-
Bár Magyarország nevében már kötetett egy fegyverszünet az akkori magyar király, IV. Károly jóvoltából (Padovában) de a frissen hatalomra került Károlyi Mihály mégis szűkségét látta egy új szerződésnek. Tettével országa segítése helyett, az antanti hatalmak elismerését kívánta elérni. Végezetül született egy álszerződés mely következtében gróf Károlyi szabadon lemondott az ország déli területeiről.
-
A háború lezárásaként, a következő évben megindultak a béketárgyalások, melyeken a hatalmak kívánták rendezni viszonyaikat. Ám létszámában nem a teljes nemzetközi közösséget foglalta magába ugyanis a vesztes államok vagy a semleges országok mint a Szovjet-Oroszország nem kaptak meghívást. A tárgyalásokon, közös megegyezés helyett a ,,négy nagy " vagyis az Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország és Anglia akarata érvényesült.
-
Károlyi kinevezésével Magyarország helyzete nem sokat javult és ezt csak tovább rontotta az Antant területi követeléseit tartalmazó felhívás is, mely felszólította a magyarságot a Tisza vonaláig történő területi kiürítésre, aminek egy részét a románoknak itélték míg a másikat semleges övezetté nyilvánítanák. A teljesíthetetlen feltételek következtében Károlyi a szociáldemokratákra bízta a hatalmát kik idő közben megegyeztek a kommunistákkal, így márc. 21.-én kikiáltották a Tanácsköztársaságot. -
Már az 1918. januárjában kiadott Wilson-i 14 pontban megfogalmazódott a létrehozása -elősegítette ha egyes államok között ellentét merülne fel akkor azt diplomatikus úton oldják meg, az erőszak (értvén háború) mint megoldási lehetőség teljes kizárásával- de tényleges megvalósítására a béketárgyalások megkezdésével került sor. Létrejöttekor 44 állam alkotta majd fokozatosan bővült, később a vesztesek is csatlakozhattak a békefeltételek elfogadásával.
-
Az antanti állás szerint a háború felelősége Németországot illeti, akit ezért súlyos feltételekhez kötöttek. A béke kimondta hogy hadseregét 100 000 főben korlátozzák, sorozás + modern fegyverzet megtiltása, Anschluss tilalma valamint hadiflottája átadására kényszerült. Területének 15%-tól megfosztják, ezáltal Lengyelország visszaállítását segítve, Elzász-Lotaringia visszakerül a franciákhoz, a Saar-vidék a Népszövetség ellenőrzése alá kerül valamint rajnai demilitarizált övezetet hoznak létre. -
A béke az Osztrák-Magyar-Monarchia egyik utódállamával, Ausztriával kötetett és aki igen szigorú feltételeknek lett alárendeltje. Ilyennek számított az Anschluss tilalma miszerint korlátozza Németországhoz való jövőbeli csatlakozást. Véglegesen szentesíti a Monarchia felbomlását valamint a hadviselésére szabtak ki szigorú korlátozásokat mint, maximálják a hadsereg számát 30 000 főben és betiltják a sorozást, az eszközök tekintetében tilalom alá helyezik a modern fegyverzet használatát. -
A békeszerződések Bulgáriát sem kímélték mint a központi hatalmak egyik szövetségesét. Hadserege létszámát jelentősen csökkentették (20 000 fő) valamint területi veszteségekre kényszerült melyből talán legjelentősebb a Görögországhoz csatolt Ny-Trákia, mellyel egyben az égei-tenger kijáratától fosztották meg. -
