Brief history of the one and the only SZDSZ

By Mokus
  • Megalakul a SZETA

    Megalakul a SZETA
    A Szegényeket Támogató Alap a kommunista rendszer viszonyai közt ellenzékinek és illegálisnak számított, mivel a hatalom létrehozásában nem játszott szerepet és hozzájárulását nem kérték. A magyar demokratikus ellenzék legfontosabb mozgalma volt.
    A szervezést Solt Ottilia kezdte el. Az alapítók közül sokan Kemény István szociológus tanítványai voltak, aki 1970-ben először mondta ki, hogy Magyarországon vannak szegények és többek közt a romák életkörülményeiről végzett kutatásokat.
  • Megjelenik az első Beszélő

    Megjelenik az első Beszélő
    A folyóirat szerzői és szerkesztői közt volt a későbbi SZDSZ számos meghatározó politikusa, például Kis János, Kőszeg Ferenc, Haraszti Miklós, Solt Ottilia, Tamás Gáspár Miklós, Bauer Tamás, Pető Iván, Magyar Bálint vagy a szamizdatok illegális nyomtatását és terjesztését szervező Demszky Gábor.
    A folyóirat olyan tabutémákkkal foglalkozott mint: az 1956-os forradalom, a határon túli magyarok ügye, a vallási és etnikai kisebbségek helyzete, valamint a szegénység kérdése.
  • Beszélő különszám. Társadalmi szerződés, avagy a politikai kibontakozás feltételei

    Beszélő különszám. Társadalmi szerződés, avagy a politikai kibontakozás feltételei
    A tanulmány leszögezte: „Kádárnak mennie kell”.
  • Létrejön a Szabad Kezdeményezések Hálózata

    Március 17-én különböző független csoportosulások résztvevői – közgazdászok, szociológusok, írók, környezetvédők és a demokratikus ellenzék tagjai – felhívást bocsátottak ki a Szabad Kezdeményezések Hálózatának létrehozására. // http://beszelo.c3.hu/cikkek/szabad-kezdemenyezesek-halozata
  • Formálisan megalakul Szabad Kezdeményezések Hálózata

    A helyszűke és az információs lehetőségek korlátai miatt csak 200-an gyűlhettek össze közülük május 1-jén a budapesti Hági sörözőben. Az ülésen jelenlévők megalakítottnak nyilvánították a Hálózatot, jóváhagyták a Működési Vázlatot, és ötventagú ideiglenes Tanácsot választottak.
  • Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ)

    Helyszín: Jurta Színház. Elvi nyilatkozatot adtak ki, amelyben a szabadság és a szolidaritás mellett kötelezték el magukat. Elődjeiknek – többek között – Széchenyi Istvánt, Kossuth Lajost, Eötvös Józsefet, Jászi Oszkárt, Kétly Annát és Bibó Istvánt tekintették. Az 1300 fős új pártot egy 35 tagú tanács irányította.
  • Első küldöttgyűlés

    Helyszín: Corvin moziban. Itt fogalmazták meg a Rendszerváltás programja című, később Kék Könyvként emlegetett szabaddemokrata programot is.
  • Megalakult az Ellenzéki Kerekasztal

    Megalakult az Ellenzéki Kerekasztal
    Az SZDSZ az Ellenzéki Kerekasztal tagjaként vett részt a rendszerváltozást előkészítő, az átmenet sarkalatos törvényjavaslatairól folytatott háromoldalú nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon és részben már az EKA megalakulása előtt megalkotta saját választási programját, amelynek a „Rendszerváltás programja” címet adták, és alapvetően a liberális értékekre támaszkodott.
  • Létrejön a Nemzeti Kerekasztal

    Létrejön a Nemzeti Kerekasztal
    Az SZDSZ megbízottjaiként Magyar Bálint, Tölgyessy Péter és Mécs Imre képviselték a szabad demokratákat. Végül az SZDSZ és a Fidesz a szeptember 18-i ülésen nem írta alá a tárgyalásokat lezáró megállapodást, mivel nem értett egyet azzal, hogy a köztársaság elnökét az első szabad voksolás előtt közvetlenül válasszák meg. Az SZDSZ által kezdeményezett, úgynevezett négyigenes népszavazás eredménye végül az ő politikájukat igazolta.
  • Négyigenes népszavazás

