A nemzetközi politikai viszonyok története

  • Period: 460 BCE to 395 BCE

    Thuküdidész: A peloponnésszosz-i háború

    A klasszikus realizmus első meghatározó kötete. A nemzetközi politika elmélet nagy kérdését járja kötbe: mi a háború oka?
  • 1532

    Niccolo Macchiavelli: A fejedelem

    Niccolo Macchiavelli: A fejedelem
    A klasszikus realizmus második fontos kötete. Macchiavelli a multipoláris rendszer viselkedési törvényeit vizsgálja, és tisztázza a nemzetközi politika alapfogalmait.
  • A vesztfáliai típusú, nyugati, modern államok létrejötte

    A vesztfáliai típusú, nyugati, modern államok létrejötte
    Egészen a 20. század elejéig egyedül ők voltak a nemzetközi politikai viszonyok által vizsgált szereplők, ugyanis a többis szereplő még nem rendelkezett elég jelentős hatással ezekre a viszonyokra. Megjelenik a territorialitás, a lojalitás és a szuverenitás gondolata.
  • Thomas Hobbes: Leviatán

    Thomas Hobbes: Leviatán
    A klasszikus realizmus fontos műve. Legfontosabb kérdései: Miért van szükség egy erős állam létrejöttére? Miért van szükség az államokra?
  • Teológia és a filozófia szétválása

    Teológia és a filozófia szétválása
    A 18. században a tudománytörténet fejlődésének fontos lépcsője volt, amellyel megszűnt az egyház monolpóliuma a tudás fölött.
  • Jean Jacques Rousseau: A társadalmi szerződés

    Jean Jacques Rousseau: A társadalmi szerződés
    A klasszikus realizmus megyedik nagy műve. Rousseau az államok közötti rendszeren keresztül vizsgálja a társadalmi viszonyokat.
  • A bölcsészettudományok és a természettudományok szétválása intézményesül

    A bölcsészettudományok és a természettudományok szétválása intézményesül
    Ez a folyamat a 19. század során folyt le.
  • A nemzetközi politikai kapcsolatok tudományterületének első születés

    A nemzetközi politikai kapcsolatok tudományterületének első születés
    Létrejön az első egyetemi tanszék, amely kifejezetten a "Miért lesznek háborúk?" kérdést vizsgálja. Ez lesz a Walesi Aberystwyth Egyetem Nemzetközi kapcsolatok tanszéke, amely ma is létezik, Woodrow Wilson Chair néven. A tudományterület következő időszakában erős angolszász befolyás érvényesül.
  • A klasszikus realizmus korszaka lezárul

    Az első emberi közösségek létrejöttétől a tudományterület intézményesüléséig tartott ez a korszak.
  • Period: to

    A nemzetközi szervezetek létrejöttének robbanásszerű elterjedése

    Innentől a nemzetközi szervezetek is a nemzetközi rendszer jelentős hatással rendelkező szereplőivé váltak.
  • Period: to

    Az 1. nagy vita: realizmus vs. liberalizmus (idealizmus)

    A '30-as és '40-es évek során lefolyt vita, az idealista világnézet és a realizmus között. Fontos fordulópontja volt E.H. Carr 1939-es könyve, valamint a II. világháború kitörése, amely alapján a vitát a realisták "nyerték meg". Egyes revízionisták szerint ez a vita valójában csak egy mítosz, és nem is történt meg valójában.
  • E.H. Carr: A húszéves válság

    E.H. Carr: A húszéves válság
    Az első nagy vita egyik legfontosabb kötete. Ebben jelentette ki Carr, hogy a tudományterület akkori iránya túlságosan is a reményekre alapoz, és nem a gondolkodásra. ("The field “has been in the initial stage in which wishing prevails over thinking, generalization over observation, and in which little attempt is made at a critical analysis of existing facts or available means.”)
  • Hans Morgenthau: Politics Among Nations

    Hans Morgenthau: Politics Among Nations
    Hans Morgenthau Politics Among Nations (Államok közötti politika) c. könyve kirobbantja az I. nagy vitát a realizmus és a liberalizmus között, valamint elvezet a modern realizmus születéséhez amelyben a fő kérdés már a háborúk kialakulása mögötti motivációk vizsgálatára vonatkozik,
  • A tudományterület második születése

