-
Morfémák összeillesztése, a szómondatoktól a telegrafikus beszédig. Nem használ ragokat, toldalékokat. A telegrafikus beszéd nyelvatni értelemben helytelen. Az első látványos lépés a nyelv, mint kombinatorikus szabályok által vezérelt szimbólumrendszer elsajátításához. (Bloom 1994).
-
A grammatikai formák intenzív elsajátításával alakul ki. Megjelennek a nyelvtani elemek: toldalékok, névelők, igekötők. Egyre bonyolultabbjelentésű kifejező mondatokat (közléseket) ért meg és alkot a gyermek.
-
Meghatározza a pszichikai- kognitív bázis, melyben a következő elvek érvényesülnek:
- kognitív elsőbbség elve: a feltételes mód jelét akkor tudja elsajátítani a gyerek, ha előbb megérti a feltétel fogalmát.
- kognitív bonyolultság elve: az összetettebb elemek később jelennek meg a beszédben.
- egyértelműség elve: először azokat a toldalékokat sajátítja el, amelyek egyalakúak és egyértelmű szemantikai, szintaktikai funkciójuk van.
- gyakoriság elve: gyakrabban hallott formák hamarabb rögzülnek. -
A globális megértést felváltja. Ha gyermek egy, vagy néhány szót megért a közlésből, akkor kitalálja a közlés többi részét.
-
Együttműködő kapcsolatok, kiegészítő és felcserélhető kommunikatív szerepek ( beszélő/ hallgató). Mintha cselekvésekben részt vesznek; felnőttekkel együtt fiktív valóság létrehozása.
-
A gyermek szókincse naponta átlagosan 10 szóval bővül. Ugrásszerűen megnő az aktív és a passzív szókincs. A szófajok használatában a főnevek dominálnak. A közlésekben megnő az igék és az egyéb szófajok száma is.
