-
Az egyik legfőbb oka az iszlám folyamatos terjeszkedése ami veszélyt jelentett a keresztényekre nézve. 1071-ben Manzikertnél a bizánciak vereséget szenvedtek a szeldzsuk törököktől, ezt követően a törökök elfoglalták Jeruzsálemet.
-
Az előzmények válaszul II. Orbán pápa 1095-ben Clermont-ban hirdette meg az első keresztes hadjáratot.Az első hadjárat 1096-ban indult. A hadjárat 2 fő részből állt. Mindkét csapat Konstantinápoly.
-
A haderő nagyrésze 1097 októberében ért Antiókhia elé ahol körülményes ostrom kezdődött, mely 1098 júniusáig tartott.
-
Július közepére hosszú ostrom után visszafoglalták Jeruzsálemet és megalapították a jeruzsálemi királyságot.
-
A keresztények csak két kikötőjük volt, a szárazföld felől pedig ellenséges államok vették körül őket. A keresztesek a kezdeti sikeres terjeszkedés után megtorpantak ugyanis nem voltak nagyon jártasak a tengeri hadviselésben. 1137-ben elvesztették a stratégiailag fontos Montferrat várát, majd a bizánci császár is megpróbálta kihasználni a keresztesek megosztottságát arra, hogy növelje befolyását a térségben.
-
Edessza eleste nagy csapás volt a keresztény világra. III. Konrád német király 1147 májusában kelt útra, Konstantin147polyba szeptemberben vonultak be.
-
1148 márciusában érték el Antiókhiát, de belső viszályok miatt visszavonulni kényszerültek.VII Lajos 1149 nyarán hagyta el Palesztinát. A II. hadjárat kudarcát követően több eredménytelen próbálkozás is volt a keresztes eszme felélesztésére
-
Núr ad-Dín Szíria muzulmánjaiival elfoglalta Damaszkuszt 1154-ben
-
Szaladin 1186-tól folyamatos konflikusba keveredett a Jeruzsálemi királysággal és dzsihádot hírdetett ellenük. Folyamatos csatákat nyert, 1187 októberében Jeruzsálemet is elfoglalta
-
Jeruzsálem eleste nagy csapás volt a kereszténységre nézve, a legjelentősebb uralkodók vezették a keresztes haderőt a város visszafoglalására. A keresztények arattak ugyan győzelmeket, de kimerültek, és kifogytak készleteikből így nem tudták ostrom alá venni Jeruzsálemet, helyette a diplomácia útját választották. A palesztinai kikötővárosok zöme keresztény kézen maradt, biztosítva az összeköttetést Európával Jeruzsálemet viszont nem szerezték meg. A hadjárat 1192-ben ért véget
-
III. Ince pápa megválasztásától támogatta egy új hadjárat megszervezését. A résztvevők úgy döntöttek, célszerűbb a tengeri utat választani. Zárát 1202 novemberében A sereg 1203 tavaszán kihajózott Konstantinápoly felé. Az ostrom viszonylag rövid volt, a város védelmét ugyanis nem erősítették meg, viszont pénz se volt a kincstárban.A keresztesek pénz nélkül nem tudtak Egyiptomba menni, de hazatérni sem. Ezért áprilisban újra megostromolták Konstantinápolyt. A hadjárat 1204-ben végződött.
-
A IV. hadjárat során már nem a vallási érzület, hanem a birtok- és vagyonszerzés került középpontba. A keleti keresztény államok továbbra is küzdöttek az iszlám ellen. 1212-ben került sor a legmegázóbb eseményre amikor gyerekek keresztes hadjárata indult. Francia és német gyerekekből állt a sereg, és csak nagyon kis részük jutott el Palesztinába.
-
1215-ben a negyedik lateráni zsinaton, III. Ince újra keresztes hadjáratra szólította fel a keresztényeket. Megindítását 1217 nyarára rendelte el. Nem indult jól a hadjárat ,de a fríz flotta megérkezésével 1218 áprilisában. Az új célpont Egyiptom lett. Egyiptomot 1219 novemberében elfoglalták. A hadjárat 1221-ben ért véget.
-
II. Frigyes német-római császár keresztes hadjárata 1228 nyarán kezdődött. Tudta hogy ellenfélnél gondok vannak, és alkudozni kezdett a szultánnal, aki végül átadta Jeruzsálem városát és egy kijáratot a tengerhez, valamint tíz évnyi békét is felajánlott. Azonban 1244-ben a Frankok súlyos vereséget szenvedtek.
-
Jeruzsálem elesete nagyon megrázta a kereszténységet. A francia erőkből álló had Egyiptomban látta a muzulmán világ gyenge pontját, ezért ellenük kezdték meg a hadjáratot. Először Damiettát foglalták el, de ezután újabb kudarcok érték őket, 1254-ben a francia belviszályok hírére tért végül haza.
-
IX. Lajos folyamatosan foglalkozott a keresztes hadjárat gondolatával. Királysága belső problémáinak rendezését követően 1267-ben újra megkezdte a pénzgyűjtést. 1270-ben indult útnak, most Tunisz ellen. Júliusi partot érését követően két hét múlva Karthágóba vonult. Tunisz megtámadására már nem került sor: a keresztények táborában járvány tört ki, mely elvitte Lajost is. A sereg feloszlott.