-
II. Orbán Pápa a keresztényeknek, hogy menjenek segíteni a keleti fronton küzdő testvéreiknek. A Pápa megígérte ,hogy a harcokban résztvevő katonák a mennybe kerülnek, még akkor is ha elesnek.
-
Az első keresztes hadjárat (1096-1099) sikeresen visszafoglalta Jeruzsálemet a muzulmánoktól, de az idő múlásával a helyzet újra romlott. Az Egyház vezetői aggódtak a Szentföldért és a keresztények helyzetéért, ezért újabb hadjáratot szerveztek. Egyik fő motiváció volt az is, hogy a kegyeleti útra induló keresztény zarándokokat megtámadták és megöltek a muzulmánok.
-
Az útnak induló sereget a Pápa megáldotta. A sereg Nincstelen Walter és Remete Péter vezetésével indult útnak. Magyarországon is átkeltek és Konstantinápoly felé mentek tovább. Az útban lévő településeket kifosztották. egy
Török várat sikerült csak elfoglalniuk mert a Törökök kiéheztették őket ,így kudarcba fulladt az ostrom. -
ezúttal Damaszkusz városát tűzték ki célpontnak. 50000-es sereggel körbe is vették a várost, de víz és élelmiszer hiányban szenvedtek a keresztesek ami legyengítette az erőiket, ráadásul a védők segítséget kértek Núr ad-Dín Mahmúdtól aki kívűlről támadta az ostromló sereget. a tényezőknek köszönhetően vereséget szenvedett a keresztes hadsereg
-
A hadjárat előkészületei: A hadjáratot III. Ince pápa hirdette meg 1187-ben, miután a muzulmán vezér, Szaladin elfoglalta Jeruzsálemet. A pápa felszólította a keresztény uralkodókat és nemeseket, hogy vegyenek részt a hadjáratban. Az európai uralkodók közül III. Fülöp francia király, II. Frigyes német-római császár és I. Richard angol király vállalta a részvételt.
-
A keresztesek 1189-ben indultak el, és a szokásos útvonalon, Dalmácián és a Bizánci Birodalmon keresztül utaztak. Azonban a bizánci uralkodó, I. Iszákiosz megpróbálta megakadályozni őket abban, hogy áthaladjanak a birodalmon, mert nem akarta, hogy a keresztesek csatlakozzanak a velencei hajóhadhoz, amely a harmadik keresztes hadjáratot szállította a Közel-Keletre.
-
II Fülöp Ágoston a csapataival visszavonul betegsége miatt Így a hadvezér Oroszlánszívű Richard lett, aki Akko városát térdre is kényszerítette. Ekkor történt hogy elrendelte a túszok kivégzését
-
A keresztesek Jeruzsálembe érkeztek 1189-ben. Az ostromok azonban nem jártak sikerrel, és a kereszteseknek a vízhiány és a Szaladin vezette muzulmán sereg ellenállása miatt kellett visszavonulniuk. Ezt követően tárgyalások kezdődtek, és végül sikerült egy megállapodást elérni.
-
A Német sereg győzelmet aratott a Törökök felett, ámde Frigyes beleesett a Kalikadnosz folyóba és életét vesztette. a serege vezetését a fia vette át.
-
A negyedik keresztes hadjárat indulása Velencéből történt, ahol a hadjáratot finanszírozó Velencei Köztársaság és a hadjárat résztvevői találkoztak.
-
A hadjárat résztvevői eltávolították a Konstantinápolyban található bálványokat és szentélyeket, és a városban visszaállították az ortodox keresztény egyház hatalmát.
-
A hadjárat résztvevői megalapították a Latin Császárságot, amelyet a Velencei Köztársaság befolyása alatt álló császári család vezetett.
-
A hadjárat résztvevői elfoglalták Konstantinápolyt, a Bizánci Birodalom fővárosát, és az elfoglalás után a városban jelentős pusztítást és rablást követtek el.
-
II. András haza siet seregével mivel rossz híreket kapott otthonról, de a keresztes hadjárat még II. András nélkül is folytatódott
-
A hadjárat indulása Aigues-Mortes-ból. A keresztes hadsereg elfoglalja Tuniszt, majd itt megbetegszik VIII. Lajos francia király és a hadjárat vezetői közötti konfliktus miatt az expedíció meghiúsul.
-
A keresztes hadsereg tárgyalásokat folytat a mameluk uralkodóval, de a béketárgyalások sikertelenek. Az expedíció végül befejeződik, miután VIII. Lajos elhunyt.