-
II. Orbán pápa meghírdette 1095-ben a Clermont-i zsinaton, hogy vissza foglalják Jeruzsálemet és a Szentföldet a muszlimoktól.
A kereszteslovag Dél-Itáliából származik, de még Franciaországból, és a Német-római Birodalomból is sokan csatlakoztak a hadjárathoz.
A keresztesek elfoglalták Nikaiát. Boulogne-i Balduin, Edessza területén megalapította az Edesszai grófságot.
1099-ben nehezen eljutottak Jeruzsálembe, sikerült elfoglalnijuk és megalapították a Jeruzsálemi Királyságot. -
A hadjárat vezetője I. Sigurd norvég király, aki sikeresen vezette a sereget és megalapította a Szidóni Grófságot.
-
A hazatérés után, most, a római katolikus Európa vív harcot Iszlám ellen. A III. Jenő pápa által hírdetett hadjáratban ez az első, hogy európai uralkodók vezettek. A Bizánci Birodalmon át, Anatóliába jutottak, ahol sikert arattak, de 1148-ban vissza is vonultak Jeruzsálembe. Ezután Damaszkuszt támadták meg, de nem volt sikeres, és ennek következtében Jeruzsálem elesete is bekövetkezett.
-
Anglia, Franciaország, és a Német-római Birodalom, együttes erővel megprobálta vissza foglalni Jeruzsálemet, de csak fél sikerrel jártak, mivel bevették Akkót, és Jaffát, ennek ellenére Jeruzsálemet nem tudták elfoglalni.
1189-ben Henrik elhunyt, és Oroszlánszívű Richárd lett Angliában a király. Ő, a rúmi szultánság felett aratott győzelmet, de 1190-ben belefulladt egy folyóba.
1192, Richárd és Szaladin megköti a jaffai egyezményt, hogy Jeruzsálem muszlim fennhatóság alatt marad. -
Az Itáliából származó kereszteslovag hosszú élete után, otthonában meghalt. Utánna számos másik keresztes hadjárat indult, ahol sajnálatos módon már nem tud részt venni.