-
Bingeni Szent Hildegárd (németül: Hildegard von Bingen; latinul: Hildegardis Bingensis) (Bermersheim vor der Höhe, 1098. – Bingen am Rhein, Rupertsbergi kolostor, 1179. szeptember 17.) latinul író német misztikus, természettudós, apátnő, zeneszerző.
Látnoki adottságai miatt "Germánia prófétanőjének" és "Rajnai Szibillának" is hívták. -
Bingeni Szent Hildegárd (németül: Hildegard von Bingen; latinul: Hildegardis Bingensis) (Bermersheim vor der Höhe, 1098. – Bingen am Rhein, Rupertsbergi kolostor, 1179. szeptember 17.) latinul író német misztikus, természettudós, apátnő, zeneszerző.
Látnoki adottságai miatt "Germánia prófétanőjének" és "Rajnai Szibillának" is hívták. -
1136 után a nővérek Hildegárdot – tiltakozása ellenére[4] – apátnővé választották (nemcsak alázatból tiltakozott, hanem gyenge és beteges fizikuma miatt is; betegsége a járásban is akadályozta).
-
1147 és 1152 között kolostort építtetett a Bingen melletti Rupertsbergen.
-
Barbarossa Frigyes kiváltságlevelet állított ki 1163-ban kolostora számára
-
1165-ben megszerezte az elnéptelenedett ebingeni ágostonos kettős kolostort és mindkét alapításnak apátnője lett. Kolostorát távoli vidékekről keresték fel rászorulók, betegek. Tudták, hogy a kolostornak gondosan ápolt gyógynövénykertje van, falai között pedig kenetekből, teákból és gyógycseppekből álló gyógyszertár rejtőzik.
-
Halála előtt egy évvel interdictumot róttak ki az „engedetlen” apátnő kolostorára: elvitték a kolostorból az oltáriszentséget, a harangot nem húzhatták meg, elhallgatott a zsolozsma. Hosszas tárgyalások után sikerült föloldani az interdiktumot.
-
81 évesen halt meg a rupertsbergi kolostorban.
-
Prosper Guéranger kezdeményezésére a bencés rend 1916-tól ünnepét szeptember 17-én üli.
-
- május 10. -én XVI. Benedek pápa tiszteletét kiterjesztette az egész egyházra, szentté avatta
-
- május 10. -én XVI. Benedek pápa tiszteletét kiterjesztette az egész egyházra, szentté avatta
-
- október 7-én egyházdoktorrá avatta XVI. Benedek pápa.