-
A Fejér megyei Pusztanyekén (ma: Káplonásnyék) született, katolikus, elszegényesedett nemesi családban. Apja idősebb Vörösmarty Mihály, gazdatiszt volt gróf Nádasdy Mihály kápolnásnyéki birtokán. Anyja Csáthy Anna, szigorú erkölcsi elvek szerint nevelte kilenc gyermekét.
-
Vörösmarty 1811 őszéig otthon tanult, utána a ciszterciek székesfehérvári gimnáziumában tanult tovább. Jóelőmenetelű, csendes, szelíd gyerek volt.
-
Apja 1817 nyarán meghalt. Vörömarty, hogy segítse anyját és testvéreit, nevelőséget vállalt Perczel Sándor (kép) családjánál. Ebben az időben beiratkozott a pesti egyetemre is.
-
1822 őszén lemondott állásáról, a család ajánlólevelével Görbőre ment Tolna megye alispánjához (Cseh László-kép), hogy megszerezze a jogi gyakorlatot és előkészüljön az ügyvédi pályára. Egy évet töltött itt, mint patvarista. Vidám élt, de magányos óráit borússá tették szerelmi vívódásai. Ugyanis titokban szerelmes volt a Perczel fiúk nővérébe, Perczel Etelkába.
-
Ekkor visszakerült Pestre. Újra átvette a Percze-fiúk nevelését és fölesküdött jegyzőnek a királyi táblához. Megjelentette "Zalán futása" című eposzát.
-
Görbőn, 1823-ban kezdte el írni és 1825-ben adta ki. A mű tíz énekből áll, verselése hexameteres, hangneme elégikus. A mű az Árpád vezette harc megelevenítésével párhuzamos Ete és Hajna szerelmi történetét írja le.
-
Károlyi István pesti könyvkiadótól megkapja a Tudományos Gyüjtemény és a Koszorú szerkesztését. Kazinczy Ferencet is meghívja folyóiratának munkatársai közé, a Pályám Emlékezetét óhajtja tőle közölni.
-
Kisfaludy Sándorral (kép) együtt megkapják a Magyar Tudományos Akadémia kétszáz aranyas nagyjutalmát. Ez annyit jelent, hogy az élők közül kettőjüket tartják Magyarország legnagyobb költőinek.
-
Az Auróra nevű almanachban jelent meg 1837-ben. A mű ősbemutatójára 1843. május 10-én került sor a Nemzeti Színházban. A Szózatot második himnuszunknak is nevezik. Sokáig vita tárgya volt, hogy a Himnusz vagy a Szózat legyen a nemzeti himnuszunk. 1843-ban a Pesti Hírlap a költeményt „a nemzet béke s hadi dalának” nevezte.
-
Megalakul a Kisfaludy-Társaság. A hat alapító között ott volt Vörömarty Mihály is.
-
1841-ben Bajza József révén megismerkedik annak sógornőjével, a nála 25 évvel fitalabb Csajághy Laurával (kép), akit 1843-ban feleségül is vett.
-
A márciusi napok után résztvett a főváros közéleti mozgalmaiban és belesodródott az ország politikájába. Ekkor lett az első népképviseleti országgyűlés tagja. A szabadségharc bukása után a korábbi politikai szerepvállalása miatt kényszerült bujdosásra.
-
Ekkor már nem bírja tovább a bujdosást és az év elején Pestre megy, jelentkezik a haditörvényszék előtt. Ügyének elintézéséig szabadon engedik, majd néhány hónap múlva kegyelmet nyer. Hogy családját fenntarthassa, új életet kezd. Földet bérel a fehérmegyei Baracska faluban és itt éldegél tovább
-
Betegsége olyan fenyegetővé válik, hogy Kápolnányékről családjával együtt Pestre kell költöznie. A véletlen játékából ugyanabban a házban bérel lakást, ahol huszonöt évvel azelőtt a haldokló Kisfaludy Károly betegágya mellett virrasztott. Egyik nap rosszul lett és két nap szenveés után, november 19-én meghal. November 21-év temetik a Kerepesi-út mellett fekvő temetőbe. Húszezer ember kísérte sírjához.
