-
1919-ben intézményesült az Egyetemi Tanszékek és Kutatóintézetek megszületésével (az első a Woodrow Wilson Chair Egyetemi Tanszék volt Walesben). Főbb kérdés a tudomány kutatói között ekkoriban, hogy hogyan lehet elkerülni a háborút. Ennek főbb kiváltó okai, hogy 1919-ben összeomlott az addigra kialakult hatalmi rendszer, változásnak indult a társadalmi berendezkedési rendszer és intellektuális trauma érte a társadalmat.
-
1948-ban történt meg a tudományterület második születése, melyet Hans J. Morgenthau: Konfliktus az államok között c. könyvében fogalmazott meg. Ebben az időszakban a kutatók által megválaszolandó kérdés változott meg: a fő kérdés az lett, mi robbant ki egy háborút.
-
A nemzetközi politikai viszonyok alapvetően vitákon keresztül fejlődtek. Az első vita egy ontológiai, azaz lételméleti vita volt, mely az 1919-ben megalakult liberalizmus és az 1948-ban létrejött realizmus irányzata között zajlott le.
-
A második vita egy episztemológiai vita volt, tehát megismerésről szóló vita. A Hedley Bull által képviselt tradicionalizmus történelmi, filozófiai, szövegértelmező és politikai vizsgálatot szorgalmazott, tehát azokat a módszereket, melyeket addig használtak. Ezzel szemben a Quincy Wright által képviselt behaviorizmus a társadalmi világot természettudomány beemelésével kívánta vizsgálni. Az ezen keresztül történő adattgyűjtéssel objektív tényeket állítottak fel.
-
A harmadik vita ontológiai vita volt, mely a behaviorizmus győzelmével és beágyazódásával addigi elméletekbe létrejött neoliberalizmus (Robert O Keohane: After Hegemony), neorealizmus (Kenneth N. Waltz: Theory of International Politics) és neomarxizmus (Immanuel Wallerstein: A modern világgazdasági rendszer kialakulása) nézetei között zajlott le. A neomarxizmus megjelenésével egy olyan elmélet is elterjedt, mely a társadalmi egyenlőség kérdéséről gondolkozik.
-
Az utolsó vita episztemológiai vita volt a racionális irányzatok (neo irányzatok) és a konstruktivizmus elmélete között. A konstruktivizmus szerint a racionalitás egy szubjektív norma, megkérdőjelezi a behaviorizmust, hisz a társadalmi tények nem objektív tények, hanem társadalmi közmegegyezésen alapulnak.