A nemzetközi kapcsolatok tudományának fejlődése

  • Period: to

    Hugo Grotius munkássága és a nemzetközi jog

    Hugo Grotius németalföldi jogászt a modern nemzetközi jog megalapítójaként, előfutáraként tarthatjuk számon.
    Az 1625-ben megjelent, XIII. Lajosnak ajánlott, a háború és béke jogáról szóló munkája mai napig több ponton meghatározza a nemzetközi jogot.
  • Vesztfáliai béke

    Vesztfáliai béke
    A harmincéves háborút lezáró békeszerződést általánosan a modern nemzetközi rendszer alapjaként tartjuk számon.
  • Period: to

    Jeremy Bentham munkássága

    A brit filozófus és jogtudós a modern utilitarianizmus megalkotója. Munkássága meghatározó a nemzetközi jogtörténet szempontjából, valamint neki köszönhetjük az 'international', vagyis 'nemzetek közötti' szó elterjedését is.
  • Period: to

    A Szent Szövetség kora

    Az 1815-ös bécsi kongresszuson megalakult együttműködés addig példátlan szövetségi formát hozott létre: a többnemzetiségű, imperialista monarchiák a nemzetállami alapú, köztársasági rendszerek elterjedésének megfékezésére jöttek létre. Létezése kulcsfontosságú a nemzetközi kapcsolatok történetében, hiszen egy ügy kapcsán (a francia forradalmi lendület megfékezése) a birodalmak multilaterális alapon tudtak fellépni a revolucionalisták ellen. A szövetség ugyanakkor a krími háborúval szétesett.
  • Period: to

    A nemzetállamok kialakulása

    A XIX. század második felében kezdtek el széthullani, vagy meggyengülni a többetnikumú európai monarchiák és birodalmak, és modern nemzetállamok kezdtek kialakulni.
    A teljes olasz egység 1870-re, a német egység 1871-re jöhetett létre.
    Azóta a nemzetközi rendszert a nemzetállamok határozzák meg, éppen ezért vizsgálta hosszú időn át a realista iskola elsődlegesen az államot. Emiatt a nemzetállamok létrejötte fontos esemény a nemzetközi kapcsolatok történetében.
  • Period: to

    I. világháború

    Miért alakulnak ki a háborúk? Az első világháború pusztító mivolta miatt egyre több döntéshozóban fogalmazódott meg az alábbi kérdés.
    Így a nemzetközi kapcsolatok tudományának kialakulását is az I. világháború idézte elő, a kutatók ugyanis azt akarták megérteni, miért lesznek háborúk, valamint hogy hogyan előzhetnénk meg őket.
  • A tudományterület kialakulása

    A tudományterület kialakulása
    A Woodrow Wilson Chair megalakul a Walesi Egyetemen: ezen dátummal tekinthetjük a Nemzetközi Politikai Viszonyok tudományterületének kialakulását.
  • A Chatham House megalakulása

    A Chatham House megalakulása
    A Királyi Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének megalakulása: ennek alapjait még Lionel Curtis brit író és politikus fektette le 1919-ben, a párizsi békekonferencián.
  • Az első, kifejezetten nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó egyetem megalakulása

    Az első, kifejezetten nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó egyetem megalakulása
    Genfben létrehozzák a Graduate Institute of International and Development Studies-t, melyet főként a Népszövetség diplomatáinak kiképzéséhez szántak.
  • Edward Hallett Carr és a realizmus

    Edward Hallett Carr és a realizmus
    Megjelenik Carr ismert, 'The Twenty Years' Crisis' című könyve, mely az 1919 és 1939 közötti nemzetközi rendszerre reflektál. Könyvében realistákra és utópistákra bontja a nemzetközi tanulmányok kutatóit. Ő maga a realizmus mellett érvelt, az utópisták alatt pedig a Népszövetség lelkes híveit értette. Carr megjegyezte: az 1919 utáni nemzetközi rendszer működésképtelen. Csupán két hónappal a könyve megjelenése után bebizonyosodott, hogy nem tévedett.
  • Period: to

    II. világháború

    Az I. világháború után kialakult szemléletmód a nemzetközi kapcsolatok tudományával megbukott: a II. világháborúval újra kellett szervezni a tudományterületet, mivel az önmagában képtelen volt a háború megjósolására.
  • Hans Morgenthau és a realista iskola

    Hans Morgenthau és a realista iskola
    Megjelenik Hans Morgenthau 'Politics Among Nations: The Struggle for Power and Peace', mely gyökeresen új szemléletmódot határozott meg a nemzetközi kapcsolatok tudományában: a hangsúlyt a háború kutatásáról inkább annak motivációjának megértésére helyezi. A realizmust hat pontban jellemzi: objektivitás; érdekelvűség; nemzeti érdek és annak gazdasági jelentősége; erények követésének elvetése; nemzeti és univerzális erények közti különbség; autonóm szféra politikája.
  • Period: to

    A gazdasági szereplők megjelenése

    A 70-es évekig a nemzetközi kapcsolatok történetének fősodratú irányvonala dominánsan az államokat (és azon belül is a nagyhatalmak politikáját) vizsgálta markánsan. Ugyanakkor a gazdasági kérdések egyre nagyobb tért nyertek, a globalizációval pedig elengedhetetlenné vált annak kutatása, hogy milyen hatással vannak a gazdasági szereplők a nemzetközi rendszerre.
  • Period: to

