-
Period: to
E. H. Carr munkássága
A realizmus kiemelkedő képviselője, szerinte a nemzetközi politikában két ellentétes nézőpont létezik, de ezek kiegészítik egymást, s valamelyik mindig felülkerekedik. -
Period: to
Hans J. Morgenthau munkássága
A realizmus kiemelkedő képviselője, komoly figyelmet szentelt a nemzetközi rendszerek működésének és az Amerikai Egyesült Államok nagyhatalmi politikájának. -
A tudományterület megszületése
Kellogg-Briand paktum: multilaterális egyezmény; a háború elkerülése érdekében
(University of Wales, Wilson tanszék; Chatham House; Council of Foreign Relations; USA és UK nagy egyetemeinek vezető szerepe a 20-as években) -
Idealista iskola megszületése
W. Wilson nevéhez köthető. Az általa létrehozott 14 pont az iskola alapja, ami arról szólt, hogy hogyan kellene rendezni a visszonyokat az 1. VH után -
Period: to
Morton Kaplan munkássága
A második nagy vita során a behavioristák egyik legkiemelkedőbb képviselője és az iskola kutatója. -
Chatham House
A tudományterületet már a kezdetekkor angolszász dominancia jellemzi. Az Egyesült Államokban és az Egyesült-Királyságban kutatták a nemzetközi politikai viszonyokat állami megrendelésre. Jelentős megbízatások voltak például a Chatham House királyi kutatóintézet által kiadottak. -
Period: to
Kenneth Waltz munkássága
A nemzetközi kapcsolatok és a nemzetközi politikai viszonyok tudományterületének egyik legismertebb kutatója. Nevéhez fűződik a neorealista (strukturális realista) iskola létrehozása. -
Period: to
Hedley Bull munkássága
A második nagy vita során a tradícionalisták egyik legkiemelkedőbb képviselője és az iskola kutatója. -
Period: to
Első nagy vita
Az első nagy vita ontológiai vita volt az 1930-as és 1940-es években, a liberalizmus és a realizmus között, s utóbbi győzelmével zárult. -
E. H. Carr: The Twenty Years' Crisis című művének megjelenése
A liberalizmus kritikáját fogalmazta meg. -
Második megszületés
A második világháború után nagy váltás következett be. A kutatók rájöttek, hogy újra kell szervezni eddigi tudásukat, mert egy szerkezetváltás ment végbe. Új kutatási kérdéseik a motivációk megértésére fúkuszáltak.
Morgenthau: újra kell alapozni a rendszert, de nem morális alapon. A realitások talaján kell mozogni: a nemzeti érdek és a biztonság szem előtt tartásával (ez az 1. hullám kritikája). -
Realista iskola megszületése
Hans J. Morgenthau 1948-ban kiadta "Politics among Nations" c. művét, amellyel új alapokra helyezte a nemzetközi politikaelmélet tudományát. A tudományág sajátossága, hogy kétszer született meg. Mongenthau elvetette a modern realizmus alapkérdését: "hogyan érhetjük el, hogy ne legyen többé háború?", és új kérdésfeltevéssel jelölte ki a tudományos viták új irányát: "mi az oka annak, hogy léteznek háborúk?" Az új irányzat neve: politikai realizmus (később modern realizmus) lett. -
Period: to
Második nagy vita
A vita módszertani vita volt, melynek központi kérdése: "hogyan vizsgálom a nemzetközi politikát?". A résztvevők: a tradicionalisták és a behavioristák voltak. -
Neorealista iskola
A realista iskolából nőtt ki az 1950-60-as években.
Képviselői: Hedley Bull, Arnold Wolfers és Kenneth Waltz ('70-es évek) -
Neoliberalizmus megszületése
A neoliberalizmus születését leginkább Robert O. Keohane "After Hegemony" c. könyvéhez kötjük, bár kétségtelen, hogy már az 1950-es években megjelentek azok a művek, melyek a szociológiai liberalizmust készítették elő. John Burton "World Society" c. könyve volt az első, amellyel a neoliberalizmus valóban jegyzett irányzattá vált. -
Period: to
Harmadik nagy vita: Interparadigma vita
A vita az első vitához hasonlóan ismét ontológiai vita volt, a "Mit vizsgálok?" c. kérdés körül konvergált. Résztvevői a neo-irányzatok: a neorealizmus, a neoliberalizmus és az első kritikai irányzat, a neomarxizmus volt. -
A neomarxizmus születése
Az 1976-ban Immanuel Wallerstein "The Modern World-System: Capitalist Agriculture and the Origins of the European World-Economy in the Sixteenth Century.1600-1750." című könyvével megszületett az NPE első kritikai irányzata, a marxizmus. Az új irányzat újragondolta a nemzetközi politika mozgatórugóit, és a legfontosabb szervezőelvvé az egyenlőtlenségeket tette. -
Kenneth Waltz: Theory of International Politics című művének megjelenése
Az egyik legmeghatározóbb munka, amely a nemzetközi politikai viszonyok tudományterületén megjelent. A neorealista iskolához kötődik. -
Period: to
Negyedik nagy vita
Episztemológiai vita az 1980-as években (szokás poszt-pozitivista vitána is nevezni) a racionális (pozitivista) irányzatok és a konstruktivizmus között. -
Az offenzív realizmus születése
John Mearsheimer: The tragedy of great power politics -
A gyenge liberalizmus születése
A hidegháború után a liberalizmus megújult. Számos kutató törekedett arra, hogy a realizmus alapvető pontjaihoz közeledve újítsa meg a liberális preferenciákat. A vita kirobbantója Andrew Moravcsik "Preferences and power in the European Community: A liberal intergovernmentalist approach" című írása volt. -
Period: to
Ötödik nagy vita
Ez napjainkban is zajlik, arról, hogy lineáris vagy nem lineáris a nemzetközi kapcsolatok jellege. -
A konstruktivizmus születése
