Nemzetközi Politikai Viszonyok

  • Period: to

    E. H. Carr munkássága

    A realizmus kiemelkedő képviselője, szerinte a nemzetközi politikában két ellentétes nézőpont létezik, de ezek kiegészítik egymást, s valamelyik mindig felülkerekedik.
  • Period: to

    Hans J. Morgenthau munkássága

    A realizmus kiemelkedő képviselője, komoly figyelmet szentelt a nemzetközi rendszerek működésének és az Amerikai Egyesült Államok nagyhatalmi politikájának.
  • A tudományterület megszületése

    A tudományterület megszületése
    Kellogg-Briand paktum: multilaterális egyezmény; a háború elkerülése érdekében
    (University of Wales, Wilson tanszék; Chatham House; Council of Foreign Relations; USA és UK nagy egyetemeinek vezető szerepe a 20-as években)
  • Idealista iskola megszületése

    Idealista iskola megszületése
    W. Wilson nevéhez köthető. Az általa létrehozott 14 pont az iskola alapja, ami arról szólt, hogy hogyan kellene rendezni a visszonyokat az 1. VH után
  • Period: to

    Morton Kaplan munkássága

    A második nagy vita során a behavioristák egyik legkiemelkedőbb képviselője és az iskola kutatója.
  • Chatham House

    Chatham House
    A tudományterületet már a kezdetekkor angolszász dominancia jellemzi. Az Egyesült Államokban és az Egyesült-Királyságban kutatták a nemzetközi politikai viszonyokat állami megrendelésre. Jelentős megbízatások voltak például a Chatham House királyi kutatóintézet által kiadottak.
  • Period: to

    Kenneth Waltz munkássága

    A nemzetközi kapcsolatok és a nemzetközi politikai viszonyok tudományterületének egyik legismertebb kutatója. Nevéhez fűződik a neorealista (strukturális realista) iskola létrehozása.
  • Period: to

    Hedley Bull munkássága

    A második nagy vita során a tradícionalisták egyik legkiemelkedőbb képviselője és az iskola kutatója.
  • Period: to

    Első nagy vita

    Az első nagy vita ontológiai vita volt az 1930-as és 1940-es években, a liberalizmus és a realizmus között, s utóbbi győzelmével zárult.
  • E. H. Carr: The Twenty Years' Crisis című művének megjelenése

    E. H. Carr: The Twenty Years' Crisis című művének megjelenése
    A liberalizmus kritikáját fogalmazta meg.
  • Második megszületés

    Második megszületés
    A második világháború után nagy váltás következett be. A kutatók rájöttek, hogy újra kell szervezni eddigi tudásukat, mert egy szerkezetváltás ment végbe. Új kutatási kérdéseik a motivációk megértésére fúkuszáltak.
    Morgenthau: újra kell alapozni a rendszert, de nem morális alapon. A realitások talaján kell mozogni: a nemzeti érdek és a biztonság szem előtt tartásával (ez az 1. hullám kritikája).
  • Realista iskola megszületése

    Realista iskola megszületése
    Hans J. Morgenthau 1948-ban kiadta "Politics among Nations" c. művét, amellyel új alapokra helyezte a nemzetközi politikaelmélet tudományát. A tudományág sajátossága, hogy kétszer született meg. Mongenthau elvetette a modern realizmus alapkérdését: "hogyan érhetjük el, hogy ne legyen többé háború?", és új kérdésfeltevéssel jelölte ki a tudományos viták új irányát: "mi az oka annak, hogy léteznek háborúk?" Az új irányzat neve: politikai realizmus (később modern realizmus) lett.
  • Period: to

    Második nagy vita

    A vita módszertani vita volt, melynek központi kérdése: "hogyan vizsgálom a nemzetközi politikát?". A résztvevők: a tradicionalisták és a behavioristák voltak.
  • Neorealista iskola

    Neorealista iskola
    A realista iskolából nőtt ki az 1950-60-as években.
    Képviselői: Hedley Bull, Arnold Wolfers és Kenneth Waltz ('70-es évek)
  • Neoliberalizmus megszületése

    Neoliberalizmus megszületése
    A neoliberalizmus születését leginkább Robert O. Keohane "After Hegemony" c. könyvéhez kötjük, bár kétségtelen, hogy már az 1950-es években megjelentek azok a művek, melyek a szociológiai liberalizmust készítették elő. John Burton "World Society" c. könyve volt az első, amellyel a neoliberalizmus valóban jegyzett irányzattá vált.
  • Period: to

    Harmadik nagy vita: Interparadigma vita

    A vita az első vitához hasonlóan ismét ontológiai vita volt, a "Mit vizsgálok?" c. kérdés körül konvergált. Résztvevői a neo-irányzatok: a neorealizmus, a neoliberalizmus és az első kritikai irányzat, a neomarxizmus volt.
  • A neomarxizmus születése

    A neomarxizmus születése
    Az 1976-ban Immanuel Wallerstein "The Modern World-System: Capitalist Agriculture and the Origins of the European World-Economy in the Sixteenth Century.1600-1750." című könyvével megszületett az NPE első kritikai irányzata, a marxizmus. Az új irányzat újragondolta a nemzetközi politika mozgatórugóit, és a legfontosabb szervezőelvvé az egyenlőtlenségeket tette.
  • Kenneth Waltz: Theory of International Politics című művének megjelenése

    Kenneth Waltz: Theory of International Politics című művének megjelenése
    Az egyik legmeghatározóbb munka, amely a nemzetközi politikai viszonyok tudományterületén megjelent. A neorealista iskolához kötődik.
  • Period: to

    Negyedik nagy vita

    Episztemológiai vita az 1980-as években (szokás poszt-pozitivista vitána is nevezni) a racionális (pozitivista) irányzatok és a konstruktivizmus között.
  • Az offenzív realizmus születése

    Az offenzív realizmus születése
    John Mearsheimer: The tragedy of great power politics
  • A gyenge liberalizmus születése

    A gyenge liberalizmus születése
    A hidegháború után a liberalizmus megújult. Számos kutató törekedett arra, hogy a realizmus alapvető pontjaihoz közeledve újítsa meg a liberális preferenciákat. A vita kirobbantója Andrew Moravcsik "Preferences and power in the European Community: A liberal intergovernmentalist approach" című írása volt.
  • Period: to

    Ötödik nagy vita

    Ez napjainkban is zajlik, arról, hogy lineáris vagy nem lineáris a nemzetközi kapcsolatok jellege.
  • A konstruktivizmus születése

    A konstruktivizmus születése