-
Az első lépések előtti időszak
A történet 2014 elején, a „nagy” baloldali, liberális összeborulásakor kezdődik. Fekete-Győr Andrásban ekkor fogalmazódott meg a gondolat: új politikai mozgalomra van szükség, mely szakít a ’89-es rendszerváltás pártjaival, és új alternatívát kínál a hozzá hasonlóan érző, "elárult és becsapott tömegeknek". Rövidesen (2014 nyarán) Fekete-Győr kapcsolathálóját használva felkereste volt gimnazista barátait és egyetemista csoporttársait új politikai víziójának gondolatával. -
Momentum Mozgalom-első lépések
2015 elején kilenc fiatal alapította a Momentum Mozgalmat: úgy érezték, hogy egy civil kezdeményezés nem elég ahhoz, hogy bármiféle rendszerszintű változást elérjen, ezért a kezdettől fogva politikai közösség alapításában gondolkodtak, ami hosszútávon az egész politikai elitet leválthatja. Kezdetnek azon a nyáron szerveztek egy tábort, ahol elkezdett formálódni egy közösség. -
Kétszeres erővel!
Formális tagságát 2016 nyarán tudta megduplázni a Momentum. A 2016. júliusi ceglédi nyári táborukban több kulcsfontosságú kérdést is megvitattak; itt dőlt el, hogy a Momentum a jövőben centralista irányba mozduljon el. -
"Jöjjenek az ötkarikás játékok!"
A Magyar Olimpiai Bizottság 2015-ös döntése alapján Magyarország pályázatot indított a 2024-es nyári olimpiai játékok megrendezésére. 2016. február 16-án Budapest beadja ezen pályázatot, ezzel a döntéssel hivatalossá vált, hogy Hamburg, Los Angeles, Párizs és Róma mellett Budapest is pályázik a 2024-es olimpia megrendezésére, s ezzel együtt a Momentum elindította "NoOlimpia" elnevezésű kezdeményezését. -
Momentum, mint egyesület
Online platformokon és élőben vitatkoztak politikai kérdésekről, szerveztek pár rendezvényt, majd 2016 tavaszán elegen lettek ahhoz, hogy egyesületet alapítsanak, különböző munkacsoportokkal. 2016. november 3-án jegyezték be a Momentum Egyesületet, melynek jogi képviselője Csala Dániel Károly jogász, elnöke Fekete-Győr András. -
Nagyobb, több, szélesebb...!
2017 februárjában már százötvenen voltak az egyesületben, illetve 1.800 aktivistája és 35 ezer támogatójuk volt, és nem csak Budapesten: jelen van a Momentum Szegeden és Miskolcon is, és további terjeszkedést terveznek. -
A MoMo támogatottsága
2017 júniusára a közvélemény-kutatók szerint a párt 3%-on állt. Negyedmillió támogatójuk főleg 40 év alatti érettségizett vagy diplomás nagyvárosokban élőkből áll. -
NEM AZ OLIMPIÁRA, IGEN A JÖVŐNKRE!
A 2024-es pályázat egészen messze jutott, úgy tűnt, el is jut a limai kongresszusra. Nem így történt, 2017. február 17-ig a Momentum Mozgalom által összegyűjtött 266.151 aláírás leadását követően visszavonták a magyar pályázatot. A népszavazást Fekete-Győr András, az eddig ismeretlen Momentum Mozgalom vezetője kezdeményezte, mivel a mozgalom álláspontja szerint inkább az egészségügyre, az oktatásra, a lakhatásra, a megélhetésre és a közlekedésre kellene költeni. -
Magyarország visszalép
A budapesti választók helyett 2017. február 22-én három "vezető" döntötte el, hogy mi legyen Budapest 2024-es olimpiai pályázatának sorsa: Magyarország visszavonja a pályázatát.
A Momentum szerint viszont a kormány gyáván megfutamodott. -
Párttá alakulás
- március 4-én a Mozgalom tisztújító közgyűlése megszavazta a párttá alakulást - melynek 99 alapító tagja lett -, elfogadta a párt alapszabályzatát, valamint megválasztotta a párt első vezetőségét. "..[...]..A Párt céljait egy, a magyar társadalmat alkotó polgárok és közösségek szabadságán és konszenzusán alapuló, demokratikus, a jogállami keretek szerint működő, átlátható és korrupciómentes állam megteremtésének elősegítésével kívánja folytatni.[...]..." (Momentum Mozgalom-Alapszabályzat)
-
Európához tartozunk!
