Szdsz logo

A Szabad Demokraták Szövetsége

  • A Beszélő

    A Beszélő
    Az első olyan szamizdat kiadvány amelynek szerkesztői nevükkel és címükkel vállalták a lapkiadást. A liberális értelmiség a rendszerváltásban és az SZDSZ megalakításában aktívan részt vállaló tagjai adták a szerzők és szerkesztők valamint a terjesztők derékhadát. (Pl: Demszky Gábor, Kis János, Solt Ottilia stb.) Solt Ottilia 1979-ben megalakítja a SZETA-t aminek tagja sok későbbi SZDSZ-es is. Kis János több társával ún Repülőegyetemi előadásokat tart.
  • Monori találkozó

    Monori találkozó
    A Kádár-rendszer ellenzékének első és egyetlen közös tanácskozása, ahol mind az urbánus mind pedig a népies értelmiség képviseltette magát. Köztük nem egy SZDSZ alapítóval.
  • Társadalmi szerződés a Beszélőben

    Társadalmi szerződés a Beszélőben
    Solt Ottilia, Kis János és Kőszeg Ferenc által írt tanulmány, amelyben még adottnak veszik az MSZMP dominanciáját, de sürgős, radikális átalakításokat sürgetnek mind politikai mind gazdasági téren. Ikonikus felütése: "Kádárnak mennie kell!"
  • Megalakul a Szabad Kezdeményezések Hálózata

    Az alapítók szándéka az volt, hogy egyfajta ernyőszervezetként egységessé tegyék a rendszer ellenzékét.
  • Megalapítják a Szabad Demokraták Szövetségét

  • Megalakul az Ellenzéki Kerekasztal

    Megalakul az Ellenzéki Kerekasztal
    A tárgyalásokon természetesen az egyik résztvevő párt az SZDSZ. Több később prominens politikusa is megjelenik a tárgyalásokon, de az SZDSZ részéről a fő tárgyaló Tölgyessy Péter.
  • Négyigenes népszavazás

    Négyigenes népszavazás
    A párt országos ismertségét és népszerűségét hozta el ez a népszavazási kampány. '89 novembere és '90 márciusa között az SZDSZ támogatottsága 7%-ról 20%- ra nőtt. A népszavazás végül érvényes és eredményes és bár csupán pár ezer szavazattal, de az SZDSZ álláspontja diadalmaskodik (50,05%), így a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja a választások után.
  • 1990-es kampány

    1990-es kampány
  • 1990 önkormányzati választások

    Demszky Gábort választják meg Budapest főpolgármesterének. Ebben az időben az önkormányzatokban többségben voltak a független jelöltek.
  • Duna Gate ügy

    Duna Gate ügy
    Az SZDSZ és a Fidesz képviselői 1990. január 5-én a fővárosi főügyészhez feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen hivatali visszaélés és más bűncselekmény miatt. A feljelentés szerint a Belügyminisztérium titkos eszközökkel,módszerekkel nyomozást folytatott ellenzéki pártokkal, szemben, annak ellenére, hogy az alkotmány alapján ez alkotmánysértő tevékenységnek minősült. Ennek hatására Horváth István belügyminiszter 1990. január 23-ai hatállyal lemondani kényszerült pozíciójáról.
  • Kis Jánost választják meg a párt elnökének

    Kis Jánost választják meg a párt elnökének
  • Országgyűlési választások 1. forduló

    Országgyűlési választások 1. forduló
  • MDF-SZDSZ paktum

    Antall József az MDF vezetésének tudta nélkül tárgyalt majd jutott egyezségre az SZDSZ vezetőivel. Az alku tárgya: az SZDSZ tag Göncz Árpád lehet a köztársasági elnök, ha az SZDSZ hajlandó megszavazni a 2/3-os törvények számának csökkentését a kormányozhatóság érdekében.
  • Göncz Árpádot választja az Országgyűlés köztársasági elnöknek

    Göncz Árpádot választja az Országgyűlés köztársasági elnöknek
  • Taxisblokád

    Taxisblokád
    Az Antall-kormány kénytelen volt radikális benzinár-emelést eszközölni, ami kiváltotta a taxisok felháborodását. Az ország közlekedését teljesen megbénították hidak, főútvonalak elbarikádozásával. Az SZDSZ ebben a politikai helyzetben a taxisok mellett állt ki a kormány helyett. Ezzel teljesen ellehetetlenítve a két nagy párt kapcsolatát a jövőre nézve is.
  • Megjelenik a Demokratikus Charta szövege négy országos napilapban

    Megjelenik a Demokratikus Charta szövege négy országos napilapban
    Az SZDSZ kezdeményezte, azonban aláírói már nem párttagként hanem civilként szignálták a kezdeményezést, reakcióképp Kis János javaslatára az ügyvivői testület elhatározta, hogy a kormány jobbratolódásával szemben egy nyílt Chartát tesz közzé, amelyhez csatlakozva az állampolgárok kifejezhetik a demokratikus értékek iránti elkötelezettségüket. Ez egy platformra helyezte a baloldali és a liberális értelmiséget, szimpatizánsokat. Ez megágyazott a '94-es koalíciós helyzetnek is.
  • Tölgyessy az SZDSZ elnöke