A békeszerződések közé tartozik de a magyarság számára mégis helytállóbb a békediktátum megfogalmazás. Horthy "hatalomra" kerülésében már az Antant is tárgyalóképes félt látott, így a magyarok meghívást kaptak a konferenciára. A küldöttség reményekkel érkezett, de hiába itt már nem tárgyalásról volt szó hanem szentesítésről. Az egyezmény két politikus alláírásával lépett életbe, mely tartalmazta a területi megfosztásokat, jóvátételt valamint az esetleges revans korlátozására tett intézkedéseket. -
Törökországot mint a központi hatalmak cinkosát, szintén szigorú követelmények elé állították az antanthatalmak. Ez jelentette a hatalmas területektől való megfosztást, tengerszorosai nemzetközi felügyelet alá vonását, katonaságának 50 000 főben való maximalizálását valamint az országot jóvátétel fizetésére kötelezte. Ám Musztafa Kemál pasa által sikerül változtatni a feltételeken és egy új 1923. júl. 24.-n Lausanne-ban aláírt békét elfogadtatnia, jóval barátságosabb területi feltételekkel. -
A kisantant képében Csehszlovákia, Románia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság között egy politikai és egyben katonai szövetség alakult ki. Létrejöttét Csehszlovákia külügyminisztere, Edvard Benes már 1920-től indítványozta azonban ténylegesen csak egy évre rá alakult meg, ami innentől Franciaország támogatottságát is élvezte. A szövetség fő céljának a közép-európai helyzet fenntartása mellett, a Magyar Királyság elszigetelését tekintette, tartva annak esetleges jövőbeli revans törekvéseitől. -
Célja első sorban a távol-keleti, ill. Csendes-óceáni térség hatalmi viszonyainak a rendezése+Japán kordában tartása. Egyesült Államok vezetésével résztvett Belgium, Olaszország, Anglia, Portugália, Franciaország, Hollandia, Kína és Japán. A konferencián 3 egyezmény született a 4 hatalmi, mely kimondja hogy a Csendes-óceáni térségben az országok tiszteletben tartják egymást, az 5 hat-i, melyben közösen megállapodtak a flottatartást illetően, végül 9 hat-i, amely rögzítette a nyitott kapuk elvét.
-
Az egyezmény során nem beszélhetünk szövetségkötésről a két fél, Németország és Szovjet-Oroszország között, inkább egy fajta diplomácia kapcsolatról. A résztvevő országok hajlandóak voltak félretenni egymáshoz fűzött elvárásaikat hogy helyette gazdasági illetve politikai kapcsolataikat hangolják össze. -
Oroszország 1917 után igen nehéz időknek nézett elébe. A bolsevik hatalomátvételt egy véres polgárháború követte, mely végül vörös azaz bolsevik győzelemmel zárult. A marxista irányzat vezetője Lenin volt, ki az ország gazdaságának megszilárdítása mellett fontosnak látta egy a független államok szövetségeként megalakuló Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének létrehozását, azaz a Szovjetuniót. -
A vesztesként kikerült Németországot kemény jóvátételek fizetésére sarkalták az antanthatalmak, mely főleg a németek által sokat sértett franciák javát szolgálta. A helyzetet kihasználva a revansra éhes Franciaország szigorú következményeket szabott az esetleges német késedelmek előfordulása terén, mely nem is várt sokáig magára. A késedelem megtorolása képpen francia és belga csapatok vonultak be a nyersanyagokban gazdag Ruhr-vidék területére. -
A háborúból visszatért Adolf Hitler már akkor saját nézetekkel rendelkezett a német nemzetet illetően, melyet igyekezett hirdetni is. Rövid idő alatt támogatókra lelt és már pártja, NSDAP "Führereként" kívánta magához ragadni a hatalmat. A puccsot egy müncheni sörözőben kísérelte meg ahova a párt tagjaival fegyveresen rontottak, annak céljából hogy megbuktassák a bajor kormányt. Ám az államcsíny sikertelennek bizonyult és Hitlert letartóztatták. -