    Négyigenes népszavazás
    Az EKA megállapodását szeptember 18-án nem írta alá az SZDSZ, mert nem értett egyet a köztársasági elnök parlamenti választás előtti, közvetlen megválasztásával, attól tartva, hogy ez az MSZMP jelöltjének, Pozsgay Imrének kedvezne, s ezzel az állampárt kezében hagyná ezt a pozíciót. A pártállam lebontásának – és az elnökivel szemben a parlamentáris demokrácia megteremtésének – érdekében ezért kezdeményezte a „négyigenes” népszavazást.
  • Period: to

    Első parlamenti ciklus - legerősebb ellenzéki párt

  • Első szabad választások

    Első szabad választások
    A szabad demokraták 23,83 százalékos eredményt értek el, és ezzel a 386 fős parlamentben 92 mandátumot szereztek. A második legnagyobb pártként így az ellenzék vezető ereje lett. A szavazást követően a választásokon egyébként nem induló, így a parlamentbe sem kerülő Kiss Jánost választották meg elnöknek. Az SZDSZ ekkor jelölte ki az elkövetkező évek stratégiáját, amelynek lényegét a „rendszerellenzékből a kormányellenzékbe” szlogen jól érzékeltette.
  • Kis Jánost megválasztják az SZDSZ elnökének.

    Kis Jánost megválasztják az SZDSZ elnökének.
    A választás után, 1990. április 21–22-én tartott kétnapos rendkívüli küldöttgyűlésén az SZDSZ elnökének választotta Kis Jánost (aki február 23. óta megbízott elnökként vezette a pártot).
  • MDF–SZDSZ paktum

     MDF–SZDSZ paktum
    A paktum értelmében az SZDSZ jelölhette a harmadik magyar köztársaság első köztársasági elnökét: Göncz Árpádot, aki korábban az SZDSZ Ügyvivői Testületének tagja volt.
  • Göncz Árpád köztársasági elnökké választása

    Göncz Árpád köztársasági elnökké választása
    Göncz Árpád 1990 májusától országgyűlési képviselő. 1990. május és augusztus között az Országgyűlés elnöke, május 2-ától augusztus 3-áig ideiglenes köztársasági elnök. 1990. augusztus 3-án (Antall József és Tölgyessy Péter, azaz az MDF és az SZDSZ vezetői közötti kompromisszum értelmében) megválasztották a Magyar Köztársaság elnökének. Országgyűlési mandátumáról lemondott, párttagságát szüneteltette.
  • Period: to

    Önkormányzati választások

    Az SZDSZ az önkormányzati választáson a tízezernél több lakosú településeken első helyen végzett; jelöltjét, Demszky Gábort Budapest főpolgármesterévé választották – majd 1994-ben, 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban is újraválasztották.
  • Megjelenik a Demokratikus Charta

    Megjelenik a Demokratikus Charta
    A Kónya Imre írását az SZDSZ vezetői fenyegetésként értékelték. Kis János javaslatára az ügyvivői testület elhatározta, hogy a kormány jobbratolódásával szemben egy nyílt Chartát tesz közzé, amelyhez csatlakozván az állampolgárok kifejezhetik a demokratikus értékek iránti elkötelezettségüket, illetve azt, hogy a demokratikus átalakulást nem tekintik befejezettnek. Ehez a Chartahoz késöbb az MSZP is csatlakozott.
    http://beszelo.c3.hu/cikkek/a-demokratikus-charta-tortenete
  • Tölgyessy Péter az SZDSZ elnöke

