Selye

Selye János 1907 - 1982

  • Period: to

    Selye János

    Selye János professzor, orvos, belgyógyász, vegyész, endokrinológus, egyetemi oktató. A stresszelmélet megalkotója, általa nyert bizonyítást, hogy a stressz számos betegség okozója. Az egyike azon kutatóknak, akit legtöbbször jelöltek Nobel-díjra. Összesen 17-szer, ebből 10-szer az orvosi Nobel-díjra a stresszelmélet megalkotásáért. A díjat azonban mégsem kapta meg, ugyanis a kutatási eredményei több orvosi szakágat is érintettek, amelyek a Nobel-díj odaítélésekor gondot okozott.
  • Selye János születése 1907. január 26.

    Selye János születése 1907. január 26.
    Magyar apa és osztrák édesanya gyermekeként született Bécsben. Az édesapja, Dr. Selye Hugó magyar katonaorvos volt, aki az 1900-as évek elején Bécsben teljesített szolgálatot. Itt nősült meg, felesége Maria Felicitas Langbank lett. 1907-ben megszületett a kis János, majd az édesapját, Dr.Selye Hugót 1909-ben Komáromi helyőrségbe helyeztek át, így a gyermek Selye János a gyermekéveit Komáromban töltötte.
  • Selye János elemi és középiskolái 1913-1924

    Selye János elemi és középiskolái 1913-1924
    Az elemi iskoláit Komáromban végezte el (1913-1916), középiskolai tanulmányait (1916-1924) szintén Komáromban, a város Bencés Gimnáziumában végezte, majd 1924-ben a itt tett sikeres érettségi vizsgát. Már gimnáziumi évei alatt is kitűnt kiváló nyelvtehetségével. Hat nyelven olvasott és beszélt. (Az intézmény később felvette az Ő nevét.)
  • Selye János egyetemi tanulmányai 1924-1929

    Selye János egyetemi tanulmányai 1924-1929
    Prágai német egyetemen kezdett orvosi tanulmányokat, majd szerzett orvosi, valamint kémia doktori végzettséget.
  • Selye János első munkahelye 1929-1931

    Selye János első munkahelye 1929-1931
    Az orvosi és a kémia doktori végzettség megszerzését követően a prágai Patológiai Intézetben dolgozott és a prágai egyetemen oktatott. Selye János az édesapjától eltérően nem az orvosi, hanem a kutatói pályát választotta.
  • Selye János 1931

    Selye János 1931
    A Rockefeller-ösztöndíj elnyerése után 1931-ben az Egyesült Államokba utazott (Johns Hopkins Egyetem), majd később Kanadába költözött, ahol a montreáli McGillen Egyetemen biokémiát oktatott. 1945-től saját intézetének (Institut de Medicine et de Chirurgie Experimentale) a vezetője volt. Tudományos tevékenysége a tengeren túlon teljesedett ki, nagyszámú (1700) tudományos publikációját Hans Selye néven jegyezte.
  • Selye János kutatásai az USA-ban és Kanadában

    Selye János kutatásai az USA-ban és Kanadában
    Selye orvosként és kutatóként is rendkívül jó megfigyelő volt. Érdeklődésének középpontjában az állt, hogy milyen környezeti és egyéb hatások érnek minket, és erre szervezetünk hogyan reagál.Kiindulópontja belső elválasztású mirigyek működési mechanizmusa, az endokrinológia volt.
  • Selye János 1935

    Selye János 1935
    Kutatásai során azt találta, hogy egészen eltérő hatásokra is nagyon hasonló lehet a szervezet válaszreakciója.
    3 szakaszra bontotta fel.
    1. szakasz a felfokozott aktivitás annak érdekében, hogy leküzdjük a külső káros hatásokat akár ellentámadással, akár meneküléssel a veszély forrása elöl.
    A 2. szakasz már részleges visszavonulás, vagy alkalmazkodás a megoldatlan helyzet elviselése érdekében.
    3. feladás fázisa, amikor kimerülnek a szervezet belső tartalékai, ez már a pusztuláshoz vezet.
  • Selye első publikációja

    Selye első publikációja
    Felismerését, amit általános adaptációs szindrómának nevezett, 1936-ban a "Nature Magazin" folyóiratban publikálta, tanulmánya a szakirodalom egyik legtöbbet idézett publikációja lett, és folyománya volt a stressz fogalmának bevezetése az élettanba.
  • Selye stresszelmélete

    Selye stresszelmélete
    https://docplayer.hu/1479337-Stressz-1936-selye-janos-1907-1982.html Az általános adaptációs szindróma (GAS, vagyis general adaptation syndrome) helyett Selye mindenképp szükségesnek látta egy sokkal könnyebben megjegyezhető, egyszerűbb szakszó használatát. "A stressz az élet sója, ellentéte pedig a halál." - mondta Selye János, és az első monográfiájának 1950-ben a "Stressz" címet adta.
  • Selye János és az elmaradt Nobel-díj 1949 -1953

    Selye János  és az elmaradt Nobel-díj 1949 -1953
    https://www.nobelprize.org/nomination/archive/show_people.php?id=8395

    Stresszelméletéért 1949 -1953 között 17-szer jelölték orvosi Nobel-díjra, a díjat azonban mégsem kapta meg, mivel a kutatási eredményei több orvosi szakágat is érintettek, mint az endokrinológia, az élettan, a biokémia, az epidemiológia, és a krónikus betegségek kutatásának területe, ami a Nobel-díj odaítélésekor gondot okozott.
  • Selye János magyarul is megjelent művei

    Selye János  magyarul is megjelent művei
    https://moly.hu/konyvek/selye-janos-eletunk-es-a-stress "A stressz az élet sava-borsa”. Enélkül nem élnénk, vagy csak vegetálnánk. – mondja Selye János professzor. Akkor hát miért káros a stressz, miért okoz fekélyt, szívbajt vagy a modern társadalom annyi más betegségét?
    Ezekre a fontos kérdésekre ad választ a magyarul is megjelent műveiben Selye János, mint például az „Életünk és a stress” (1956), az „In vivo” és az „Álomtól a felfedezésig” című műveiben.
  • Selye János 1960-1970

    Selye János 1960-1970
    https://en.mandadb.hu/common/file-servlet/document/433149/default/doc_url/stressz.pdf
    A stresszt a közvélemény első számú közellenséggé kiáltotta ki.A stresszkutatás atyja az 1960-as és 1970-es években próbált új, egyértelműsítő fogalmakat bevezetni: a jót eustressznek, a rosszat pedig distressznek nevezte el. A kétféle stresszről tanulmányok tucatjaiban, önálló kötetekben, mint például a Stressz distressz nélkül című, magyarul és számos további nyelven is megjelent bestsellerében értekezett.
  • Selye János halála 1982. október 20.

    Selye János halála 1982. október 20.
  • Selye János életműve

    Selye János életműve
    https://korkep.sk/cikkek/kultura/2021/06/26/selye-janos-elete-es-tevekenysege-a-gomor-kishonti-muzeumban-kepekkel/ 1928 óta publikált. 17 monográfia, 40 kötet, és 1700 tudományos közleményt jegyzett. Idézettség szempontjából is kiemelkedő az életműve. A legnagyobb elismerést a majdnem ezer oldalas, számos képpel illusztrált „Textbook of Endocrinology” c. könyve (1949) váltotta ki.