    Tölgyessy az SZDSZ elnöke
    Igyekezett a pártot középre terelni, hogy akár a jobboldali pártokkal is koalícióképes legyen a jövőben.
  • Pető Iván az SZDSZ elnöke

    Pető Iván az SZDSZ elnöke
  • Választási együttműködés aláírása a Fidesszel

  • Kuncze Gábor a párt miniszterelnök-jelöltje

    Kuncze Gábor a párt miniszterelnök-jelöltje
  • Választási együttműködés az Agrárszövetséggel és a Vállalkozók Pártjával

  • 1994-es választások

    1994-es választások
  • SZDSZ Országos Tanácsa elfogadja a koalíciókötés elveit

  • Az SZDSZ és az MSZP vezetőinek informális találkozója

  • A párt küldöttgyűlése a koalíció megkötése mellett szavaz

    Ezzel szemben Tölgyessy Péter nyújtott be egy alternatív határozattervezetet, ami alapján az SZDSZ maradt volna ellenzékben. Azonban a küldöttek 80%-a a koalíciót támogatta.
  • Az SZDSZ tájékoztatja a Fideszt az MSZP koalíciós ajánlatáról

  • Megkezdődnek a koalíciós tárgyalások

    Az SZDSZ álláspontja, hogy először a garanciális kérdésekről kell megállapodni a szakkérdések előtt.
  • Megkötik a koalíciós megállapodást

    SZDSZ-es miniszterek: Kuncze Gábor- Belügy-koalíciós miniszerelnök-heyettes, Fodor Gábor-művelődési és közoktatási, Lotz Károly-közlekedési-hírközlési és vízügyi
  • Pető Ivánt választja az SZDSZ parlamenti képviselőcsoportja frakcióvezetőnek

  • Leteszi a hivatali esküt az új kormány

    Leteszi a hivatali esküt az új kormány
  • 608 önkormányzati képviselői helyet és 55 polgármesteri széket szerez az SZDSZ az önkormányzati választásokon

    Köztük a főpolgármesteri pozíciót is.
  • Lemond Fodor Gábor a miniszteri poztíciójáról

    Lemond Fodor Gábor a miniszteri poztíciójáról
    Utódja a szintén SZDSZ-es Magyar Bálint.
  • Kilép Tölgyessy Péter

  • Tocsik ügy

    Tocsik ügy
    A Tocsik-ügy SZDSZ-es érintettsége okán Pető Iván felajánlja lemondását mind pártelnöki mind pedig frakcióvezetői pozíciójáról. Ezt az ügyvivők nem fogadják el. Azonban lemond mandátumáról ifj. Rajk László
  • Számvizsgáló Bizottság a Tocsik-ügyben

    Ezen az ülésén a Bizottság kijelenti, hogy vizsgálata arra az eredményre jutott, hogy nem került pénz a párt kasszájába, az elsikkasztott összegből.
  • Újra Pető Iván a párt elnöke

  • Lemond Pető Iván

    Mindkét pozíciójától megválik, ügyvezető elnök: Kuncze Gábor, frakcióvezető: Szent-Iványi István. 1997 május 24-én véglegesítik Kunczét pozíciójában.
  • Országos listavezető

    Országos listavezető
    Az SZDSZ országos tanácsának ülése döntött a párt országos listájáról. A lista vezetője Kuncze Gábor lett.
  • Választási megállapodás

    A szabad demokraták megegyeztek a szocialistákkal, hogy a második fordulóban 26 jelöltjüket visszaléptetik az MSZP javára, míg ők 5 helyen teszik ugyanezt.
  • 1998-as országgyűlési választások

    1998-as országgyűlési választások
    24 mandátumhoz jutottak a szabad demokraták a két forduló után. Kuncze Gábor elismerte, hogy elvesztették a választást, majd benyújtotta lemondását.
  • Frakcióvezető választás

    Az SZDSZ képviselő-csoportja Kuncze Gábort választja meg frakcióvezetőnek, elsöprő többséggel.
  • Magyar Bálint a párt új elnöke

  • Demszky Gábor újra főpolgármester

  • Megalakulás 10. évforulója

    Magyar Bálint: a párt feladata a szabadság minőségének megőrzése. Új diktatúra veszélye nem áll fenn, de azt sem szabad megengedni, hogy az ország a kollégiumi szobatársak és a nászasszonyok országa legyen.
  • Magyar liberalizmus az ezredfordulón – Szabadelvű hitvallás

  • Új Generáció

    Új Generáció
    Megalakul az SZDSZ ifjúsági szervezete.
  • Tisztújítás

    Tisztújítás
    Az SZDSZ Küldöttgyűlése a voksok 70%-ával Demszky Gábort választotta a párt elnökévé.
  • Korszakváltás