    A társadalom és a civil szféra megjelenése

    A gazdasági szférán felül a realista iskola azt sem vizsgálta tüzetesebben, hogy a társadalom és a civilek milyen hatást gyakorolhatnak a politikára.
    Ugyanakkor elég csak a Margharet Thatcher elleni sztrájkokra, vagy korunk francia sárgamellényes tüntetőire gondolnunk, hogy lássuk: a civil szervezetek, szakszervezetek és NGO-k igenis meghatározó szerepet tölthetnek be a diplomáciában is.
  • Joseph Nye és a neoliberalizmus

    Joseph Nye és a neoliberalizmus
    Megjelenik Joseph Nye és Robert O. Keohane 'Power and Interdependence: World Politics in Transition' című könyve, mely a realista iskola több mint három évtizedes hegemóniája után új iskolát alapoz meg. Keohane és Nye komplex interdependencia elméletét három dolog határozza meg: az államon belüli, transznacionális, és kormányközi kapcsolatok többcsatornás használata; a kérdések közötti hierarchia hiánya; valamint a katonai és kényszerítő erő jelentőségének csökkenése a nemzetközi politikában.
  • Kenneth Waltz és a neorealista iskola

    Kenneth Waltz és a neorealista iskola
    Megjelenik Kenneth Waltz amerikai politológus Theory of International Politics című műve, mely a neoklasszikus realista iskola megalapozója. Az iskola ideológiai alapja a Morgenthau-féle realizmus. A neorealizmus ugyanakkor már úgy tartja, hogy strukturális tényezők és nem pedig stratégia, egoizmus, vagy motivációk állnak a nemzetközi rendszer szereplőinek viselkedése mögött.
  • A nemzetközi rendszer anarchikussága

    A nemzetközi rendszer anarchikussága
    Waltz szintén 'Theory of International Politics' című művében fekteti le a neoliberális és neokonzervatív iskola egyik legmeghatározóbb tényezőjét, a nemzetközi rendszer anarchikusságát. Számára az anarchia azt jelenti, hogy a nemzetközi rendszeren belül az államok csak magukra hagyatkozhatnak: az államon belüli hierarchikus felépítéssel ellentétben ugyanis a nemzetközi térben nincs erőszakmonopóliummal bíró világhatalom.
  • Robert O. Keohane és a neoliberális institucionalizmus

    Robert O. Keohane és a neoliberális institucionalizmus
    Megjelenik Robert O. Keohane amerikai akadémikus 'After Hegemony: Cooperation and Discord in the World Political Economy', mely a neoliberális institucionalizmus alapvető műve. A neoliberalizmus a nemzetközi szervezetek, intézmények fontosságát és szerepét hangsúlyozza, ezzel jelentős eltérést jelent a realizmus önérdekkövető államszerepéhez képest.
  • A konstruktivizmus megjelenése

    A konstruktivizmus megjelenése
    A konstruktivista iskola a nemzetközi kapcsolatok tudományának legújabb irányvonala, ebből adódóan ideológiailag még nem koherens. Az azt képviselő számos kutató közül még nem alakult ki meghatározó személyisége. Egy közülük Nicholas Onuf, Nicholas Onuf, aki 1989-ben jelentette meg 'World of Our Making' című könyvét, melyben szembeszáll a realisták által képviselt 'anarchikus nemzetközi rendszer' problematikájával, és hegemónia, hierarchia és heteronómia szerint határozza meg azt.
  • Period: to

    Az egyén megjelenése

    A legutóbbi időben kezdte csak el a nemzetközi tanulmányok tudománya az egyén hatásának vizsgálatát a nemzetközi rendszerre. Még új tendencia, de megállapítja, hogy mára az egyén is lehet nemzetközi jogalany saját jogán.
  • A Szovjetunió felbomlása és a nemzetközi tanulmányok tudományának válsága

    A Szovjetunió felbomlása és a nemzetközi tanulmányok tudományának válsága
    A realizmus és a liberalizmus nem tudták megjósolni a Szuvjetunió felbomlását: ezek ugyanis leginkább a két szuperhatalom egymással való viszonyára reflektáltak, azok katonai és gazdasági ereje alapján vontak le konzekvenciákat. Ugyanakkor az 1991-es eseményekkel kiderült, bár a bipoláris rendszerre jól alkalmazhatók, az új világrendben rugalmatlanok. Ez hosszú időre megbénította a tudományterületet, és ez vezetett a konstruktivista iskola gyors terjedéséhez is.
  • Alexander Wendt és az anarchikus nemzetközi rendszer kritikája

    Alexander Wendt és az anarchikus nemzetközi rendszer kritikája
    A konstruktivista Alexander Wendt 1992-ben megjelent 'Anarchy is What States Make of It' című cikkében szembemegy a realisták és a liberálisok által egyaránt vallott, az anarchikus nemzetközi rendszerről alkotott képpel. Wendt szerint a nemzetközi rendszert az államok teszik anarchikussá. Két pontban lehet összefoglalni nézeteit: a kapcsolatokat a közös értékek határozzák meg; az egyes aktorok identitásai és érdekei a közös értékeken, nem pedig a természetükből adódóan épülnek fel.