-
Az MSZP megalakulása
- október 6-9. között zajlott le az MSZMP XIV. Kongresszusa, mely egyben az MSZP Első Kongresszusa is volt. A párt elnökének Nyers Rezsőt választották.
-
Országgyűlési választások 1990.
- április 4-én tartották a 2. fordulóját az Országgyűlési választásoknak, melyen az MSZP 34 mandátummal a 4. helyen végzett. A győztes az MDF lett.
-
Horn Gyulát választják meg az MSZP elnökének
Az 1990-es választási vereséget követően az MSZP kongresszusán új pártelnököt választottak Horn Gyula személyében, aki Nyers Rezsőt váltotta. Két év múlva ismét megerősítették ebben a pozíciójában, végül pedig így az ő vezetésével fordultak a következő választások felé. -
Országgyűlési választások 1994.
Az MSZP megnyeri az Országgyűlési választásokat és Horn Gyula lesz a miniszterelnök. A kétharmados többség érdekében az MSZP koalícióra lép az SZDSZ-szel. -
A Bokros-csomag
1995-ben vezették be Bokros-csomag néven azokat a gazdasági megszorító intézkedésket, mely az államcsőd elkerülését szolgálta. Nemzetközi viszonylatban sikeres volt a csomag, a Magyar Köztársaságba vetett bizalom helyreállt, itthon ugyanakkor a kormánypártok vesztettek népszerűségükből. -
Országgyűlési választások 1998.
Az MSZP az 1998-as választásokat elveszítette és ellenzékbe került, noha több mandátumot szerzett a Fidesznél, aki viszont az MDF-el, mint koalíciós partnerével győzött. -
Országgyűlési választások 2002.
Ezen a választáson az MSZP ismét kormányra került korábbi koalíciós partnerével, az SZDSZ-szel együtt. A miniszterelnök Medgyessy Péter lett. -
Medgyessy ügynökmúltja
A választások után nem sokkal napvilágot lát Medgyessy Péter miniszterelnök ügynökmúltja, a D-209 fedőnevű Medgyessy a Kádár korszak idején, szigorúan titkos állományú tiszt volt. -
Magyarország aláírja a csatlakozási szerződést az Európai Unióhoz
Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter 2003 áprilisában aláírta Athénban a csatlakozási szerződést, ezek után 2004 május elsejétől lesz az ország az Unió hivatalos tagja. -
Gyurcsány Ferenc az új miniszterelnök
Medgyessy Péter lemondott miniszterelnöki pozíciójáról 2004-ben, ugyanakkor nem az ügynökmúltja miatt, hanem az SZDSZ és a közte való rossz viszony miatt. Utódja Gyurcsány Ferenc lett, akit az MSZP Kongresszusa választott meg miniszterelnök-jelöltnek. -
Országgyűlési választások 2006.
Az MSZP-SZDSZ ismét megnyeri a választásokat, a miniszterelnök Gyurcsány Ferenc másodjára alakít kormányt. -
Az őszödi beszéd
A 2006-os választások után szivárgott ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszéde Balatonőszödről, melyben az elmúlt másfél év hazugságokra épülő kormányzásáról értekezett. A beszédet botrány és tüntetések sorozata követte, ám Gyurcsány Ferenc nem mondott le, csak 2009-ben. -
A Bajnai-kormány
Gyurcsány Ferenc lemondott 2009 tavaszán, őt követte miniszterelnökként Bajnai Gordon, akinek feladata a csőd szélén álló ország rendbe tétele és a helyzet javítása volt. 1 évre vállalta feladatát, a következő választásokon már nem kívánt részt venni a politikában. -
Országgyűlési választások 2010.
A 2010-es Országyűlési választásokon a FIDESZ-KDNP kétharmados többséget szerzett, így az MSZP ellenzéki szerepbe került. Ez az eredmény több tényezőnek is betudható, mindenesetre a 2006-os őszödi beszéd óta rohamosan csökkent a párt támogatottsága. -
Az MSZP szakadása
2010 után Gyurcsány Ferenc Demokratikus Kolíció néven platformot alapított az MSZP-n belül, ám végül különálló pártként kiszakadt belőle. -
Összefogás a kormányváltásért
Az MSZP a 2014-es választásokra egy ellenzéki-baloldali blokkba tömörült olyan pártok mellé, mint a DK, az Együtt, az MLP és a PM. Ezen pártok közös lista felállításával és összefogva próbálták meg leváltani az akkor kormányon lévő FIDESZ-KDNP-t. A listavezető Mesterházy Attila lett. -
Országgyűlési választások 2014.
Ezen a választáson ismét FIDESZ-KDNP kétharmad született. Az MSZP összefogott több párttal is a győzelem érdekében, ám így is a második helyre szorult. -
Folyamatosan csökken az MSZP bázisa
2010-óta az MSZP támogatottsága csökkenő tendenciát mutat, ez pedig nem csak a szavazatokon látszik meg, hanem a tagság létszámán, illetve a tagdíj bevételeken is. Az ellenzék vezető szerepet az MSZP folyamatosan, de biztosan veszíti el, a Jobbik pedig kezdi őt beelőzni. -
Országgyűlési választások 2018.
Újabb kétharmadot szerzett a FIDESZ-KDNP. A Jobbik vált ekkorra a legerősebb ellenzéki párttá. Az MSZP a Párbeszéddel összefogva mérettette meg magát, ugyanakkor ez csak a harmadik helyhez volt elegendő. -
Európai parlamenti képviselők választása 2019
A legutóbbi EP választáson a párt történetének egyik leggyengébb eredményét érte el, mindösszesen 1 darab mandátumot sikerült szerzniük. -
Kis támogatottság, sok pozíció
A 2019-es önkormányzati választásokból az MSZP abszolút nyertesen jött ki, ugyanis a többi párttal való alkudozásnak és egyeztetésnek köszönhetően sok polgármesteri és önkormányzati képviselő helyet szereztek. Egyedül a megyei listák tükrözik a párt támogatottságát, ezeken alul is maradt az MSZP. -
Botka László kilép az MSZP-ből
Botka László két év után hivatalosan is szakított az MSZP-vel. Az MSZP korábban miniszterelnök-jelöltnek kérte fel a szegedi polgármestert, ám konfliktusok miatt nem vállalta el végül, és így már a párttal is szakított. -
Társelnökök az MSZP-ben
Az MSZP története során először tért át társelnöki rendszerre a pártszervezet, így Tóth Bertalan mellé Kunhalmi Ágnest választották elnöknek. Kihívónak jelentkezett a posztra Mesterházy Attila, ám ő végül mégsem jelöltette magát.