    Tölgyessy Péter az SZDSZ elnöke
    Az SZDSZ 1991. november 23-24-én tartott közgyűlése Tölgyessy Pétert választotta meg elnöknek a tisztségéről leköszönni kívánó Kis János helyett. Az SZDSZ Tölgyessy konzervatív-liberális irányzatával egyet nem értő korábbi vezetői erre nem jelöltették magukat a párt operatív irányítását végző Ügyvivői Testületbe, s a frakcióvezetőségről lemondott Pető Iván helyébe december 2-án Tardos Márton került. A Tölgyessy-éra csaknem pontosan egy évig tartott.
  • Pető Iván az új elnök

    Pető Iván az új elnök
  • Period: to

    MSZP-SZDSZ koalíció

    Az SZDSZ a koalíciókötés melletti érvként hozták fel, hogy az MDF-ben egyre erősödő jobboldali radikálisokkal szemben szerintük „az MSZP inkább hajlamos és rászorítható az alkotmányos rend tiszteletben tartására”, s hogy „a koalícióban lévő SZDSZ hatékonyabban szegülhet szembe a kádári nosztalgiákat élesztgető gazdasági populizmussal”, illetve „elősegítheti az MSZP belső, pozitív irányú evolúcióját”.
  • Tölgyessy Péter kilép a pártból

    Pártjából való kilépése után független képviselőként folytatta munkáját, ekkor a korabeli Házszabály miatt meg kellett válnia bizottsági helyétől is. Az 1998-as és 2002-es országgyűlési választáson a Fidesz országos listájáról szerzett mandátumot (a pártnak nem volt tagja). A számvevőszéki bizottság tagjaként dolgozott.
  • Pető Iván lemond

  • Kuncze Gábor az elnöki pozicíóban

    Kuncze Gábor az elnöki pozicíóban
    Pártelnöknek május 24-én a rendkívüli közgyűlés Kuncze Gábort választotta, a frakcióvezető pedig Szent-Iványi István lett.
  • Kezdetét veszi Tocsik Márta pere

    Kezdetét veszi Tocsik Márta pere
    Figyelő cikke szerint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. megbízott egy ügyvédet, hogy közvetítsen az önkormányzatok belterületi földjeivel kapcsolatos privatizációs ügyleteknél, aki mint utólag kiderült, Tocsik Márta volt. Az ügy akkor vált büntetőperré, amikor szintén rövidesen kiderült, hogy az ügyvédnő az ügylet során 804 millió forint sikerdíjat vett fel a vagyonkezelőtől.
    Máshol: http://cink.kinja.com/mi-is-volt-az-a-tocsik-ugy-es-hogyan-leplezodott-le-474749417
  • Period: to

    Ellenzékben

    Az 1998-as országgyűlési választáson az SZDSZ már csak a negyedik helyen végzett; mindössze 24 képviselője szerzett mandátumot, a párt 1998 és 2002 között ellenzéki pártként működött.
    2000-ben népi kezdeményezés keretében aláírásgyűjtést kezdett a sorkatonai szolgálat megszüntetéséért, de a többi parlamenti párt leszavazta az indítványt. (A sorkatonaságot végül 2004-ben törölték el.)
  • Tamás Gáspár Miklós távozik a pártból

    Tamás Gáspár Miklós távozik a pártból
  • Kis János és Hack Péter elhagyják a pártot

  • Period: to

    Második MSZP-SZDSZ koalíció

    A 2002-es országgyűlési választáson a párt 19 képviselője és egy MSZP–SZDSZ közös jelölt szerzett mandátumot. Az MSZP és az SZDSZ ismét koalíciót kötött egymással és kormányzati pozícióba kerültek, ahol 14 minisztériumból négyet irányított liberális miniszter.
  • Menesztik Medgyessy Péter miniszterelnököt

    Menesztik  Medgyessy Péter miniszterelnököt
    A pártnak kezdeményező szerepe volt Medgyessy Péter miniszterelnök 2004. augusztusi menesztésében, melyhez egy, Csillag István SZDSZ-es gazdasági miniszter elmozdítása körüli vita vezetett. Medgyessy még távozása előtt egy, a Népszabadságnak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy „az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel”
  • Solyom László köztársasági elnök

