-
3000 BCE
Első írásos nyoma a nemzetközi kapcsolatok megjelenésének
Tigris és Eufrátesz völgyében járunk, ahol sumér agyagtáblákon kereskedelmi szerződéseket dokumentáltak, így láthatjuk, hogy már akkor kapcsolatok, viszonyok jöttek létre közösségek között. -
A tudományterület születése
I. világháború hatalmas cezúrát, törést jelentett a világtörténelemben, ami mindent megváltoztatott. kialakult egy Igény a politikai elit, korabeli diplomácia és döntéshozók által, hogy megmagyarázzák azt, hogy miért lesznek háborúk.
Ezen kívül ami kulcsfontosságú volt, az, hogy Aberystwyth-ben, Wales-ben létrejött az első egyetemi tanszék ami a "miért lesznek háborúk" témakörnek szentelte kutatásait. -
Királyi kutatóintézet létrejötte
Létrejön a királyi kutatóintézet, más néven Chatham House, ami ma is ott van legnagyobb, és legnemesebb kutatóintézetek között. -
Nemzetközi szervezetek elterjedése
Államok köre kibővül a 1920-1930 években a nemzetközi szervezetekkel. Ebben az időszakban nemzetközi szervezetek robbanásszerű elterjedése volt megfigyelhető. Ennek okai: megváltozott világpolitikai, világtörténelmi környezet és a multilaterális diplomácia megjelenése – egy államközi probléma esetén, a legegyszerűbb intézményesítéssel megoldani, adott problémára intézményt hozunk létre, és az érintett államok mint egy fórumon megbeszélik egymás között az adott kérdést. -
Kormányzati megbízásokra végzett kutatások
Az Egyesült-Királyságban és az Egyesült Államokban állami megrendelésre kutatnak nemzetközi politikai viszonyokat.
A tudományterületet teljesen angolszász dominancia jellemzi, aminek jellegzetességei is tükrözik ezt, mint a probléma orientált kutatás, vagy az egyetemi tanszék orientáció. -
Period: to
Realizmus és liberalizmus vitája
Miután a harmincas években megbukott a liberalizmus, mivel olyan folyamatok zajlottak le a világban, amelyeket nem lehetett rajta keresztül megmagyarázni, így teret nyert a realizmus, ami már ugyan ős idők óta a háttérben volt de itt újra felvirágozhatott. -
Modern realizmus legfontosabb képviselői és a Edward H. Carr - „The Twenty Year’s Crisis“ című műve
A kutatók akik a modern realizmus legfontosabb képviselői, az USA külügyi vezetését tanítják, kimondottan Amerikai külpolitika számára adnak konkrét helyzetben, konkrét tanácsokat, amiket, törvényszerűségekből vonnak le. Államvezetés művészete a reálpolitika itt is tetten érhető. Meghatározó alakok H. Morgenthau-on kívül: George Frost Kennan, Henry Kissinger, és Edward H. Carr aki munkájában rávilágít a liberalizmus bukására. -
II. világháború vége
II. világháború után lezajlik egy szerkezetváltás, azok a kutatók akik ekkor jelen vannak sokkal erőteljesebben kötődnek az egzaktabb tudományokhoz, és az ő kérdésfeltevésük nem az, hogyan lehet megelőzni a háborút, vagy miért van, hanem a motivációk megértése. Ez akkora váltás, hogy új kutatási alapkérdés merül fel, ami a motivációk megérésével foglalkozik, nem pedig a miért tört, ki és hogyan lehet megelőzni kérdésekkel. -
Hans Morgenthau könyvének megjelenése
Hans J. Morgenthau - "Politics among Nations: The Struggle for Power and Peace" - Ebben a műben rendszerszerűen írja le a nemzetközi politikai viszonyokat, feltárja a hatalom és az államérdek összefüggéseit, leírja, hogy mennyire sikeres az állam a nemzetközi rendszerben, hogy mitől függ a hatalommaximalizálás, leírja hatalmi egyensúlyi rendszer törvényszerű mozgatórugóit is. Annyira meghatározó a könyv, hogy 60-as évek végéig nem is tanítanak mást. -
Period: to
Tradicionális és behaviorista episztemológiai vita
Itt is az volt a gond, hogy az előző, történelemtudománytól örökölt szemlélet nem tudott már minden helyzetet, és viszont magyarázni, így a kutatók pozitivista, természettudományi módszereket vontak be a vizsgálatok során -
Period: to
Neo-liberalizmus és neo-realizmus vitája
A 70-es években kibontakozó vita a pozitivista módszerek behozatalának, és behaviorista vitának pozitív melléktermékeként alakult ki az újra fellendülő irányzatok liberalizmus, és realizmus, neo-liberalizmus, és neo-realizmus formájában között. Továbbá a neo-marxizmus is ebben az időben lendült fel, Immanuel Wallersteint érdemes vele kapcsolatban megemlíteni, -
Immanuel Wallerstein és a neo-marxizmus
Munkássága jelentősen hozzájárult a neo-marxizmus kibontakozásához. Azt vallotta, hogy a modernitás szétesik, és valaminek helyettesítenie kell. -
Kenneth Waltz és az ő 1979-es "kopernikuszi fordulata"
A "nagy törés" elméletének megfogalmazója. Azt állítja, hogy nem az államon kívüli, vagy államon belüli folyamatok lesznek azok amik elválasztják a nemzetközi politikához tartozó dolgokat, hanem a rendező elv alapján kell megtenni ezt. Waltz szerint a rendező elv alapján, a viszonyok, azon belül is a politikai viszonyok két félék lehetnek, és csak kétféle viszony létezik: Anarchikus, és Hierarchikus (államon belüli és államok közötti viszonyrendszer leírása) -
Period: to
Poszt-pozitivista vita
Racionális irányzatok (minden korábbi irányzat) - ezzel szemben konstruktivizmus (meg kell vizsgálnunk, hogy milyen fogalmakkal töltődnek fel a korábbi fogalmak, bontsuk szét a korábbi fogalmainkat)
Episztemológiai vita - de ontológiaivá is válik egy idő múlva.
