Keresztes hadjáratok

1. Keresztes hadjárat meghírdetése

1095

II. Orbán pápa 1095 –ben látta elérkezettnek az időt arra, hogy Európát keresztes háborúra hívja a Szent Sír visszaszerzéséért. A nemesek a várható zsákmány és birtokszerzés, a közemberek a pápa által ígért bűnbocsánat, az egyházi vezetők pedig a bizánci keresztények pápa mellé állása miatt támogatták a hadjáratot. Nem csak én lelkesedtem e munka iránt, majdnem egész Európa felfigyelt Orbán pápa hírdetésére.

1. Keresztes hadjárat

1096

Önálló csapatok keltek útnak valamennyien, a török sereg elesett Zseldzsuk határánál muzulmánok által. Rajtunk keresztes lovagokon kívűl rengeteg más hűbéri rendszerből vagyon s szabadságra vágyó sereg is csatlakozott a Szentföld felé.

1. Keresztes hadjárat

Jul 8, 1099

Megpróbáltuk elfoglalni a Szent Várost 1099-ben július 8.-án, de sajnos nem jártunk sikerrel így több mint egy hónapig tartott az ostrom. Végezetül július 15.-én sikerrel jártunk, elfoglaltuk. Megalapították a keresztesek a Jeruzsálemi Királyságot.

2. Keresztes hadjárat

1147

Edessza eleste nagy csapás volt a keresztény világra. III. Jenő pápa felhívása mégsem volt elég hatásos. Clairvaux-i Bernát ciszteci szerzetes viszont szenvedélyes prédikációkat tartott francia és német területeken. III. Konrád német király 1147 májusában kelt útra, vele tartott unokaöccse, a későbbi Barbarossa Frigyes császár is. Az uralkodók közötti rivalizálás is oka volt annak, hogy Konrád nem várta be Lajos seregét, hanem Nikaiába vonult.

2. Keresztes hadjárat

1148

A Szíria felé meneteltünk, 1148 első napján a arattunk ugyan egy kisebb győzelmet, de ezután egy nélkülözésekkel teli út várt ránk. Attalia alá február elején értünk.Hajóra csak a válogatott csapatok szállhattak, a kegyetlen, kimerítő vonulás várt ránk , amely jelentősen megtizedelte sorainkat.

2. Keresztes hadjárat

1154

A II. hadjárat kudarcát követően több eredménytelen próbálkozásunk is volt a keresztes eszme felélesztésére. Ezalatt viszont Núr ad-Dín egyre jobban össze tudta kovácsolni Szíria muzulmánjait, és 1154-ben elfoglalta Damaszkuszt is. A keleti frankok a végnapjait élő egyiptomi Fátimida-kalifátus ellen fordultak, I. Amalrik jeruzsálemi király többször is vezetett ellenünk hadjáratot.

2. Keresztes hadjárat 1186,1187

1186

Miután rövid időn belül a Szaladinnal megromlott kapcsolatunkat fegyveres úton rendezni kívánó Núr ad-Dín, és a másik jelentős uralkodó, Amalrik is meghalt, Szaladin felismerte a lehetőséget, és elkezdte befolyása alá vonni a térséget. 1186-tól állandósultak konfliktusai a Jeruzsálemi Királysággal. Dzsihátot hirdetett ellenünk, és 1187-ben a hattíni ütközetben megsemmisítő csapást mért ránk. Sorra foglalta el erődítményeinket és városainkat. Jeruzsálem októberben adta meg magát.

3. Keresztes hadjárat

1190

Jeruzsálem eleste nagy csapás volt a kereszténységre nézve, Az angolok és Franciák békét kötöttek. A legjelentősebb uralkodók vezették a keresztes haderőt a város visszafoglalására. Elsőként a németek érkeztek a térségbe. 1190 májusában Ikonion mellett legyőztük a ránk támadó török erőket, de júniusban Barbarossa belefulladt a Kalükadnosz folyóba. A Sereg visszafordult, és a Szentföld felé vonult.