A szovjet rendszer megalkotója Vlagyimir Iljics Lenin két évvel a politikai pályától visszavonulva Moszkva közelében vesztette életét. Utódját illetően nem született döntés de végrendeletében kijelentette hogy ne az esetleges két politikus, Trockij és Sztálin közül kerüljön ki. -
A háború végeztével Európa gazd.-i válságba került ami veszélyeztette az USA által kibocsátott kölcsönök visszafizetését . A hatalmak számára hamar világossá vált hogy a jóvátételi helyzeteket rendezni kell és ahhoz hogy ez sikeresen működhessen először Németország gazdaságát kell talpra állítani, ehhez az USA tőkét add, így Németo. képess fizetni a kiszabott jóvátételt az adott országoknak és ezáltal ők is tudják törleszteni a hadi adóságaikat. A rendszer sikere egyben az USA-n áll és bukik. -
Adolf Hitler kihasználva a börtönben töltött szabad idejét papírra vetette világnézetét-elméleteit, melyeket a jövőben kívánt megvalósítani. Könyve, Mein Kampf címen 1925-ben jelent meg, később már a náci ideológia "bibliáját" képviseltette. -
Locarno városában rendezett konferencia a két ellenséges hatalom, Franciaország és a Német Birodalom rögös viszonyának javulását tükrözi, ugyanis a németek ekkor rendezik ny-i határaikat, mellyel elfogadják Elzász-Lotaringia helyzetét míg Franciaország lemond a Rajna-vidékről. De a keleti határokról nem esik szó az egyezményben. A viszonyaik rendezésével Németország már 1926-ban a Nemzetek Szövetsége tagjává válhatott.
-
A Dawes-terv-hez hasonlóan 1929-t egy újabb jóvátételi konferencia követte, miszerint a vesztes Németország jóvátételét 114 milliárd márkában határozták meg. Az említett összeget a németeknek 60 éven belül kellett törleszteniük.
-
A háború köv.-i alól az USA jelentett kivételt akinek gazd.-a zavartalanul zajlott, Európához képest. A jólét hamar átfordult, a gazd.-ban jelentős szerepet játszott a világpiac amely most romokban hevert így az eladni kívánt termékek megmaradtak és a túltermelés hatására saját piaca összeomlott. A tőzsdén is problémák merültek fel a túlzott részvény befektetések miatt, majd a bankok is nehéz helyzetbe kerültek a jelentős kihelyezett tőke végett. Majd visszavonta Dawes-i hiteleket Európa kárára.
-
A válság okozta károk megoldását Keynes és Roosevelt elnök közös munkája hozta meg. Keynes megfogalmazta hogy a gazd. érdekében az államnak bekell avatkoznia az eddigi éjjeliőr szerep helyett. Kül. rendelkezések születtek a helyreállítást illetően, mint a bankzárlat, bank/tőzsde felügyelet létrehozása, munkanélüliek támogatása, farmer kínálat szűkítése (cserébe támogatás), termékek melyek nem növelik a túltermelési válságot, hazai piac védelme (védővám) valamint szoc. ellátások kiterjesztése. -
A sztálini diktatúra beköszöntével egyre több változás érte a Szovjetuniót. Célja, a nyugathoz való felzárkózáshoz szigorú gazdasági intézkedéseket vezetett be, mint a tervgazdálkodás vagy a mezőgazdaság kollektivizálása. A magángazdaság megszűnésével, a parasztság érdektelené vállt, így a termények mennyisége is csökkent valamint teljesíthetetlen mennyiségű gabona beszolgáltatását rendelték el. Ennek kövezkeztében a mezőgazd.-ból élők területein nagy éhinség alakult ki.
