Mikszáth Kálmán

1847

1 CE

Január 16-án született Szklabonyán (Palócföld). Apja Mikszáth János, anyja Veres Mária. Ősei neve nem is Mikszáth volt, hanem Mixadt; ezt a 19. században magyarosította a család. Kisnemesi evangélikus családba születik. Elemi iskoláit a faluban végzi el (falusi neveltetés).

1857

10

A rimaszombati kisgimnázium tanulója lesz. Itt az önképzőkörben írja első prózáit, verseit.

1863

16

A gimnázium utolsó két évére átiratkozik a selmecbányai gimnáziumba. Ott is tagja az önképzőkörnek.

1866

19

Leérettségizik és jogi tanulmányokat kezd, de sem Pesten, sem Győrben nem fejezi be. Egyre erősebb az írói elhivatottság benne.

1871

24

Balassagyarmaton van de nincs kedve tanulni, ezért egy ideg vármegyei hivatalnok.

1873

26

Szerkesztője lesz a Nógrádi lapok című újságnak. Nyáron romantikus körülmények között feleségül veszi Ilonkát és Pestre költöznek. Különböző lapokba ír, de a siker elkerüli.

1874

27

Megjelenik első könyve, az Elbeszélések című kötet.

1876

29

Hűtlenség címén elválik feleségétől de valójában meg akarta kímélni őt a nélkülözéstől.

1878/79

31

A Szegedi napló szerkesztőségéhez kerül. Megjön írói önbizalma és sikeres lesz.

1881

34

Megjelenik: -Tót atyafiak
Megindul a példátlanul gyors olvasói siker és világirodalmi karrier. A Petőfi Társaságba megválasztják.

1882

35

Visszatér a fővárosba és a Pesti Hírlaphoz. Írásai ettől kezdve először mindig újságokban, folytatásokban jelennek meg. A Kisfaludy társaság tagjává választják. Megjelenik:

-Néhai bárány (első igazi sikere)
-Jó palócok c. kötete

1883

36

Január elsején újra elveszi Ilonkát.

1887

40

Országgyűlési képviselő lesz, az illyefalvi kerületben. Tisza Kálmán bizalmasa sőt még a kártyapartnere is.

1889

42

1. május 3-án pedig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett.

1890

43

Meghal kisfia, Jánoska. Élete végéig nem heveri ki a tragédiát. De nem csak egy gyermeke volt hiszen hárman voltak. Mit ad Isten mind a 3 fiú. Második gyermeke Kálmán jogász és politikus volt aki figyelemre méltó közjogi-politikai tanulmányokat írt. Az első világháború alatt pedig Országos Hadsegélyező Bizottság munkatársa volt. Harmadik fia Albert újságíróként dolgozott. Befejezte édesapja Az amerikai menyecske című félbemaradt regényét, és 1918-ban kiadta.

1892

45

A fogarasi kerület képviselője. Sorra jelennek meg regényei, kivétel nélkül mindegyik hatalmas irodalmi siker.

1895

48

Megjelenik a sokak szerint legjobb műve a Szent Péter esernyője. Szerkezetileg a regény két szálon fut. Az egyik a glogovai pap és húga, (Veronka) a másik a vörös esernyő titka, Gregorics Pál és törvénytelen fia (Wibra Gyuri) története.

1901

54

Megjelenik egyik nagy regénye a Különös Házasság. Buttler János gróf iskolai szünidőre siet haza, szüleihez és szerelméhez. Útközben megpihennek Dőry báró házában, ahol Jánost fondorlatos módon csapdába ejtik.

1904

57

Megveszi a horpácsi birtokot és az ideje nagy részét már szülőföldjén tölti. Fiai is ezen a birtokon fognak lakni halála után.

1910.06.28

63

1. május 28-án meghalt. Május 31-én temetik, az Akadémia előcsarnokában ravatalozzák fel és a Kerepesi úti temetőben lel végső nyugalmat.

1910

63

Szklabonyát elkeresztelik Mikszáthfalvának. Sokat betegeskedik ebben az időszakban. Május 6-án van a nagy országos ünnep Budapesten. Egy egész ország hódolatát fogadja. Az ünneplés után elindul új leendő képviselői kerületébe. Rosszul lesz ezért hazajön.

1911

64

Utolsó nagyregénye amit halála után jelentettek meg. 15 fejezetből áll, melyek esetenként különleges „elbeszélő címet” viselnek, mint rögtön az első: „Némely előzmények és részletek, melyeket okvetlenül szükséges tudni”. A regényből hétrészes színes tévéfilmsorozat is készült amelyet nagy részben az eredeti helyszíneken forgattak le.