150px mdf logo

Magyar Demokrata Fórum

  • Alapítás

    A Magyar Demokrata Fórum 1987. szeptember 27-én alakult Lakiteleken, Lezsák Sándor házának kertjében. Az alapítói okirat aláírói Bíró Zoltán, Csengey Dénes, Csoóri Sándor, Csurka István, Fekete Gyula, Für Lajos, Joó Rudolf, Kiss Gy. Csaba és Lezsák Sándor voltak.
  • I. Országos Gyűlés

    Országos Gyűlésén megválasztott 15 fős elnökség Biró Zoltánt választotta meg az MDF ügyvezető elnökének
  • II. Országos Gyűlés

    Az MDF első elnökét, Antall Józsefet 1989. október 21-én a II. Országos Gyűlés választotta meg.
  • Első választások a Rendszerváltás után

    A rendszerváltás utáni első választás megnyerése után az MDF az FKGP-vel és a KDNP-vel alakított kormányt. A miniszterelnök Antall József lett, aki az MDF-et a népi-nemzeti irányzat, a kereszténydemokrácia és a nemzeti liberalizmus három alappillérén nyugvó pártként határozta meg.
  • Period: to

    Kormányon

    Az 1990–1994-es években több képviselőt kizártak a pártból, akik közül sokan függetlenként folytatták karrierjüket, míg mások a Fidesz színeiben. Több képviselő új pártot alapított, mint például Csurka István, a MIÉP, vagy Szabó Iván az MDNP alapítója.
  • Antall József halála

  • Period: to

    Boross Péter miniszterelnöksége

  • 1994-es választások

    A Magyar Demokrata Fórum hatalmas vereséget szenvedett el, hiszen az 1990-es országgyűlési választáson megszerzett 165 helyből csupán 38-at volt képes megtartani.
  • Period: to

    Für Lajos pártelnök

  • Period: to

    Lezsák Sándor pártelnök

  • 1998-as választások.

    Az MDF alig érte el a 3%-ot, ám egyéni választókerületekben – egyes fideszes jelöltek visszalépése, illetve közös jelöltek miatt – 17 képviselője győzelmet aratott és parlamenti frakciót alakított.
  • Period: to

    Dávid Ibolya pártelnök

  • 2002-es választások

    A 2002-es országgyűlési választáson a Fidesz-szel közös listán indultak és több mint 41%-ot értek el, de a választást elveszítették. Az MDF országgyűlésbe jutott 24 képviselője önálló frakciót alakított. Időközben a párton belül szakadások jelentek meg; Lezsák Sándort, Balogh Lászlót, Balsai Istvánt, Font Sándort, Horváth Balázst, Kelemen Andrást és Szászfalvi Lászlót törvénytelenül kizártak a frakcióból.
  • EP-választások

    5,34% -al egy mandátumot szereznek.
  • 2006-os választások

    Az MDF a 2006-os országgyűlési választáson önállóan indult, és az első fordulóban 5,04%-os eredménnyel bejutott a parlamentbe, mely révén 1994 óta először képes volt egyedül bekerülni az Országgyűlésbe. Önálló miniszterelnök-jelöltet állítottak Dávid Ibolya személyében.
  • 2006-os történések

    Az MDF mindkét nagy párttól távolságtartó politikával próbált eredményes lenni, ennek központi eleme volt, hogy sem Gyurcsány Ferencet, sem Orbán Viktort nem segítik kormányra. Ez a két forduló között főleg utóbbi irányában mutatkozott meg, amikor elutasította a Fidesz közeledését (azaz ajánlatát Bod Péter Ákos neves MDF-es közgazdász közös miniszterelnök-jelöltségével kapcsolatban). Ennek hatására a baloldali szavazótáborban nőtt, a jobboldali szavazótáborban viszont csökkent népszerűsége.
  • Népszerűség változása

    2006 folyamán a párt népszerűsége folyamatosan emelkedett, 2006 júniusában (1996 óta először) megelőzte az SZDSZ-t, júliusban a biztos szavazók és pártválasztók körében már 8%-os volt a támogatottsága. Nem sokkal később azonban (már 2006 szeptemberére) támogatása jelentősen csökkent, az 5%-os parlamenti küszöb alatt mozgott a biztos pártválasztók körében.
  • „Lehallgatási ügy”

    Az MDF elnök asszonya, 2008 szeptemberében egy sajtótájékoztatón egy birtokába került hangfelvételre hivatkozva azt állította, hogy őt és más politikusokat törvénytelenül megfigyeltek. A hangfelvételen az UD Zrt. nevű nyomozóiroda vezetője Csányi Sándor bankárral beszélgetett arról, hogy Tombor András vállalkozó, aki Almássy barátja és tanácsadója volt, felvetette a lehetőségét Dávid Ibolya megfigyelésének, amivel terhelő adatokra lehetne szert tenni az elnök asszony ellen.
  • Új elnök

    2009-ben a párt új irányvonalat vett, és heves viták után Olajos Péter helyett Bokros Lajost, Horn Gyula egykori pénzügyminiszterét jelölte az EP-választásra, mely során Csáky András országgyűlési képviselő kilépése után 2009. március 20-i hatállyal megszűnt a párt frakciója.
  • EP-választások

    A 2009-es európai parlamenti választáson a Magyar Demokrata Fórum átlépte az 5%-os küszöböt, ezért egy képviselőt, a listavezető Bokros Lajost küldhette Brüsszelbe.
  • Boross Péter kilépése

  • 2010-es választások

    A 2010-es országgyűlési választáson a Demokrata Fórum folytatta az ún. „nyitás politikáját”. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy Bokros Lajos lett a párt kormányfőjelöltje és budapesti területi listájának vezetője is, ezenkívül pedig több ismert, a politikai garnitúra bal oldalához köthető személy is a párt képviselő-jelöltjeként indult.
  • 2010-es választások eredménye

    Az MDF az SZDSZ-szel való összefogás ellenére sem érte el a választáson a Parlamentbe bekerüléshez szükséges 5%-ot, csupán a szavazatok 2,67%-át szerezte meg. Így 20 év parlamenti jelenlét után kiesett az országgyűlésből. Az eredmény láttán még a választás éjszakáján a párt elnök asszonya, Dávid Ibolya lemondott tisztségéről, utóda ideiglenesen Herényi Károly lett, míg Makay Zsoltot meg nem választották.
  • Jólét és Szabadság Demokrata Közösség

    Az új pártvezetés 2010. december 12-én döntött az átalakulásról, illetve ennek részeként új név felvételéről: Jólét és Szabadság (JESZ). Ezt a tagság a 2011. márciusi küldöttgyűlésen jóváhagyta, így 2011. április 8-án hivatalosan is felvették a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség nevet.
  • 2014-es választások