A május 1-jei tüntetésen kb. tízezer ember vett részt, hogy kifejezzék Európához tartozásukat. A tüntetők a Szabadság téren gyülekeztek, ahonnan átvonultak a Hősök terére. Kiemelték többek között: a magyarok dühösek a mindenfelől érkező propaganda, az orosz befolyás és a kormánytól független szervezetek megbélyegzése miatt, valamint azt, hogy az EU nem elvesz tőlünk, ad nekünk, és fordítva, mi sem elvenni akarunk, hanem hozzáadni valami hasznosat az európai kultúrához és szövetséghez. -
Új elnökség
2017 augusztusában Pottyondy Edina és Kádár Barnabás lemondtak az elnökségi tagságról, és csak párttagként dolgoznak tovább. Az új elnökségi tagok: Dukán András Ferenc tanár, és Cseh Katalin szülész-nőgyógyász rezidens.
A teljes elnökség ekkor: Soproni Tamás, Orosz Anna, Fekete-Győr András, Dukán András Ferenc, Cseh Katalin. -
A Cselekvés Körei
- augusztus 20-án elindították a Cselekvés Körei internetes felületét, ahol várják helyi problémák bejelentését, segítséget ajánlva ezek megoldásához. A cselekvés köreinek koncepcióját még az aláírásgyűjtés lezárultakor dobta be a köztudatba Fekete-Győr, ekkor jelentette be, hogy 45 napos országjárásba kezdenek, hogy megkeressék azokat a helyi ügyeket, amelyeket tematizálni lehet, akár úgy is, hogy népszavazást tartanak azokról.
-
Indítsuk be Magyarországot!
A Cselekvés Körei-nek -mondhatni- “szellemi” folytatása volt az Indítsuk be Magyarországot! felkiáltású kampány, amelynek keretében újabb településeken (Esztergom, Jászberény, Tatabánya, Dunakeszi, Dunaújváros, Pomáz stb.) fórumoztak, szórólapoztak a momentumosok.
“Nem véletlen az időzítés, sokszor tapasztaljuk, hogy az állam nem képes ellátni alapfeladatait, ezért éreztük szükségét egy ilyen megoldásnak”- magyarázta a Momentum kommunikációs igazgatója. -
Remény-terv
2017-ben pozitív kampánnyal vágott vissza a kormány gyűlöletkeltő plakátjaira a Momentum, melynek a Remény-terv nevet adta. A kéthetes plakátkampányt közösségi finanszírozásból Budapesten, Pécsett és Szegeden indították el. -
Nincs minden rendben..?
A Momentum története egyik nagyobb válságát élte át decemberben, ugyanis a viták a párt legfelsőbb szintjét is elérték, még a párton belül legerősebbnek tartott Fekete-Győr András elnök és Soproni Tamás alelnök között is nagy feszültség alakult ki. A történtekről senki nem akart névvel beszélni, de több momentumos is megerősítette az ellentéteket és a veszekedések részleteit, több tag/vezető mondott le posztjáról vagy intett búcsút a pártnak. -
Momentum TizenX-az ifjúsági tagozat
A TizenX a Momentum Mozgalom ifjúsági szervezete, mely 2018 januárjában alakult. "Mi nem fogadjuk el, hogy nincs beleszólásunk a saját jövőnkbe. Nem egyezünk ki azzal, hogy nálunk négyszer idősebb politikusok a fejünk fölött átnyúlva irányítják az oktatást. Nem tartjuk igazságosnak, hogy egy magyar fiatal sorsát ma jobban meghatározza a születési helye, mint a képességei...."-írják facebook oldalukon. -
INDULUNK!
Márc. 5-én a párt bejelentette, hogy a 106 egyéni választási körzetből 97-ben állít jelöltet. Fekete-Győr kiemelte, hogy minden egyéni jelölt több mint 600 aláírást gyűjtött, összesen több mint 60 ezer aláírást gyűjtöttek, és ezzel a Momentum lett az első olyan 21. századi párt, amelyik egy évvel az indulása után sikerült a választókerületek kilenctizedében jelöltet állítania, illetve arról beszélt, hogy az ellenzékiek együttműködést várnak tőlük, és a Momentum erre kész is. -
Nyitunk a kormányváltás érdekében
Az MSZP, az LMP és a Jobbik egy-egy képviselő-jelöltje javára lépteti vissza a saját jelöltjét a Momentum. Fekete-Győr András elnök szerint minden párttól elvárható, hogy nyisson a kormányváltás érdekében. "...Az ellenzéki pártok leültek tárgyalni és perrel álltak fel. Húsz nappal a választások előtt tettekre van szükség, nem perekre..."-nyilatkozta.
