-
- november 13-án alakították meg Szabad Demokraták Szövetségét, az SZDSZ-t a Jurta Színházban. Elvi nyilatkozatot adtak ki, amelyben a szabadság és a szolidaritás mellett kötelezték el magukat. Az 1300 fős új pártot egy 35 tagú tanács irányította
-
-
A megalakult Ellenzéki Kerekasztal résztvevői: az SZDSZ megbízottjaiként Magyar Bálint, Tölgyessy Péter és Mécs Imre képviselték a szabad demokratákat.
-
A június 13-án létrejött Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain (ahol az ellenzéki szervezetekkel szemben ott ültek az állampárt képviselői és civilszervezetek is) az SZDSZ megbízottjaiként Magyar Bálint, Tölgyessy Péter és Mécs Imre képviselték a szabad demokratákat.
-
Az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásait lezáró megállapodását szeptember 18-án nem írta alá az SZDSZ (és a Fidesz), mert nem értett egyet azzal, hogy a köztársasági elnököt a parlamenti választás előtt, közvetlen módon válasszák meg, attól tartva, hogy ez az MSZMP jelöltjének, Pozsgay Imrének kedvezne, s ezzel az állampárt kezében maradna ez a pozíció. A pártállam teljes lebontásának érdekében kezdeményezte a „négyigenes” népszavazást.
-
Az 1990-es tavaszi választásokon az SZDSZ 23,83%-os eredményt ért el, és ezzel a parlamentben 92 mandátumot szereztek. A második legnagyobb pártként jutottak be a Parlamentbe (az MDF után).
-
Kurtán Sándor, Vass László: MDF és az SZDSZ megállapodása
-
Az 1990-es tavaszi választásokon az SZDSZ 23,83%-os eredményt ért el, és ezzel a parlamentben 92 mandátumot szereztek. A második legnagyobb pártként jutottak be a Parlamentbe (az MDF után).
-
A választás után, 1990. április 21–22-én tartott kétnapos rendkívüli küldöttgyűlésén az SZDSZ elnökének választotta Kis Jánost (aki február 23. óta megbízott elnökként vezette a pártot).
-
Az április 29-én megkötött MDF-SZDSZ paktum értelmében – mely biztosította a kormányzáshoz szükséges stabilitást – az SZDSZ adta az ország köztársasági elnökét Göncz Árpád személyében és a két vezető közmédium, a rádió és televízió elnökeit. Göncz Árpád 1990. augusztus 3-án vette át öt évre szóló államfői megbízatását, amelyet az Országgyűlés 1995-ben újabb öt évre meghosszabbított.
-
Az 1990. szeptember 30-án és október 14-én tartott önkormányzati választáson az SZDSZ párt jelöltjét, Demszky Gábort Budapest főpolgármesterévé választották.
-
Kis János után Tölgyessy Péter lett az SZDSZ második elnöke.
-
Tölgyessy Pétert Pető Iván váltotta a Szabad Demokraták Szövetsége párt elnökeként.
-
Az 1994-es választásokkal új szakasz kezdődött az SZDSZ életében. A májusi választásokon 69 mandátumot szerzett, és ezzel a második legnagyobb parlamenti párt lett.
-
Az 1994-es választásokkal új szakasz kezdődött az SZDSZ életében. A májusi választásokon 69 mandátumot szerzett, és ezzel a második legnagyobb parlamenti párt lett.
-
Ez a koalíció sokaknak meglepetést okozott. Az MSZP-nek a kormányalakításhoz nem lett volna szüksége az SZDSZ-re, mivel önmagában 54,14% százalékot szerzett. Az MSZP gyakorlatilag tetszőleges feltételeket szabhatott az SZDSZ-nek, aki részt akart venni a kormányzásból. A koalíciós tárgyalások eredményeképp a 26 miniszteri posztból összesen hármat kapott meg az SZDSZ: a belügyminiszterit, a közlekedésit és az oktatásügyi tárcákat.
