Fidesz

  • Fidesz Alapítása

    Fidesz Alapítása
    Harmincheten írták alá a Fideszt megalakító nyilatkozatot a Bibó István Szakkollégiumban március 30-án
  • I. Kongresszus

    I. Kongresszus
    A Kongresszust két fordulóban tartják meg. Október 1-én az első fordulón megvitatják és elfogadják az szmsz-t, majd November 19-én a másodikon szerepel a program kidolgozása.
  • II. Kongresszus

    II. Kongresszus
    Október 13-15-én elhatározták, hogy pártként indulnak az 1990-es választáson.
  • Négyigenes Népszavazás

    November végén 58 százalékos részvétellel megtartott "négyigenes" népszavazással teljesült a kezdeményezők követelése a felvetett ügyekben.
  • Országgyűlesbe való bejutás

    Országgyűlesbe való bejutás
    22 fős parlamenti párttá alakul
  • Orbán Viktor-t a Fidesz frakció vezetővé választják

  • III. Kongresszus

    III. Kongresszus
    Elhatározták, hogy marad a 35 éves felső korhatár
  • IV. Kongresszus

    IV. Kongresszus
    Itt határozták el, hogy a párt teljes jogú tagjává válik a Liberális Internacionálénak. 2000-ig maradtak tagok.
  • Fodor Gábor és Molnár Péter és Ungár Klára távozik a Fidesztöl

    Helyükre a parlamentbe Nagy Gábor Tamás, Répássy Róbert és Urbán László került.
  • V. Kongresszus

    V. Kongresszus
    A kongresszus a párt elnökévé Orbán Viktort választotta, a pártba lépés alsó korhatárát 14-ről 16 évre emelte, a 35 éves felső korhatárt pedig eltörölte.
  • Period: to

    Orbán Viktor Fidesz Elnök

  • VI. Kongresszus

    VI. Kongresszus
    Orbán Viktor újraválasztása, a párt az 1994-es választásokon való szereplésének értékelése.
  • VII. Kongresszus

    VII. Kongresszus
    A pártelnök ismét Orbán Viktor lett. Önmagukat a polgári jövő pártjaként, szabadelvű pártként definiálták, amelynek központi értékei a szabadság, a parlamentáris demokrácia, az alkotmányosság és a szociális felelősség. A kongresszuson a párt nevét Fidesz - Magyar Polgári Pártra (Fidesz - MPP) módosítják. Elfogadták A Polgári Magyarországért című programnyilatkozatot.
  • Fidelitas megalakulása

    A Fidesz társszervezete, melyet konzervatív fiatalok alapítottak meg.
    Az 1998-as országgyűlési választásokon két fidelitasos, Gyürk András és Rogán Antal is bekerült az Országgyűlésbe.
  • VIII. Kongresszus

    VIII. Kongresszus
    Orbán Viktort újból pártelnökké választják. Áder János olvassa fel Orbán Viktor párt programtéziseit tartalmazó beszédét.
  • IX. Kongresszus

    IX. Kongresszus
    A szervezet 48 pontos parlamenti választási programját, amelynek gazdasági növekedés áll középpontjában, elfogadják.
  • X. Kongresszus

    X. Kongresszus
    Koalíció a Magyar Demokrata Fórummal és a Független Kisgazda Párttal.
  • Period: to

    Első Orbán-Kormány

  • XI. Kongresszus

    XI. Kongresszus
    Orbán Viktort újraválasztják pártelnöknek.
  • Európai Néppárt tagság

    Novemberben az Európai Néppárt (EPP) társult tagjává vették fel a Fideszt, majd megszűnt a tagsága a Liberális Internacionáléban
  • EDU tagság

    A Fidesz tagja lesz az Európai Demokratikus Uniónak (EDU)
  • XII. Kongresszus

    XII. Kongresszus
    Soron kívüli kongresszus határozott a pártelnöki és a miniszterelnöki tisztség szétválasztásáról. Az alapszabály módosítása szerint a mindenkori Fidesz-tag miniszterelnök tanácskozási és szavazati joggal részt vehet a párt döntéshozó munkájában. Az eddigi alelnököt, Kövér Lászlót választották elnökké.
  • Period: to

    Kövér László Fidesz Elnök

  • XIII. Kongresszus

    XIII. Kongresszus
    A párt hivatalosan is az Európai Néppárt tagja lett. Kövér László helyére Pokorni Zoltán alelnököt választották pártelnökké.
  • Period: to

    Pokorni Zoltán Fidesz Elnök

  • XIV. Kongresszus

    XIV. Kongresszus
    Az "Összefogás kongresszusa"
    Orbán Viktor és a résztvevők aláírták a Szerződés a polgárokkal feliratú plakátot, egy jelképes szerződést, amely tartalmazta a párt választási programjának főbb elemeit.
  • Medgyessy Péter és Orbán Viktor vitája