3. Keresztes hadjárat

1191

Szaladin tudta, hogy nem maradhat tétlen: 1191 szeptemberében Arszúf mellett támadt ránk. Nagy győzelmet arattunk, amit a későbbiekben nem sikerült kiaknáznunk, mert kimerültek voltunk , és kifogytunk készleteinkből. Richárd nem vonta ostrom alá Jeruzsálemet, helyette a diplomácia útját választotta.

IV. Keresztes hadjárat (1202-1204)

1202

III. Ince pápa megválasztásától (1198) támogatta egy új hadjárat megszervezését. Egyezséget kötöttünk Enrico Dandolo velencei dózséval, ám mivel sokan másik kikötőt választottak, kiderült, a városnál összegyűlt katona bajtársaim nem tudták fedezni a költségeket. Erre a dózse azt ajánlotta, segítsünk visszaszerezni a Magyarország által korábban elfoglalt Zára városát. Viszont nem engedelmeskedtünk a pápa követelésének, és Zárát 1202 novemberében bevettük.

IV. Keresztes hadjárat (1202-1204)

1203

Zárában döntést kellett hoznunk a folytatásról. Először Egyiptomról határoztunk, de később felmerült egy Bizánc elleni támadás lehetősége is. Izsák fia, Alexiosz meg tudott szökni a börtönből, és tőlünk kért segítséget. Cserébe csapatokat és anyagi támogatást ígért, amit a többségünk el is fogadott, és 1203 tavaszán kihajóztunk Konstantinápoly felé, hogy betartsuk az ígéretünket.

IV. Keresztes hadjárat (1202-1204)

1204

Az ostrom viszonylag rövid volt és gyors, a város védelmét gyenge erősítés vette körbe. Izsákot sikeresen visszahelyeztük a trónra, de hogy beválthassa ígéreteit, fiából IV. Alexiosz néven társuralkodó lettlt. A kincstár viszont üres volt, a nép ezért 1204 elején felkeltek a hatalom ellen, IV. Alexioszt megölték

V. Keresztes Hadjárat (1217-1221)

1217

III. Ince újra keresztes hadjáratra szólított fel a minket. Megindítását 1217 nyarára rendelte el, de addigra ő már meghalt. Egymástól függetlenül szálltak hajóra, kb. egy hónap eltéréssel értek Akkonnál partot. Hugó ciprusi király, Brienne-i János jeruzsálemi uralkodó. Rövid csatározásokat követően a elfoglaltuk Beiszant, majd sikertelenül ostromoltuk a Tábor-hegyen emelt muzulmán erősséget. Ekkor már csak János király vett részt aktívan a harcban, II. András 1218 elején hazaindult.

V. Keresztes Hadjárat (1217-1221)

1218

A megfenekleni látszott eseményeknek újabb lendületet adott a fríz flotta megérkezése 1218 áprilisában. Az új célpont Egyiptom lett, mivel így kiiktathatóvá válna a térségből a muzulmán hajóhad, Jeruzsálemet két irányból is lehetne támadni, továbbá a leggazdagabb ellenséges tartomány kerülhetne a kezünk közé.

V. Keresztes Hadjárat (1217-1221)

1219

1219 novemberében elfoglaltuk, de azonnal megkezdődött a marakodás a koncon. János király 1220 elején sértődötten hazautazott. Pelagius pedig bízva az utánpótlásban, visszautasította al-Kámil szultán békeajánlatát.

V. Keresztes Hadjárat (1217-1221)

1221

Lajos bajor herceg és erős hadereje segítségével 1221-ben indult meg a keresztes támadásunk Egyiptom belső vidékei ellen. Viszont szerencsétlenségünkre elkéstünk, mert a szultán közben meg tudta erősíteni hatalmát, és
és rossz időpontot választottunk mert a Nílus éppen áradt. A muzulmán erők körbezárták a hadseregünket, nem maradt más választás, mint a békekötés.

