-
1095-ben a clermonti zsinaton II. Orbán pápa indította el az első hadjáratot, ahol kihirdette, hogy a szelzsuk-törököktől Jeruzsálem visszaszerzésében mindenki, aki részt vesz az bűnbocsánatot nyer. A hadjárat Európán átvonulva Konstantinápoly érintésével jutott a Szentföldre. 1099-ben 1 hónapos véres ostrommal sikerült bevenni Jeruzsálemet, melynek következtében létre jön a Jeruzsálemi Királyság. Kikötőket foglalnak el, mint Türosz és Akkó. Ebben az időben jönnek létre az első lovagrendek.
-
A hadjárat kiváló oka, hogy 1144-ben Edesszát a muzulmánok visszafoglalják. III. Jenő pápa hadba szólítja a hívőket, és sikerül maga mellé állítania VII. Lajos francia királyt és III. Konrád német római császárt. 1147 tavaszán több, mint 1 millió keresztes indul a Szentföld felé. Az egész műveletet kudarcok jellemzik. A nemesi és lovagi vezetők megállapodnak, hogy Damaszkuszt támadják, de az ellentétek és az ellátási hiányok miatt folyton vereséget szenvednek.
-
Szaladin szultán Jeruzsálemet elfoglalja 1187 október 2-án. A pápa, VIII. Gergely a keresztény uralkodókat felszólítja, hogy indítsanak hadjáratot Jeruzsálembe. Az francia, német-római és az angol seregekhez útközben csatlakozik Géza herceg is Jeruzsálem felszabadításához. Betegségek, halál miatt hányódtatott volt a hadjárat. Richárd végül a harc helyett diplomáciai megoldással békét kötött, így a zarándokok újból látogathatták a Szent Sírt.
-
III.Ince pápa a sikertelen harmadik hadjárat miatt erőteljesen támogatta egy újabb hadjárat indítását, de a tengeri útvonalat helyzete előtéreb. Első lepésben a magyar kézben lévő Zára megszerzése volt a cél, majd Konstantinápoly alá küldtek seregeket. Ez a hadjárat Egyiptom bekebelezését szolgálta volna, de nem volt pénzük, így Konstantinápolyt ostromolták. A hadjárat már nem vallási érzületen alapul, hanem a vagyon megszerzése a legfontosabb.
-
1215-ben a negyedik lateráni zsinaton kezdeményezi a hadjáratot III. Ince pápa, amit II. András magyar király és VI. Lipót osztrák főherceg vezetett. A pápa időközben meghalt, de III.Honorius szintén támogatta Egyiptom leigázását, mivel ezzel kiiktathatták volna a muzulmán hajóhadat. ANílus torkolatnál Damiettánál szálltak partra és itt sikeresek voltak. Azonban végül körbezárták a keresztény hadat és békekötésre kényszerültek.
-
II. Frigyes német-római császár korábbi fogadalma szerint, amit megerősített a ferentínói zsinaton 1223-ban hadjáratot indít Jeruzsálem visszaszerzésre. 1227-ben indultak volna útnak, de maláriajárvány miatt elhalasztotta, ezért IX. Gergyley pápa kiátkozta. Az úton lévő sereg nagyrésze ekkor visszafordult. 1229-ben Kámil szultánnal békét köt, aminek során Jeruzsálem és több jelentős város ismét keresztény kézbe kerül. Harcok nélküli sikere miatt jelentős ez a hadjárat.
-
IX. Lajos francia király betegségéből felépülve fogadalomból hadjárattal hálálta meg felépülését Cipruson gyülekezve Egyiptomot célozták meg és 1249 nyarán elfoglaltál Damietta városát pár hét alatt. Ezt követően Manszúrt is elfoglalták. A skorbut és a vérhas azonban visszavonulásra kényszerítette a sereget és királyt, ami alatt körbevették és elfogták őket. Váltságdíj ellenében szabadult ki a király, aki folytatta volna a hódítást, de belviszályok visszaszólították.
-
Nyolcadik hadjárat 1269-1272
IX. Lajos király a kudarccal zárult hadjárata után 1269-ben indította el újabb csapatát Tunisz ellen. A terve az volt, hogy ha elfoglalja Tuniszt egyenes út vezet Egyiptomba és onnét pedig a Szentföldre. A táborban azonban vérhas járvány tört ki, amiben ő is meghalt. A trónörököse Fülöp azonnal hazautazott és nagybátyját Károlyt bízta meg, hogy kössön békét. Ezzel az utolsó hadjárat is sikertelenül végződött.
You are not authorized to access this page.