-
Ez volt az egyik legnehezebb utunk.
Számos alkalommal éheztünk, amely nehéz időszakot néhány társunk nem élte túl, a harcot vívó lovagjaink életüket adták a harcban, vagy egy súlyos betegséggel kellett szembenézniük, amelyre nem volt gyógymód.
Mind emellett állandó veszélyforrásoknak voltunk kitéve az ellenséget illletően.
A hosszú utat megtettük, elértünk Jeruzsálembe, ahol többször összecsaptunk a muszlimokkal.
Végtére is ezzel a létszámmal nehezen, de sikerült védekeznünk. -
Meghatározó esemény Jeruzsálem elfoglalása a számunkra.
A kereszténység , mint vallás elveszítette jelentőségét a keleti országokban.
Azzal, hogy mi elfoglaltuk Jeruzsálemet, a hit is visszakapja eredeti szerepét ezen területeken. -
Ez a hadjárat mondhatni kudarcba fulladt a számunkra az Ibériai fsz.-en, ugyanis nem értük el a kívánt célt, ami ebben az esetben Edessza visszafoglalása volt.
Edessza egy fontos építmény, amit a szeldzsuk-törökök elfoglaltak.
A csatákat Szíriában vívtuk az iszlám ellen.
Az így is lecsökkent sereggel próbáltunk megbírkózni velük, mindkét sereget legyőztük. -
Bár 1148 márciusában elértük Anthiókiát, viszályok miatt vissza kellet vonulnunk..
Ezek után több sikertelen próbálkozásunk is követte a II. hadjáratot ért kudarcot a keresztesztes eszmével kapcsolatban.
Ezt követően VII: Lajos 1149-ben hagyta el Palesztinát. -
Elsőként a város falait támadtuk meg, de az ellenség jól védekezett, nem tudtuk bevenni a falakat. Ezután úgy döntöttünk, hogy elzárjuk az élelmiszerforrásokat, hogy kénytelenek legyenek megadni magukat.
Több nap telt el, és az ellenség semmit sem mutatott, ami a visszavonulásukra adott volna okot. Ezután azzal szembesültünk, hogy a város vezetői nyitva hagyták a kapukat, Imad al-Din Zengi-nek, aki támogató volt a keresztesekkel szemben. Ezért kénytelenek voltuk feladni a harcot. -
Szaladin 1186-tól folyamatos konflikusba keveredett a Jeruzsálemi királysággal és dzsihádot hírdetett ellenünk. Folyamatos csatákat nyert, 1187 októberében Jeruzsálemet is elfoglalta
-
Jeruzsálem eleste nagy csapás volt a kereszténységre nézve, a legjelentősebb uralkodók vezették a keresztes haderőt a város visszafoglalására. A keresztények arattak ugyan győzelmeket, de kimerültek, és kifogytak készleteikből így nem tudták ostrom alá venni Jeruzsálemet, helyette a diplomácia útját választották. A palesztinai kikötővárosok zöme keresztény kézen maradt, biztosítva az összeköttetést Európával Jeruzsálemet viszont nem szerezték meg. A hadjárat 1192-ben ért véget
-
A csata 1192-ben zajlott, az utolsó nagy összecsapás volt a harmadik keresztes hadjárat során. A szaracénokkal már hónapok óta harcoltunk a Jaffa városát körülvevő területen. A szaracénok folyamatosan támadtak minket, de mi megállítottuk őket és tartottuk a város védővonalait.
A csata folyamán rengetegen estek el, de mi,nem adtuk fel, és az utolsókig harcoltunk. Végül sikerült elhárítanunk a támadásokat, és megőriztük a várost. -
Az összes keresztes hadjárat közül a negyedik volt a legproblémásabb, kezdve azzal, hogy az eredeti cél, a Szentföld felszabadítása, nem valósult meg. Ehelyett az egész hadjáratot a velencei kereskedők manipulációja befolyásolta, hogy Konstantinápolyt foglalják el. Úgy érzem, hogy ez hiba volt mert az eredeti céllal nem törődtünk.Az egész hadjárat kudarcot vallott, és nem értük el semmilyen eredményt.
-
.Körülbelül 50 000 ember indult el velünk együtt. Utunk során több csatában vettünk részt, és sok nehézséggel néztünk szembe, hogy elérjük Egyiptomot, ahonnan aztán tovább vonulhattunk Jeruzsálem felé.
Az egyiptomiak keményen küzdöttek, ezért nehéz volt meghódítani a városokat, amiken áthaladtunk. Azonban kitartóak voltunk, és sikerült végül eljutnunk Damiettába ami egy nagyobb kikötőváros volt. Itt folytattuk az erőfeszítéseinket, hogy Jeruzsálembe jussunk. De sajnos nem jártunk sikerrel. -
1228 szeptemberében szálltunk partra Akkóban. Itt érte utol Frigyest egy pápai átok híre, aminek hallatán elfordultunk tőle. Csak a teuton lovagok álltak ki mellette, akikkel Frigyes megpróbált megküzdeni Kámil szultán csapataival. ő viszont mindíg kitért a csata elől, és végül 1229 februárjában békét kötött Frigyessel. Így aztán visszakaptuk Jeruzsálemet, Betlehemet, Názáretet, Montfort és Thorn várát, valamint Jaffát. Harcok nélkül sikerült elérnünk, hogy Jeruzsálem újra keresztény legyen.
-
IX. Lajos francia királlyal felgyógyulása után, kíséretével 1248 augusztusában szálltunk hajóra és ciprusi kitérővel a telet a szigeten töltöttük. A következő év májusában értünk Damietta városához, amit néhány héten belül sikerült bevennünk, akárcsak később a stratégiailag fontos Manszúra erődöt. A seregben azonban skorbut és a vérhas jelent meg, így a visszavonulás mellett döntöttünk. Ekkor bekerítettek minket és fogságba estünk. Csak hatalmas váltságdíj ellenében Lehettünk újra szabadok.
-
IX. Lajos királyunk 1269-ben indította meg a nyolcadik keresztes hadjáratot a tuniszi emír ellen. Tunisz elfoglalása esetén megnyílt volna az út Egyiptom és a Szentföld felé. A táborainkban viszont megjelent a vérhas és a járványban Lajost is elvesztettük. A trónörökös, Fülöp azonnal hazautazott és nagybátyját, Károlyt kérte meg arra, hogy kössön békét a muszlimokkal. Tehát visszaadtuk a korábban elfoglalt Karthágót, aztán visszahajóztunk Franciaországba. Ez volt az utolsó nagyobb hadjáratunk.