    Solyom László köztársasági elnök
    Az SZDSZ-es képviselők többségének tartózkodása miatt az MSZP köztársasági elnökjelöltje, Szili Katalin házelnökkel szemben, a jobboldali pártok által támogatott Sólyom László nyerte el 2005-ben az elnöki posztot.
  • Period: to

    Az utolsó négy év a parlamentben

    A 2006-os országgyűlési választáson a párt 18 képviselője és 6 MSZP–SZDSZ közös jelölt szerzett mandátumot - közülük ketten, Sándor Klára és Hankó-Faragó Miklós lettek az SZDSZ-frakció tagjai. Az MSZP és az SZDSZ megújította a koalíciós szerződést és folytatták a kormányzást.
  • Period: to

    Koalíció harmadszor és utoljára

  • Kóka János a párt élén

    Kóka János a párt élén
  • 2008-as népszavazás

    2008-as népszavazás
    Az MSZP-SZDSZ koalíció szempontjából súlyos 2008-as népszavazási vereség után Gyurcsány Ferenc miniszterelnök meneszteni kívánta Horváth Ágnes egészségügyi miniszterasszonyt, akár a két párt közötti koalíciós szerződés figyelmen kívül hagyása révén is. Az SZDSZ határozottan kiállt Horváth mögött, akár még azon az áron is, hogy Horváth menesztésével kilép a koalícióból és/vagy megvonja Gyurcsány Ferenctől bizalmát.
  • Horváth Ágnes menesztése - Kilépés a koalícióból

    Horváth Ágnes menesztése - Kilépés a koalícióból
    Gyurcsány 2008. március 31-én, április 30-i hatállyal, felmentette a miniszterasszonyt. Az SZDSZ ügyvivői testülete aznap kora esti ülésén egyhangúlag úgy döntött, hogy április 30-i hatállyal visszahívja az SZDSZ-es kormánytagokat, egyúttal bejelentette a koalíció felbontását is, azonos határidővel.
  • Fodor Gábor az SZDSZ elnöke

    Fodor Gábor az SZDSZ elnöke
    A 2008. június 7-i rendkívüli tisztújító küldöttgyűlésen Fodor Gábort Kóka János ellenében 346–344 arányban elnökké választották
  • EP választások - Fodor Gábor lemond

    EP választások - Fodor Gábor lemond
    2009-ben az Európai Parlamenti választáson az SZDSZ mindössze 2,16%-ot ért el, így nem jutott be a parlamentbe. Az SZDSZ a választási eredményeket látva súlyos kudarcként értékelte a szereplését, ezért Fodor Gábor lemondott pártelnöki tisztségéről, majd rá egy hónapra országgyűlési mandátumáról is.
  • Retkes Attila érkezik Fodor helyére

    Retkes Attila érkezik Fodor helyére
    A 2009. július 12-i rendkívüli tisztújító küldöttgyűlésen Retkes Attilát Badacsonyi Szabolcs és Weinek Leonárd ellenében 228-106-72 arányban elnökké választották. Az új elnök megválasztása után Kóka János frakcióvezetőt lemondásra szólította fel.
  • Kiesés a parlamentből és együttmüködés az MDF-el

    A 2010. évi országgyűlési választásra készülve az SZDSZ és az MDF vezetése tárgyalásokat kezdett egy lehetséges választási együttműködés formáiról. 2010. március 22-én megszületett az MDF listája. Mivel az MDF mindössze a szavazatok 2,66%-át szerezte meg, egyéni körzetben sem tudott nyerni sehol, ezért az SZDSZ az MDF-el együtt elbúcsúzott a Parlamenttől.
  • Anyagi problémák

    Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2012. szeptember 4-i sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy az ellenőrzésük után „a teljesség és valódiság elvének sem felel meg” az SZDSZ 2010-es beszámolója, miszerint a párt nem tudott elszámolni egy 56,5 millió forintos adomány jogszerűségével, amit emiatt vissza kell fizetnie az államkasszába.
  • Megszünik az SZDSZ

    Az SZDSZ a gyakorlatban 2013 végére megszűnt működni, de csak 2014 szeptemberében született a megszűnését hivatalosan is kinyilvánító határozat.