-
-
Demszky Gábort másodszor választották meg Budapest főpolgármesterévé.
-
Pető Iván után Kuncze Gábor lett az SZDSZ negyedik elnöke.
-
Az 1998-as országgyűlési választáson az SZDSZ már csak a negyedik helyen végzett; mindössze 24 képviselője szerzett mandátumot, a párt 1998 és 2002 között ellenzéki pártként működött.
-
Az 1998-as országgyűlési választáson az SZDSZ már csak a negyedik helyen végzett 7,88%-kal; mindössze 24 képviselője szerzett mandátumot, a párt 1998 és 2002 között ellenzéki pártként működött.
-
Kuncze Gábor után Magyar Bálintot választották meg az SZDSZ ötödik elnökének.
-
Újra Demszky Gábort választották meg Budapest főpolgármesterének.
-
Magyar Bálint után Demszky Gábort választották meg a Szabad Demokraták Szövetsége párt elnökének.
-
Kuncze Gábor lett újra az SZDSZ elnöke
-
A 2002-es országgyűlési választáson a párt 19 képviselője és egy MSZP–SZDSZ közös jelölt szerzett mandátumot. Az MSZP és az SZDSZ ismét koalíciót kötött egymással és kormányzati pozícióba kerültek, ahol 14 minisztériumból négyet irányított SZDSZ-es miniszter.
-
A 2002-es országgyűlési választáson az SZDSZ csak 5,57%-ot ért el, a párt 19 képviselője és egy MSZP–SZDSZ közös jelölt szerzett mandátumot. Az MSZP és az SZDSZ ismét koalíciót kötött egymással és kormányzati pozícióba kerültek, ahol 14 minisztériumból négyet irányított SZDSZ-es miniszter, a környezetvédelmi-, az oktatási-, a gazdasági-, és az informatikai tárcákat.
-
Török Gábor: Az SZDSZ két éve ellenzékben (Politikatudományi Szemle. 2000. 9. évf. 3-4.)
-
Demszky Gábort választották meg a főváros főpolgármesterévé, immáron negyedszer.
-
A 2004-es európai parlamenti választáson az SZDSZ két mandátumot szerzett a Magyarországnak járó 24-ből.
-
A 2006-os országgyűlési választáson a párt 18 képviselője és 6 MSZP–SZDSZ közös jelölt szerzett mandátumot. Az MSZP és az SZDSZ megújította a koalíciós szerződést és folytatták a kormányzást.
-
A 2006-os országgyűlési választáson a párt 18 képviselője és 6 MSZP–SZDSZ közös jelölt szerzett mandátumot. Az MSZP és az SZDSZ megújította a koalíciós szerződést és folytatták a kormányzást.
-
-
Demszky Gábort újraválasztották Budapest főpolgármesterének, ötödik hivatali ciklusát kezdte.
-
Az SZDSZ nyolcadik elnöke Kóka János lett Kuncze Gábor után.
-
Az MSZP-SZDSZ koalíció szempontjából súlyos ügy volt, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök meneszteni akarta Horváth Ágnes egészségügyi minisztert. Az SZDSZ kiállt Horváth mögött, még azon az áron is, hogy Horváth menesztésével kilép az SZDSZ a koalícióból és megvonja Gyurcsánytól a bizalmát. Gyurcsány 2008. márc. 31-én felmentette a Horváthot, az SZDSZ ügyvivői testülete aznapi ülésén egyhangúlag úgy döntött, hogy visszahívja az SZDSZ-es kormánytagokat, és bejelentette a koalíció felbontását.
-
-
Kóka János után Fodor Gábort választották az SZDSZ elnökének.
-
Fodor Gábor után Retkes Attilát választották az SZDSZ 10. elnökének.
-
A 2010-es választásokon sz SZDSZ nem jutott be a parlamentbe.
-
Az SZDSZ a gyakorlatban 2013 végére megszűnt működni, de csak 2014 szeptemberében született a megszűnését hivatalosan is kinyilvánító határozat.
