Az MSZP története 1980-tól napjainkig

Timeline created by fenyodi.tamas.corvinus
  • Az MSZP megalakulása

    Az MSZP megalakulása
  • Országgyűlési választások 1990.

    Országgyűlési választások 1990.
  • Horn Gyulát választják meg az MSZP elnökének

    Horn Gyulát választják meg az MSZP elnökének
    Az 1990-es választási vereséget követően az MSZP kongresszusán új pártelnököt választottak Horn Gyula személyében, aki Nyers Rezsőt váltotta. Két év múlva ismét megerősítették ebben a pozíciójában, végül pedig így az ő vezetésével fordultak a következő választások felé.
  • Országgyűlési választások 1994.

    Országgyűlési választások 1994.
    Az MSZP megnyeri az Országgyűlési választásokat és Horn Gyula lesz a miniszterelnök. A kétharmados többség érdekében az MSZP koalícióra lép az SZDSZ-szel.
  • A Bokros-csomag

    A Bokros-csomag
    1995-ben vezették be Bokros-csomag néven azokat a gazdasági megszorító intézkedésket, mely az államcsőd elkerülését szolgálta. Nemzetközi viszonylatban sikeres volt a csomag, a Magyar Köztársaságba vetett bizalom helyreállt, itthon ugyanakkor a kormánypártok vesztettek népszerűségükből.
  • Országgyűlési választások 1998.

    Országgyűlési választások 1998.
    Az MSZP az 1998-as választásokat elveszítette és ellenzékbe került, noha több mandátumot szerzett a Fidesznél, aki viszont az MDF-el, mint koalíciós partnerével győzött.
  • Országgyűlési választások 2002.

    Országgyűlési választások 2002.
    Ezen a választáson az MSZP ismét kormányra került korábbi koalíciós partnerével, az SZDSZ-szel együtt. A miniszterelnök Medgyessy Péter lett.
  • Medgyessy ügynökmúltja

    Medgyessy ügynökmúltja
    A választások után nem sokkal napvilágot lát Medgyessy Péter miniszterelnök ügynökmúltja, a D-209 fedőnevű Medgyessy a Kádár korszak idején, szigorúan titkos állományú tiszt volt.
  • Magyarország aláírja a csatlakozási szerződést az Európai Unióhoz

    Magyarország aláírja a csatlakozási szerződést az Európai Unióhoz
    Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter 2003 áprilisában aláírta Athénban a csatlakozási szerződést, ezek után 2004 május elsejétől lesz az ország az Unió hivatalos tagja.
  • Gyurcsány Ferenc az új miniszterelnök

    Gyurcsány Ferenc az új miniszterelnök
    Medgyessy Péter lemondott miniszterelnöki pozíciójáról 2004-ben, ugyanakkor nem az ügynökmúltja miatt, hanem az SZDSZ és a közte való rossz viszony miatt. Utódja Gyurcsány Ferenc lett, akit az MSZP Kongresszusa választott meg miniszterelnök-jelöltnek.
  • Országgyűlési választások 2006.

    Országgyűlési választások 2006.
    Az MSZP-SZDSZ ismét megnyeri a választásokat, a miniszterelnök Gyurcsány Ferenc másodjára alakít kormányt.
  • Az őszödi beszéd

    Az őszödi beszéd
    A 2006-os választások után szivárgott ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszéde Balatonőszödről, melyben az elmúlt másfél év hazugságokra épülő kormányzásáról értekezett. A beszédet botrány és tüntetések sorozata követte, ám Gyurcsány Ferenc nem mondott le, csak 2009-ben.
  • A Bajnai-kormány

    A Bajnai-kormány
    Gyurcsány Ferenc lemondott 2009 tavaszán, őt követte miniszterelnökként Bajnai Gordon, akinek feladata a csőd szélén álló ország rendbe tétele és a helyzet javítása volt. 1 évre vállalta feladatát, a következő választásokon már nem kívánt részt venni a politikában.
  • Országgyűlési választások 2010.

    Országgyűlési választások 2010.
    A 2010-es Országyűlési választásokon a FIDESZ-KDNP kétharmados többséget szerzett, így az MSZP ellenzéki szerepbe került. Ez az eredmény több tényezőnek is betudható, mindenesetre a 2006-os őszödi beszéd óta rohamosan csökkent a párt támogatottsága.
  • Az MSZP szakadása

    Az MSZP szakadása
    2010 után Gyurcsány Ferenc Demokratikus Kolíció néven platformot alapított az MSZP-n belül, ám végül különálló pártként kiszakadt belőle.
  • Összefogás a kormányváltásért

    Összefogás a kormányváltásért
    Az MSZP a 2014-es választásokra egy ellenzéki-baloldali blokkba tömörült olyan pártok mellé, mint a DK, az Együtt, az MLP és a PM. Ezen pártok közös lista felállításával és összefogva próbálták meg leváltani az akkor kormányon lévő FIDESZ-KDNP-t. A listavezető Mesterházy Attila lett.
  • Országgyűlési választások 2014.

    Országgyűlési választások 2014.
    Ezen a választáson ismét FIDESZ-KDNP kétharmad született. Az MSZP összefogott több párttal is a győzelem érdekében, ám így is a második helyre szorult.
  • Folyamatosan csökken az MSZP bázisa

    Folyamatosan csökken az MSZP bázisa
    2010-óta az MSZP támogatottsága csökkenő tendenciát mutat, ez pedig nem csak a szavazatokon látszik meg, hanem a tagság létszámán, illetve a tagdíj bevételeken is. Az ellenzék vezető szerepet az MSZP folyamatosan, de biztosan veszíti el, a Jobbik pedig kezdi őt beelőzni.
  • Országgyűlési választások 2018.

    Országgyűlési választások 2018.
    Újabb kétharmadot szerzett a FIDESZ-KDNP. A Jobbik vált ekkorra a legerősebb ellenzéki párttá. Az MSZP a Párbeszéddel összefogva mérettette meg magát, ugyanakkor ez csak a harmadik helyhez volt elegendő.
  • Európai parlamenti képviselők választása 2019

    Európai parlamenti képviselők választása 2019
    A legutóbbi EP választáson a párt történetének egyik leggyengébb eredményét érte el, mindösszesen 1 darab mandátumot sikerült szerzniük.
  • Kis támogatottság, sok pozíció

    Kis támogatottság, sok pozíció
    A 2019-es önkormányzati választásokból az MSZP abszolút nyertesen jött ki, ugyanis a többi párttal való alkudozásnak és egyeztetésnek köszönhetően sok polgármesteri és önkormányzati képviselő helyet szereztek. Egyedül a megyei listák tükrözik a párt támogatottságát, ezeken alul is maradt az MSZP.
  • Botka László kilép az MSZP-ből

    Botka László kilép az MSZP-ből
    Botka László két év után hivatalosan is szakított az MSZP-vel. Az MSZP korábban miniszterelnök-jelöltnek kérte fel a szegedi polgármestert, ám konfliktusok miatt nem vállalta el végül, és így már a párttal is szakított.
  • Társelnökök az MSZP-ben

    Társelnökök az MSZP-ben
    Az MSZP története során először tért át társelnöki rendszerre a pártszervezet, így Tóth Bertalan mellé Kunhalmi Ágnest választották elnöknek. Kihívónak jelentkezett a posztra Mesterházy Attila, ám ő végül mégsem jelöltette magát.