  • Period: to

    A 2. nagy vita: behaviorizmus vs. tradicionalizmus

    Az 1960-as, '70-es években lezajlott episztemológiai vita, amely a hagyományos kutatási módszerek, valamint a behaviorizmus természettudományokon, egzakt adatokon alapuló vizsgálata között bontakozott ki. Végül a behaviorizmus hatására a realizmus és a liberalizmus is nagyrészt átvette a tényekre alapozott kutatási módszereket.
  • A társadalom a nemzetközi politikai viszonyok jelentős szereplőjévé válik

    Ez a gazdasági és a civil társadalom jelentőségének megnövekedését jelentette.
  • Period: to

    A 3. nagy vita: az interparadigma vita

    A vita a neorealista (Waltz) és neoliberalista (Keohane, Nye) tábor között folyt. A lényege az volt, hogy amíg a neorealizmus a konfliktusos kapcsolatokon keresztül figyelte meg a nemzetközi kapcsolatokat, addig ezt a neoliberalizmus elismerte, de emellett azt hirdette, hogy közös előnyökkel jár a nagyobb mértékű államközi kooperáció. A vita alatt kialakult rengeteg további irányzat is, mint például a neo-marxizmus.
  • Joseph Nye és Robert Keohane: Power and Independence

    Joseph Nye és Robert Keohane: Power and Independence
    Ez a könyv és szerzőpáros alapozza meg a neoliberalista iskolát, majd közös munkájuk során ki is dolgozzák azt, így például az aszimmetrikus és komplex interdependencia elméletét is.
  • Kenneth Waltz: A nemzetközi politika teóriája

    Kenneth Waltz: A nemzetközi politika teóriája
    A harmadik nagy vita elindítója, hatására megszületett a strukturális realizmus / neorealizmus. Kenneth Waltz kopernikuszi fordulatának köszönhetően a vizsgálat középpontjába a nemzetközi rendszer (struktúra) kerül.
  • Period: to

    A 4. nagy vita: A poszt-pozitivista vita

    A poszt-pozitivisták (konstruktivisták, poszt-modernisták, feministák, stb.) elutasították a racionális, pozitivista irányzatok (realizmus és liberalizmus) pozitivista megközelítését, ugyanis szerintük nem lehet értékek nélkül vizsgálatot végezni, ezért a szubjektívebb vizsgálatok szükségességét hangoztatták. Ugyan a különbség kibékíthetetlen, a vita eredményeként megjelent a tudományos realizmus, amely elismeri mind a kvantitatív, mind a kvalitatív módszerek létszükségét.
  • Immanuel Wallerstein: A modern világgazdasági rendszer kialakulása

    Immanuel Wallerstein: A modern világgazdasági rendszer kialakulása
    Wallerstein a neo-marxizmus egyik első képviselője volt. Könyve hatására a harmadik nagy vita során alakult ki ez az irányzat.
  • Robert O. Keohane munkássága

    Robert O. Keohane munkássága
    A negyedik nagy vita egyik elindítója, a neoliberális institucionalizmus megalapozója és fontos képviselője, valamint ma is a legbefolyásosabb IR szakemberek között található.
  • Az egyén, mint a nemzetközi politikai kapcsolatok szereplője

    Az egyén, mint a nemzetközi politikai kapcsolatok szereplője
    A '90-es években az embereket már nem feltétlenül csak az állam képviseli, hanem saját maga képviselőjévé válik. Innentől kezdve a nemzetközi jog tárgyává válhat, és jelentős szereplője a nemzetközi politikai viszonyoknak.
  • A defenzív és az offenzív realizmus megjelenése

    A defenzív és az offenzív realizmus megjelenése
    A hidegháború végével megjelenik a realizmus két irányzata, amelyek alapvetően a biztonsági dilemma értelmezésében térnek el egymástól.
  • Alexander Wendt: Social Theory of International Politics

    Alexander Wendt: Social Theory of International Politics
    Wendt ebben a könyvében fejti ki a konstruktivizmus alapjait, miszerint a nemzetközi politika alapvetően egy "társadalmilag megkonstruált" realitás.