-
Az egyességet a két hatalom képviselői írták alá 1932-ben
-
Hindenburg német köztársasági elnök bár a kezdetekben ódckodva de végül a náci párt 32-es sikerének is köszönhetően kinevezte Adolf Hitlert az ország kancellárjának. Az NSDAP szemében már eddig is mélyen tisztelt Hitler nem habozott a reformjait illetően. Elsődlegesen a kommunista párttal számolt le minek következtében kialakult az egypárt rendszer, majd elfogadtatta a felhatalmazási tv.-t megszerezve a törvényhozói hat.-at is. Intézkedései elfogadtatásáért az SA és az SS szervezet felelt. -
A kancellári cím megszerzésével Adolf Hitler, legnagyobb politikai ellenfelei gyors kiiktatását tűzte ki célul. A friss kancellár támogatói segítségével egy kommunista merényletet akart prezentálni, aminek helyszínéül a Reichstag szolgált. Hitler terve sikerült, az épület felgyújtásával a kommunistákat gyanusították meg és ennél fogva megszüntették a választásokon szerzett mandátumaikat. -
Január óta sok változás érte Németországot, értve ezt mind gazdasági mind politikai módon. A 1932-es genfi leszerelési konferencia célja az újabb háború elkerülése volt de Németország elutasította majd rövidesen távozott a konferenciáról. Nem sokkal utána a Népszövegségből való kilépését is bejelentette.
-
A tárgyalással a két fél bíztosította a másikat, egy esetleges konfliktus felmerülése esetén nem fognak erőszakhoz folyamodni. Az egyességet 10 évre kötötte a két ország, azonban ha lejárta előtt hat hónappal nem bontják fel az egyezmény tovább él. -
Hitler kancellári évei alatt számos rendelkezést hozott mellyel diktatúráját erősítette. 1934-ben azonban világossá vált számára hogy kiktők kell sürgősen búcsút vennie hatalma megtartásának érdekében. Bár elismerte az SA vezetőjének érdemeit, idővel érdekeik elváltak egymástól, Röhm ugyanis egy tőkeellenes forr.-ra számított, Hitlerrel ellentétben. Így 30.-án kezdetét vette a tisztogatás mely alól az NSDAP tagsága sem jelentett kivételt. Az esetet később a kormány puccsként magyarázta.
-
A német nemzet nagyságának visszaállításának érdekében Adolf Hitler nem mondott le országa és Ausztria közötti Anschluss létrejöttéről. 1934-ben több náci szerveződés érte Ausztriát de valódi puccskísérletre csak nyáron került sor, mely ugyan az osztrák kancellár halálával de Mussolini közbenjárásával sikertelenül zárult.
-
Az egykori köztársasági elnök halálával megkezdődött a hitleri diktatúra kiépítése. Hindenburg helyett nem került sor új választásra, Hitler inkább egyesíteni kívánta a kancellári pozícióval ezzel kialakítva a Führer-t, mint diktátort.
-
Az 1919-es Versailles-i béke következtében megrendezésre került a Saar-vidék hovatartozásáról szóló népszavazás. Végeredményképpen a lakosság döntő többsége a Németországhoz való tartozásáról döntött.
-
Az ekkora már diktátorként építkező Hitler, az 1922-es programjában is szót adott antiszemita nézeteinek de komolyabban csak a Nürnbergi-törvényekben mutatkoztak. Hatására a zsidóságot faji származási alapon határozta meg, megfosztotta őket az állampolgorságtól, így nem rendelkeztek választójoggal, nem viselhettek közhivatali tisztséget valamint az államnak sincs feléjük irányuló felelősége. A törvény tiltotta a zsidósággal kötött házasságokat/nemi kapcsolatot. -
A Versailles-i béke egyébb korlátozásai mellett megjelent a Rajna-vidék demilitarizált területté nyilvánítása is. Hitler tisztában volt vele hogy ennek megszegése súlyos következményeket róhat maga után de alkalmasabbnak látta nem kerülgetni a kerülhetetlent. A visszafoglalás 19 zászlóaljjal történt, melyből 3 lépett be a területre, majd következett az idegörlő várakozás. Köszönhetően a semlegességi politikának a nagyhatalmak bár elitélték de nem avatkoztak be a német terület visszafoglalásába.