A három visszalépő momentumos jelölt:
Nagy Károly, Pestszentlőrinc
Rácz Norbert, Szekszárd
Fábián László, Marcali -
A nagy nap eredményei
- április 8-án este jött a hidegzuhany, a pártnak nem sikerült megszereznie a bejutáshoz szükséges 5 százalékot, 3,06%-kal nem lépte át a parlamenti küszöböt. Ennyi lett volna? Félő volt, hogy a Momentum szétszéled, de a közösség mégsem omlott össze, inkább – kényszerpályán mozogva – taktikát váltott. Már a ’18-as nyári tisztségviselő újítás előtt, pártcsípősebb, mozgalmi politizálást és állandó markáns utcai jelenlétet hirdetett.
-
Tovább az úton
Pár hónappal később az MTA szétzilálása ellen tüntetett a MoMo. Szilárd és harcias kiállásával egyre több fiatal szavazó szimpátiáját nyeri el. A tüntetést a Magyar Tudományos Akadémia függetlenségének megőrzéséért szervezték, az MTA épületéhez azután, hogy a kormány a költségvetésének jó részét magához vonná. Az eseményen több százan vettek részt. -
Nem kellenek rabszolgák!
A párt 2018 végén is bekapcsolódott a "túlóra-törvény" elleni tüntetésekbe, s nem adta fel. A fővárosban késő éjszakáig folytak a tüntetések, ahol több embert - többek között a párt elnökét - is előállították.
Ugyanakkor már kezdett látszódni a havi közvélemény kutatások eredményeiben, hogy a Momentum a magyar nappali tagozatos egyetemisták körében már a legnépszerűbb párt, holtversenyben a Fidesszel. -
Megvan az EP-lista!
A Momentum Küldöttgyűlése elfogadta a párt EP-listáját, amit Dr. Cseh Katalin, a Momentum korábbi elnökségi tagja vezet. A második helyen Donáth Anna Júlia, a párt alelnöke, a harmadik helyen pedig Nemes Balázs szerepel.
"Válaszút előtt állunk: a jövő évi EP-választások tétje az, hogy Európa összetart vagy darabjaira hullik. A Momentum egy nagy, erős, és összetartó Európa mellett teszi le a voksát..."– mondta Fekete-Győr András, aki a lista utolsó helyére kérte magát. -
Ne adjuk a jövőnket!
A Momentum bemutatta EP-programját.
"..[..]..Nem kérdés: Magyarország Szent István óta Európa része. Az Európai Unió jövője Magyarország jövője is. EU-tagságunknak nincs életképes alternatívája. Egy erős Magyarország csak egy erős Európában képzelhető el...[...]" (Momentum Mozgalom EP-Program) -
Nem adtuk a jövőnket!
Sikerült az áttörés a 2019 EP-választáson a Momentumnak -a közvélemény-kutatók a bejutási küszöb környékére mérték a pártot-, ehhez képest 9,92 százalékos eredménnyel két EP-mandátuma lesz, és megelőzte a tavaly még 20 százaléknyi támogatást élvező Jobbikot és az MSZP-t is. A párt két képviselőt – Cseh Katalint és Donáth Annát – delegálja a következő 5 évben az Európai Parlamentbe. -
Önkormányzati választások
Az önkormányzati választások egyik nagy nyertese a Momentum volt, nekik ez volt az első ilyen választásuk, és – igaz, ellenzéki összefogás keretében, de – sikerült 6 polgármesteri helyet is megcsípniük, összesen 130 önkormányzati és 30 megyei képviselőjük lesz a következő öt évben.
Fekete-Győr András a választás másnapján azt mondta, hogy a Momentum lett a megyei listákon összességében a legerősebb ellenzéki párt, és ezzel a pártvezető szerint elérték céljukat, országos párttá váltak. -
A jövő a Miénk
A Momentum Mozgalom október 19-20-án tartott önkormányzati kongresszust a párt első megválasztott polgármestereinek és képviselőinek. A 2022-es választásokkal kapcsolatban Fekete-Győr elmondta: „9 éves letargia után a változást akaró emberek most először nézhetnek reménnyel a jövőbe. 30 évvel a rendszerváltás után megkaptuk a lehetőséget, hogy azt 2022-ben ténylegesen be is fejezzük – ebben pedig a Momentum-generációnak, vagyis a rendszerváltás környékén született nemzedéknek kell élen járnia.”
