-
Születése
Szegény körülményeik miatt Grosz Ilona a lakásban szülte meg fiukat. Miklós születésekor az anya és Miklós ikertestvére életét vesztette. Születési neve Glatter Miklós volt. (Az 1920-as évek végen változtatta meg a nevét Radnóti Miklósra.) Egy zsidó polgári családba született. -
Gyermekkora
Édesapja, Glatter Jakab a családtagjai tanácsát követve 1911-ben újból megnősült. Felesége, Molnár Ilona úgy szerette Radnótit, mintha saját gyermeke lenne. Öt évvel később született egy közös gyermekük, Ágnes. A költő nagyon ragaszkodott hozzá. Csak apja halála után 12 éves (1921) korában tudta meg, hogy Molnár Ilona csak a mostohaanyja és, hogy Ági csupán a féltestvére. -
Tanulóévei
Iskolai tanulmányait 1915-19-ig Budapesten, a közeli elemi iskolában végezte. 1919-23-ig az 5. kerületi Magyar Királyi Állami Bolyai Reáliskolában folytatott középfokú tanulmányokat. 1921-ben a textilkereskedő nagybátyjához került. Pár hónappal később kinevezték a fiú gyámjának. 1923-27-ig a 6. kerületi Izabella utcai Székesfővárosi Községi Négyévfolyamú Fiú Felső Kereskedelmi Iskola tanulója volt, 1927. júniusában kereskedelmi érettségit tett. 1926 őszén ismerkedett meg Gyarmati Fannival. -
Gyarmati Fanni
A 17 éves Radnóti Miklós és a 14 éves Gyarmati Fanni először 1926-ban találkozott. Ugyanahhoz a tanár házaspárhoz jártak korrepetálásra. A fiatal költő elcserélte a lány ceruzáját a sajátjára, hogy legyen oka szóba elegyedni később Fifivel. Radnóti aztán egy évig egy csehországi textilipari főiskolán folytatta tanulmányait, de miután visszatért lediplomázott, és 1935-ben feleségül vette Fannit. A sok promléma és veszekedés ellenére Fanni kitartott Miklósig egészen haláláig. -
Felsőoktatása
1927-től a csehszlovákiai Liberecben textiltechnikai főiskolán tanult. Ő azonban már ekkor jobban vonzódott a költészethez.Ezután egy üzletben dolgozik, s közben verseket ír. 1928-ban Kassák Lajos hatására megismerkedik az avantgárd mozgalmakkal, s szakít a kötött formákkal. 1930. szeptemberében beiratkozott a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem bölcsészeti karának magyar–francia szakára. 1934-ben doktorált. -
Művei
1930-tól egészen 1946- ig jelentek meg versei.
Főbb művei:
- Pogány köszöntő (1930)
- Újmódi pásztorok éneke (1931)
- Lábadozó szél (1933)
- Újhold (1935)
- Járkálj csak, halálraítélt! (1936)
- Meredek út (1938)
- Tajtékos ég (1946) posztumusz -
Halála
A már járni sem tudó Radnótit a győri kórházba irányították. Mivel a várost a szövetségesek éppen szőnyegbombázták, emiatt az intézmény nem tudta fogadni, elküldték. Tálas András hadapródőrmester négyfős kerete 1944. november 4-én vagy november 9-én Abda község határában, a Rábca partján lőtte le a végsőkig kimerült Radnóti Miklóst.