-
Spanyolországban a háborút követően katonai diktatúra alakult ki, ez ellen a baloldali politikusok kívántak fellépni így megalakították a Népfront nevű koalíciót, mellyel a 1931.-i választás megnyerésével kihírdették a köztársaságot. Ennek hatására a tisztikar is szervezkedni kezdett és falangista párt néven Franco tábornok vezetésével 1936-ban támadást indítottak a köztársaság ellen. Véres küzdelmek árán de végül a nacionalisták kerültek ki győztesen a háborúból.
-
A két jobboldali diktátor, Benito Mussolini és Hitler idővel lehetőséget láttak egymás politikájában, melyet 1936-os egyességükkel szentesítettek. A két nagy hatalom kölcsönösen elismerte a másik fél gazdasági érdekterületeit, vagyis Hitler Olaszország etiópiai hódítását, az olaszok pedig az érdektelenségüket Ausztria felé. Emellett innentől összehangolták politikai tevékenységeiket is. (A szövetséghez később Japán is csatlakozik.) -
A felek, Németország és Japán között létrejövő egyesség elsődleges célja a kommunista ideológia megfékezése, mely veszély forrást jelentett a stabilizált világ számára. De a Kommitern Internacionálé elleni fellépés burkoltam Szovjetunió ellen szólt, megfogalmazódott amennyiben az említett állam egy ki nem provokált támadást indítana,
a szövetségesek támogatást nyújtanak egymásnak. -
Németország a sikertelen puccskísérlet után sem volt hajlandó lemondani Ausztriáról. A folyamatos náci nyomás következtében, az egyesülést hevesen ellenző osztrák kancellár végső megoldásként a népszavazást látta, Hitler érezve ennek két oldalúságát így március 12.-én bevonult Ausztriába, és a kialakított bábkormány elfogadta az Anschluss-t, evégett a területet a birodalom tartományaként Ostmark-nak nevezték. Majd áprilisban egy népszavazás is szentesítette az egyesülést. -
A terület sorsa a München-i egyezmény során dőlt el amin Németoszágon kívül, Nagy-Britannia, Olaszország és Franciaország vett részt. Hitler követelését a területen élő német lakossággal támasztotta alá, melynek -a hatalmak semlegességi politika képviselesével- végül engedtek, így az akkori Csehszlovákiához tartozó terület Németországhoz került. -
Az éjszakai zsidó pogrom egy előtte levő esemény hatására történt. November 7.-én Párizsban egy Herschel nevű zsidó fiatalember meggyilkolt egy német diplomatát ezzel tiltakozva a német zsidóságelleni fellépésekkel. A történés hamar a nácik fülébe jutott és megtorlás képpen egész Németországban pogrom tört ki, az aktivisták zsinagógákat gyújtottak fel, zsidó tulajdonban levő üzleteket rongáltak meg, ezenkívül több halálos eset történt és sokakat koncentrációs táborokba zártak.
-
Csehszlovákia a Szudéta-vidék elvesztésével jelentősen meggyengült, majd ezt tovább erősítette a szlovákok nacionalista törekvése is, melyet Hitler nem volt rest kihasználni. A szlovákok önállósodásának kikiáltásával és kilépésükkel a nemzetállam helyzete tovább romlott majd a maradt területeket Németország magához csatolva, Cseh-Morva Protektorátus névvel illette. -
1939-ben két egymásnak ellentétes ideológiát követő nagyhatalom kötöttek megnemtámadási szerződést. Előzményképpen Hitler egy korridort követelt a keleti területekhez a lengyelektől, ezt nem teljesítve német részről előkerült a háborús fenyegetés ennek okán a nyugati államok biztosították támogatásukat Lengyelo. felé. A szövegségbe a Szovjetuniót is be kívánták vonni de az, Németországgal egyezett meg. Az egyezmény titkos záradéka tartalmazta a hatalmak által kijelölt érdekszférák határait.