VI. Keresztes hadjárat (1228-1229)

1228

Frigyes 1228 nyarán mégis kihajózott Brindisiből, és szeptember elején ért Akkonba. Viszonylag kevés embere volt, és csak a Német Lovagrend támogatta. al-Kámil szultán aki végül átadta Jeruzsálem városát és egy kijáratot a tengerhez, valamint tíz évnyi békét is felajánlott. Frigyes bevonult Jeruzsálembe, és saját maga helyezte a fejére a királyi koronát.

VI. Keresztes hadjárat (1228-1229)

1229

Hatalmas siker volt ez, minden erőszak és veszteség nélkül, Frigyest mégis megvetés fogadta, és amikor hazájában kellett harcolnia, gondolkodás nélkül hazatért. A frank államokban ezt követően sem ültek el az indulatok, hosszan tartó marakodás és viszályok sora következett.

VII. Keresztes hadjárat (1248-1254)

1248

Jeruzsálem eleste, és súlyos betegségéből való felgyógyulása arra késztette IX. (Szent) Lajos francia királyt, hogy felvegye a keresztet. 1248 nyarán szállt hajóra. A Cipruson gyülekező, főként francia erőkből álló had Egyiptomban látta a muzulmán világ gyenge pontját, ezért ellenük kezdték meg a hadjáratot.

VII. Keresztes hadjárat (1248-1254)

1249

A Lajos vezetett minket, 1249 júniusának elején érkeztünk Damietta alá. Az egyiptomiak rögvest ránk támadtak, de sikeresen e lhárítottuk a csapást. Az egyiptomiak megpróbáltak visszavonulni a városba, de ott kitört a pánik, mindenki menekülőre fogta a dolgot, így Damietta a franciák ölébe hullott. Mivel a Nílus áradt, Lajos berendezkedett, és várta az utánpótlást. A szultán alkut ígért, Damiettáért Jeruzsálemet kínálta fel, de visszautasításra talált.

VII. Keresztes hadjárat (1248-1254)

1250

Lajos novemberben indult útnak. A decemberben értük el a Manszúra előtt húzódó csatornát, de sokáig nem tudtunk átkelni, a város védői minden próbálkozásunkat meghiúsították. Egy paraszt mutatta meg nekünk azt a gázlót, melyen végül 1250 februárjában átkeltünk. Lajos testvére meggondolatlanul rárontott a városra, ahol katonái zömével együtt lemészárolták. Az ellenlökést Lajos visszavetette, de újfent előállt az a helyzet, amikor egyik fél sem tudta érvényesíteni akaratát.

VII. Keresztes hadjárat (1248-1254)

1254

A készleteinkből kifogyó, és járványok által tizedelteknek mondhattuk magunkat, 1250 áprilisában indultunk vissza Damietta felé, de rövidesen körbezártak minket. Lajos a Damietta feletti uralom átadásával és hatalmas váltságdíj lerovásával fizetett szabadságáért. Nem akart belenyugodni kudarcába, Akkonba ment, ahol megpróbálta megerősíteni a frank államok helyzetét. 1254-ben a francia belviszályok hírére tért végül haza.

VIII. Keresztes hadjárat

1270

IX. Lajos folyamatosan foglalkozott a keresztes hadjárat gondolatával. Királysága belső problémáinak rendezését követően 1267-ben újra megkezdte a pénzgyűjtést. 1270-ben indult útnak, ám most Tunisz ellen, mert azt hitte, hogy az emír könnyen rávehető arra, hogy térjen át a keresztény hitre. Júliusi partot érését követően két hét múlva Karthágóba vonult. Tunisz megtámadására már nem került sor: a táborban járvány tört ki, mely elvitte Lajost is. A sereg feloszlott.