Vörösmarty Mihály

Születése

Dec 1, 1800

A Fejér megyei Pusztanyekén (ma: Káplonásnyék) született, katolikus, elszegényesedett nemesi családban. Apja idősebb Vörösmarty Mihály, gazdatiszt volt gróf Nádasdy Mihály kápolnásnyéki birtokán. Anyja Csáthy Anna, szigorú erkölcsi elvek szerint nevelte kilenc gyermekét.

Székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium

Sep 1, 1811

Vörösmarty 1811 őszéig otthon tanult, utána a ciszterciek székesfehérvári gimnáziumában tanult tovább. Jóelőmenetelű, csendes, szelíd gyerek volt.

Apja halála és a Perczel-család

1817

Apja 1817 nyarán meghalt. Vörömarty, hogy segítse anyját és testvéreit, nevelőséget vállalt Perczel Sándor (kép) családjánál. Ebben az időben beiratkozott a pesti egyetemre is.

Jogi gyarkorlata

Sep 1, 1822

1822 őszén lemondott állásáról, a család ajánlólevelével Görbőre ment Tolna megye alispánjához (Cseh László-kép), hogy megszerezze a jogi gyakorlatot és előkészüljön az ügyvédi pályára. Egy évet töltött itt, mint patvarista. Vidám élt, de magányos óráit borússá tették szerelmi vívódásai. Ugyanis titokban szerelmes volt a Perczel fiúk nővérébe, Perczel Etelkába.

Irodalmi pályafutásának igazi kezdete

1823

Ekkor visszakerült Pestre. Újra átvette a Percze-fiúk nevelését és fölesküdött jegyzőnek a királyi táblához. Megjelentette "Zalán futása" című eposzát.

Zalán futása

1825

Görbőn, 1823-ban kezdte el írni és 1825-ben adta ki. A mű tíz énekből áll, verselése hexameteres, hangneme elégikus. A mű az Árpád vezette harc megelevenítésével párhuzamos Ete és Hajna szerelmi történetét írja le.

Tudományos Gyüjtemény és a Koszorú szerkesztése

1828

Károlyi István pesti könyvkiadótól megkapja a Tudományos Gyüjtemény és a Koszorú szerkesztését. Kazinczy Ferencet is meghívja folyóiratának munkatársai közé, a Pályám Emlékezetét óhajtja tőle közölni.

Magyar Tudományos Akadémia kétszáz aranyas nagyjutalma

1834

Kisfaludy Sándorral (kép) együtt megkapják a Magyar Tudományos Akadémia kétszáz aranyas nagyjutalmát. Ez annyit jelent, hogy az élők közül kettőjüket tartják Magyarország legnagyobb költőinek.

Szózat

1836

Az Auróra nevű almanachban jelent meg 1837-ben. A mű ősbemutatójára 1843. május 10-én került sor a Nemzeti Színházban. A Szózatot második himnuszunknak is nevezik. Sokáig vita tárgya volt, hogy a Himnusz vagy a Szózat legyen a nemzeti himnuszunk. 1843-ban a Pesti Hírlap a költeményt „a nemzet béke s hadi dalának” nevezte.

Kisfaludy Társaság

1837

Megalakul a Kisfaludy-Társaság. A hat alapító között ott volt Vörömarty Mihály is.

Csajághy Laura

1841

1841-ben Bajza József révén megismerkedik annak sógornőjével, a nála 25 évvel fitalabb Csajághy Laurával (kép), akit 1843-ban feleségül is vett.

1848-as forradalom

1848

A márciusi napok után résztvett a főváros közéleti mozgalmaiban és belesodródott az ország politikájába. Ekkor lett az első népképviseleti országgyűlés tagja. A szabadségharc bukása után a korábbi politikai szerepvállalása miatt kényszerült bujdosásra.

Haditörvényszék

1850

Ekkor már nem bírja tovább a bujdosást és az év elején Pestre megy, jelentkezik a haditörvényszék előtt. Ügyének elintézéséig szabadon engedik, majd néhány hónap múlva kegyelmet nyer. Hogy családját fenntarthassa, új életet kezd. Földet bérel a fehérmegyei Baracska faluban és itt éldegél tovább

Halála

Nov 19, 1855

Betegsége olyan fenyegetővé válik, hogy Kápolnányékről családjával együtt Pestre kell költöznie. A véletlen játékából ugyanabban a házban bérel lakást, ahol huszonöt évvel azelőtt a haldokló Kisfaludy Károly betegágya mellett virrasztott. Egyik nap rosszul lett és két nap szenveés után, november 19-én meghal. November 21-év temetik a Kerepesi-út mellett fekvő temetőbe. Húszezer ember kísérte sírjához.