%-ot ért el, így nem jutott be a parlamentbe. Az SZDSZ a választási eredményeket látva súlyos kudarcként értékelte a szereplését, ezért Fodor Gábor lemondott pártelnöki tisztségéről, majd rá egy hónapra országgyűlési mandátumáról is.
  • Retkes Attila az új elnök és Kóka távozása

    A rendkívüli tisztújító küldöttgyűlésen Retkes Attilát, Badacsonyi Szabolcs és Weinek Leonárd ellenében 228-106-72 arányban elnökké választották. Az új elnök megválasztása után Kóka János frakcióvezetőt lemondásra szólította fel.
  • Búcsú a parlamenttől

    Az országgyűlési választásra készülve az SZDSZ és az MDF vezetése tárgyalásokat kezdett egy lehetséges választási együttműködés formáiról. Tíz egyéni jelöltjük indult a választáson, az MDF országos listájának első tíz helyéből a 6. és 7. helyén állt SZDSZ-jelölt (Retkes Attila, Ikvai-Szabó Imre). Mivel az MDF mindössze a szavazatok 2,66%-át szerezte meg, egyéni körzetben sem tudott nyerni sehol, ezért az SZDSZ az MDF-el együtt elbúcsúzott a Parlamenttől.
  • Parlamenten kívül

    Az SZDSZ 2010. április 21-től május 25-ig tagságmegújító tagellenőrzést végzett. A revízió során az egy évvel korábbi taglétszámnak csupán 10%-a erősítette meg párttagságát, többek közt Demszky Gábor főpolgármester is távozott a pártból. A párt meggyengülését jelezte az is, hogy kénytelen volt értékesíteni a Gizella út 36. sz. alatti székházát, amelyből a jóval kisebb Ráday utcaiba költözött. A költözést és a tagrevíziót kezdeményező Retkes Attila 2010. május 29-én lemondott a pártelnökségről.
  • A megszűnés

    Az SZDSZ a gyakorlatban 2013 végére megszűnt működni, de csak 2014 szeptemberében született a megszűnését hivatalosan is kinyilvánító határozat.
  • Period: to

    MSZP-SZDSZ koalíciós kormány

  • Period: to

    MSZP-SZDSZ koalíciós kormány