-
A momentum alapításának az éve. Kezdetben alig egy tucat fiatal, úgy vélte, hogy a mozgalommá való alakulás az egyetlen útja, annak, hogy változást érjenek el, mivel a civil kezdeményezéseiknek nem lett politikai vonzata. -
2016-ban, azután, hogy a tagságuk nagyban növekedett, elegen lettek ahhoz, hogy egyesületet alapítsanak, melynek elnöke Fekete-Győr András volt.
A momentum ebben az évben határozta meg a politikai irányultságát is. -
2017-ben (többek között a NOlimpia kampány miatt) nagy ugrás látszódott a tagszámon, valamint több ezer aktivista is segítette a mozgalom munkáját -
A kormány előző évben beadta a kezdeményezést a 2024-ben megszervezendő olimpia budapesti helyszínére. A momentum mozgalom, úgy vélte, hogy nem ez a helyes módja több milliárd forint elköltésének, így ,,meglovagolta" ezt az ügyet.
A kampány sikerének bizonyult, több mint 200.000 aláírást sikerült szerezniük és a párt országosan is mérhető lett, nem csak Budapesten. -
A több százezer aláírás hatására, még a népszavazás előtt, visszavont a kormány az olimpiai pályázatot -
A NOlimpia sikerétől vezényelve a Momentum vezetése, úgy döntött, hogy országjárásba kezd, hogy feltárja az adott közösség problémáit, azokat (politikai eszközt kovácsolva) segít megoldani.
Később ennek folytatása lett az ,,Indítsuk be Magyarországot" program. -
A Momentum létrehozta az ifjúsági szervezetét -
Fekete-Győr András bejelentette, hogy majdnem azt összes (95 a 106-ból) egyéni választókerületben indítanak egyéni képviselőjelöltet.
A mozgalom jelezte, hogy nyitott az ellenzéki együttműködésre. -
A Momentum nem nyert egyéni választókerületet az országgyűlési választásokon és az 5%-os listás küszöböt sem érték el. (3.06%) -
A Momentum mozgalom bejelentette, hogy indít listát az Európai Parlamenti választáson. A list első három helyén (sorrendben) Cseh Katalin, Donáth Anna és Nemes Balázs szerepelt -
Sokaknak nagy meglepetésére a Momentum majdnem 10%-ot kapott az Európai Parlamenti választásokon, ezáltal 2 képviselőt is küldhetett az előbb megnevezett intézménybe.
A lista alapján Cseh Katalin és Donáth Anna lett a Momentum kép EP képviselője. -
Cseh Katalint választják a Renew Europe pártcsalád alelnökévé. -
A Momentumnak 6 polgármesteri helyet sikerült szerezni a választásokon, valamint 130 önkormányzati és 30 megyei képviselőjük lett.
Fekete-Győr András szerint ez nagy siker volt, hiszen ők bizonyultak a legerősebb ellenzéki pártnak a megyei listákon. -
2020-ban a Momentumnak is (ahogy a legtöbb pártnak a világon) a Coviddal kapcsolatban zajlott a kommunnikációjának a nagy része.
Kezdetben inkább informálni szerette volna a választóit a járványtó, majd a kormány szerintük inkompetenciáját (a járványkezelés terén) próbálták tematizálni, majd a lélegezető gépek beszerzése és használata körül forgott a napirendjük. Az oltások megkezdése után a legjelentősebb megnyilvánulások az úgynevezett ,,100 ezer forintos oltástámogatás" volt. -
A Momentum (és a többi akkori parlamenti ellenzéki) bejelentette, hogy mind a 106 egyéni választókerületben megrendezésre kerül az előválasztás, ahol a választók dönthetik el, hogy ki lehet majd az Ellenzéki Összefogás nevébe a Fidesz helyi jelöltjének a kihívója, valamint az is közvetlen választás útján fog kiderülni, hogy ki lesz a koalíció miniszterelnök jelöltje. -
Fekete-Győr András bejelentette, hogy indul a Momentum színeiben az előválasztáson mint miniszterelnök jelölt-jelölt. Fekete-Győr András bemutatta a Momentum programját, amik között olyan markáns pont is szerepelt, mint például a Felcsuti-per
A ,,Go FGYA go" a Momentum mozgalom hivatalos oldalán található kifejezés erre az eseményre. -
Fekete-Győr András a Partizánon tett interjújával egyes elemzők szerint szignifikánsan csökkentette pártja népszerűségét. -
Az ellenzéki előválasztáson 15 Momentumos képviselőjelölt (-jelölt) nyert egyéni választókerületekben, viszont Fekete-Győr András csupán 3,4%ot szerzett, így az utolsó helyen szerepelt.
Később Márki-Zay Péter mellé állt a párt, aki később meg is nyerte azt. -
A Momentum alapítása óta regnáló elnök, (Fekete-Győr András) a választási veresége után, lemond pártelnöki tisztségéről, később a pártkongresszuson, Donáth Annát választják meg ügyvivő elnöknek a következő kongresszusig. -
Talán az Összefogás szempontjából a legszimbolikusabb motívum az ellenzék március 15.-i nagygyűlése volt, ami egyfajta válasz volt a Fidesz békemenetére.
Itt tűnt elsőnek (az előválasztás óta) egységesnek az ellenzék. -
A választási eredmények alapján a Momentum 10 (+Hadházy Ákos) képviselőt tudott küldeni a parlamentbe.
A választás éjszakáján két párt képviselői álltak ki a volt miniszterelnök-jelölt mellé, a Párbeszédtől Karácsony Gergely és a Momentumtól Donáth Anna, aki hangsúlyozta, hogy a Momentum nem hagyja abba tevékenységét.
A Momentum frakcióvezetője Fekete-Győr András lett. -
A momentum pártkongresszusa Gerencsér Ferencet nevezi ki pártelnöknek. -
A Momentum 2023 nagy részében, azzal próbálta uralni a napirendet, hogy rendszeresen felszólaltak a kormány általuk hibásnak vélt gazdaságpolitikája és az általuk kreált infláció ellen.
A part a többi ellenzéki párthoz hasonlóan a ,,pedagógus"-tűntetések mellé állt és harsányan támogatta az önszerveződő diáktűntetéseket. -
Egy hosszas plakátkampány után, Donáth Anna elmondta jövőértékelő beszédét, ahol prezentálta az Új Magyarország Terv-et. -
A párt agydöntött, hogy a két jelenlegi Európai Parlamenti képviselője fogja vezetni a 2023-as listájukat, viszont ellentétben a 2019-es listával, ezt Donáth Anna fogja vezetni. -
A Momentum képviselő csoportja, párttagjai és aktivistái együtt egyfajta szimbolikus gesztusként elsőnek lebontották az építkezési kordonokat a karmelita kolostor körül. Napjainkig eddig 10 alkalommal tették meg ugyanezt, mely események közben többször rendőri beavatkozás is történt.