    Medgyessy Péter és Orbán Viktor vitája
    A Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen ismét megrendezésre került a miniszterelnök-jelöltek- Medgyessy Péter és Orbán Viktor vitája.
  • Választási vereség

    A Fidesz 41.07%-ot ért el, az MSZP 42.05%-a ellen.
  • XV. Kongresszus

    XV. Kongresszus
    A 2002. évi választási vereség utáni rendkívüli kongresszus három ponton módosította a Fidesz alapszabályát. A változtatás értelmében a párt miniszterelnöke megbízatásának lejárta után négy évig automatikusan teljes jogú tagja a párt elnökségének.
  • Period: to

    Áder János Fidesz Elnök

  • XVI. Kongresszus

    XVI. Kongresszus
    A kongresszus az európai uniós csatlakozással foglalkozott és a küldöttek elfogadták az Európa a jövőnk, Magyarország a hazánk című programot, valamint a Fidesz elnökségének az európai uniós csatlakozással kapcsolatos határozatát is.
  • XVII. Kongresszus

    XVII. Kongresszus
    A párt legmagasabb fórumán módosítják az alapszabályt, elnököt és két alelnököt választanak. Az elnökjelölt Orbán Viktor az alelnökjelöltek pedig Pokorni Zoltán és Schmitt Pál. A javaslat szerint a párt új neve Fidesz - Magyar Polgári Szövetség lesz.
  • Period: to

    Orbán Viktor Fidesz Elnök

  • Period: to

    Dr. Sólyom László Köztársasági Elnök

  • 2006-os országgyűlési választás

    A 2006-os országgyűlési választáson a Fidesz a Kereszténydemokrata Néppárttal (KDNP) közös pártlistán indult.
  • Fidesz-KDNP Frakciószövetség

    Fidesz-KDNP Frakciószövetség
    A KDNP-vel a párt „Magyar Szolidaritás Szövetsége” néven frakciószövetséget hozott létre, melynek elnökévé Orbán Viktort, társelnökévé Semjén Zsoltot, a KDNP elnökét választották.
  • Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése

    Semjén Zsolt és Navracsics Tibor bejelentette, hogy a Fidesz és a KDNP frakció minden alkalommal kivonul az ülésteremből, ha Gyurcsány Ferenc napirend előtt felszólal az Országgyűlésben. Olyankor csak frakció vezetők képfiselték a két frakciót.
  • 2008-as népszavazás

    2008 tavaszán a párt kezdeményezésére népszavazást tartottak Magyarországon a vizitdíj, a tandíj és a kórházi napidíj kérdéséről. Mindhárom díj esetében a résztvevők több mint 80%-a támogatta annak eltörlését.
  • 2010-es magyarországi országgyűlési választás

    2010-es magyarországi országgyűlési választás
    Április 11-én, és április 25-én az országgyülési választásokon a Fidesz 263 helyet ért el a 386-ból (68%).
  • Period: to

    Második Orbán-Kormány

  • Period: to

    Schmitt Pál Köztársasági Elnök

    2010-ben lett megválasztva, 322 szavazatbol 263-at kapott. 2012-ben plágium vádat emeltek ellene, ami miatt elvesztette doktori címét. A négy nappal késobbi Országgyülésen bejelentette, hogy lemond a köztársasági poziciórol. Ideiglenesen Kövér László vette át a pozíciót.
  • Period: to

    Kövér László Köztársasági Elnök

    Schmitt Pál felmondását követően, Kövér László vette át ideiglenesen a pozíciót.
  • Period: to

    Áder János Köztársasági Elnök

  • Period: to

    Harmadik Orbán-Kormány

  • 2014-es magyarországi országgyűlési választás

    2014-es magyarországi országgyűlési választás
    A választásokon a Fidesz 133 helyet nyert el a 199-ból, a szavazatok 67%-át elérve.
  • 2015-ös nemzeti konzultáció

    2015 májusában küldték ki a bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultációs kérdőívet.
    A kérdőív a terrorizmussal, migrációval, bevándorlókkal, az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseket tartalmazott.
  • 2016-os magyarországi népszavazás

    2016-os magyarországi népszavazás
    Kötelező betelepítésről szolt a népszavazás, amit a Harmadik Orbán Kormány kedeményezett.
  • Nemzeti Konzultáció a Soros Tervről

    Nemzeti Konzultáció a Soros Tervről
  • Tisztújító kongresszus

    Orbán Viktort újabb két évre elnökének választotta a párt, az Novák Katalint pedig alelnöknek.
  • 2017-es nemzeti konzultáció

    2017 áprilisában az „Állítsuk meg Brüsszelt!” című konzultációs kérdőívet küldték ki.
  • Period: to

    Negyedik Orbán-Kormány

  • 2018-as országgyülési választás

    2018-as országgyülési választás
    Az országgyülési választás újból a Fidesz-KDNP pártszövetség győzelmét hozta. A koalíció a Parlamentben ismételten kétharmados többséget szerzett. Orbán Viktor az első magyar kormányfő, aki negyedszerre is kormányt alakíthatott.