-
II. Orbán pápa 1095-ben Clermont-ban hirdette meg az első keresztes hadjáratot. A Szentföld meghódítása volt a cél. 1096-ban a keresztes lovagok serege elindult. A sereg több birodalom katonáiból állt (Német-római, Franciaország, Dél-ilália) hiszen a pápa rendelte el a hadjáratot. Jeruzsálem és a környező királyságokat váratlanul érte a támadás ezáltal a hadjárat sikeres lett és létrejött a Jeruzsálemi Királyság.
-
III. Jenő megtudta, hogy a muszlim seregek legyőzték az Edesszai Grófságot és ezért új hadjáratot hirdetett. A seregeket VII. Lajos és III. Konrád királyok vezették. A Bizánci áthaladásuk során török katonák rontottak rájuk ezért a seregnek csak egy töredéke jutott el Jeruzsálemig. A lovagoknak ám sikerült legyőzniük a törököket, a sereg létszáma olyannyira megfogyszkodott , hogy a Damszkuszi haddal szemben nem volt esélyük a győzelemre.
-
A második hadjárat kudarca a Jeruzsálemi Királyság vesztét okozta ezáltal a Nyugati birodalom egyesített sereggel elindult a szent föld felé. A hadjárat csak részben volt sikeres hiszen Akkót és Jaffát sikerült újra magukénak tudni azonban Jeruzsálemet nem. A két uralkodó, Richard és Szaladin végül megegyeztek fegyvertelen zarándoklatokban és kereskedelemben a szentföldön.
-
Richard megsértette az osztrák herceget V. Lipótot aki emiatt bosszút esküdött ellene. Richard álruhában fogta menekülőre de így is elkapták. Richardot börtönbe vetették majd nem sokkal ezután Lipót király átadta őt VI. Henrik Német-római császárnak aki elképesztő összegért volt hajlandó visszaváltani Richardot. Richard testvérének Jánosnak sikerült 60000 font aranyat szerezni a néptől így Richard szabad ember lett. Nem sokkal ezután Richardot megsebesítették amibe később meghalt.
-
Európában elkezdtek megjelenni a keresztesháborúk a pogányok és különféle vallású eretnekek térítése és vagy kiirtása.
-
III. Ince pápa azt gondolta, hogy Jeruzsálem elfoglalásához Egyiptom lehet a kulcs, azonban a kereszteslovagok Konstantinápolyt vették célba. Ezután nem sokkal a leigazott konstantinápolyi újonnan kialakult birodalmat támadások érték és hamar összeomlott.
-
A francia és német birodalmakból érkezett gyerekek úgy gondolták képesek lesznek Jeruzsálem visszagfoglalására. A hadjárat természetesen kudarcba fulladt. A gyerekek nem voltak képesek Itáliát sem elhagyni. Rengeteg volt a beteg gyerek, aki pedig nem volt az, azt az emberkereskedők rabolták el.
-
Ebben a hadjáratban magyar illetve osztrák erők vettek részt, de ez a hadjárat is sikertelen volt. A magyar hadsereg egy kb. 500 fős lovashadsereget küldött Masyaf erődjébe. Az erőd asszaszinok (orgyilkosok) felügyelete alatt állt.Több mint a felét a seregnek leszúrva találták a letáborozás utáni reggelen. Az 500 főből csak 3 túlélő maradt.
-
Mivel a IV. és az V. hadjáratok sikertelenek voltak, ezért a nép II. Frigyes német-római császárt vonta felelősségre, aki szent esküt tett a Szent Föld meghódítására. A császár újonnan esküt tett. II. Frigyesnek tudtára jutott, hogy a jeruzsálemi trón megüresedett, ezáltal feleségül vette Jolántát, a lányát a Jeruzsálemi Királyság régensének. Frigyes uralma nem volt hosszú életű, mert Jolánta meghalt így Frigyes elvesztette hatalmát.
-
A VII. hadjárat során, amit IX. Lajos francia király vezetett, elfoglalták Damiettát. Az uralmuk nem tartott sokáig, mivel több betegség pl. vérhas és skorput tizedelte a lovagokat. A megfogyatkozott létszám miatt és az ellenséges seregek nyomására Lajos fogságba esése után a területeit visszaadni kényszerült.
-
A francia király, IX. Lajos, Egyiptomba küldött még egy utolsó sereget, de a vérhas újfent lesújott a seregre és a királyra egyaránt. A király halála után fia Fülöp a nagybályját kérte fel a béketárgyalásokra, amely során a nép elvesztette Karthágót. Tehát az utolsó hadjárat is sikertelen lett.