    Elfogadják a választási program alapjául szolgáló dokumentumot a Korszakváltás programját. Átalakul a párt irányítótestülete.
  • Kuncze helyett megint Szent-Iványi a frakcióvezető

    Kuncze helyett megint Szent-Iványi a frakcióvezető
  • Tamás Gáspár Miklós kilép a pártból

    Tamás Gáspár Miklós kilép a pártból
  • Kuncze Gábor az SZDSZ miniszterelnök-jelöltje és listavezetője

  • 2002-es kampány

    2002-es kampány
  • A Párt nyilvánosságra hozza programját

    Az MSZP kormányváltó programja Kuncze szerint közel van az SZDSZ programjához. Az MSZP támogatja is korábbi koalíciós partnerének programját, ám ez csak közös szándék nem pedig koalíció.
  • 2002-es Országgyűlési választások

    2002-es Országgyűlési választások
  • Megkezdődik a koalíciós tárgyalások előkészítése az MSZP-vel

  • Hivatalos koalíciós tárgyalások megindulása

  • Megkötik az MSZP-SZDSZ koalíciós szerződést

  • Megszűnt a bizalmuk Medgyessyben

    Megszűnt a bizalmuk Medgyessyben
    A Magyar Nemzet ügynöknek nevezte vezércikkében a miniszterelnököt. Erre vonatkozó bizonyítékát pedig a címlapján közli. Az SZDSZ 17 képviselője kifejezi bizalmatlanságát.
  • Mégis bizalmáról biztosítja az SZDSZ frakció Medgyessyt

  • Kilép Hack Péter azt ELTE oktatója és Kis János a párt első elnöke

  • Újra Kuncze a párt elnöke

  • EU népszavazás

    A választásra jogosultak 45,62%-a jelent meg és 83,76% szavazott az Európai Unióhoz való csatlakozás mellett. Az SZDSZ is ezen álláspont mellett érvelt.
  • Európai Parlamenti választás

    7,77%-os eredményével az SZDSZ 2 mandátumot szerzett az EP-ben.
  • 2006-os kampány

    2006-os kampány
  • 2006-os Országgyűlési választások

    2006-os Országgyűlési választások
  • Kóka János az SZDSZ elnöke

    Kóka János az SZDSZ elnöke
    13 szavazattal győzte le ellenlábasát Fodor Gábort.
  • Fodor Gábor lesz az elnök

    Kóka megválasztásánál csalást állapítottak meg. Több olyan név is szerepelt a jelenléti íven aki egyébként nem vett részt a szavazásban, helyettük (az ő nevükben) úgynevezett álküldöttek szavaztak. A júniusi tisztújításon pedig a párt Fodort választotta a küldöttgyűlés a párt elnökéül.
  • Szociális Népszavazás

    Szociális Népszavazás
    A 2006-os választást követően az SZDSZ-nek sikerült az egészségügyi tárcát megszereznie ((Molnár Lajos, Horváth Ágnes) ). A területen pedig hozzá is látott a nagyívű reformokhoz. Azonban ezek a társadalom elutasításával találkoztak. Ezt meglovagolva a Fidesz népszavazást kezdeményezett 3 kérdésben, amiből kettő az SZDSZ-es tárca alá tartozott. (kórházi napidíj, vizitdíj) A népszavazás kimenetele súlyos vereség és később a koalícióból való kilépésben csúcsosodott ki.
  • Az SZDSZ kilép a koalícióból

    De továbbra is minden kérdésben külső támogatóként megszavazza a kisebbségi MSZP kormány törvényjavaslatait.
  • EP választás

    EP választás
    A párt ebben a kampányban nem árult zsákbamacskát. A cél egyértelmű az 5%-os küszöb elérése. Az üzenet a lehető legegyszerűbb. Vagy a szélsőjobb vagy mi. Az eredmény katasztrofális 2,16%. A 2010-es választások főpróbájaként is tekintett EP választás egyértelművé tette, hogy az SZDSZ a megszűnés szélére került vagy talán már túl is van rajta.
  • Retkes Attila az SZDSZ utolsó elnöke

    Retkes Attila az SZDSZ utolsó elnöke
  • 2010-es Országyűlési választások

    Az SZDSZ nem állított önállóan jelölteket és listát sem. Az MDF listájára került fel két SZDSZ-es jelölt, köztük Retkes Attila. A lista 2,67%-ot ért el, így nem jutott be a parlamentbe. Ezzel az SZDSZ pályafutása a parlamentben véget ért.
  • Tagellenőrzés

    A revízió során az egy évvel korábbi taglétszámnak csupán 10%-a erősítette meg párttagságát, többek közt Demszky Gábor főpolgármester is távozott a pártból.
  • Lemond Retkes Attila

    A párt úgy határozott ez év júniusában, hogy elnök helyett egy öttagú ügyvivő testület vezeti tovább a szervezetet.
  • Megszűnés

    Az Országos Tanács arról határozott, hogy a párt kérvényezze megszüntetését a hatáskörrel rendelkező szervtől.
  • De iure is megszűnik a Szabad Demokraták Szövetsége