-
Kereszténydemokrata Néppártként újraszervezése
Jelentős szerepet vállaltak az emigrációban élő egykori tagok, zömmel a Barankovics-párt öregjei. A párt az SZDSZ politikusai, elsősorban Magyar Bálint és Mécs Imre ellenzése és Szabad György támogatása mellett a rendszerváltó szervezetek legfontosabb szövetsége, az Ellenzéki Kerekasztal tagja lett. -
Európai Kereszténydemokrata Unió (EUCD)
Felvette a KDNP-t tagjai soraiba -
Szavazatok 7,03%-a
22 mandátum a 386 tagú országgyűlésben -
Koordinációs egyeztető tanácsot
Az ellenzéki Fidesz, MDF és KDNP az együttműködés szervezettebbé tétele céljából hozta létre. -
Viták
Viták közepette és bírósági végzés alapján megtartott OV-ülésen újra Giczy György lett a KDNP elnöke, Isépy Tamást pedig felszólították, hogy mondjon le a parlamenti csoport vezetéséről. A frakcióvezető és társai pert indítottak pártjuk ellen -
Kizárás
A pártot, egyes politikusainak a MIÉP-pel fenntartott kapcsolatai miatt kizárták az Európai Kereszténydemokrata Unióból -
Barankovics-platform
a pártelnökség megszüntette a Keresztes Sándor tiszteletbeli elnök és Varga László képviselők által, az egység helyreállítása érdekében szervezett Barankovics-platformot. -
Kereszténydemokrata Szövetség Egyesület
Giczy György elnök párton belüli ellenfelei – a platform helyett – megalakították a Kereszténydemokrata Szövetség Egyesületet. Április 28–án a Legfelsőbb Bíróság jogerősen a képviselőcsoportnak adott igazat. Az ítélet szerint új, tisztújító választmányi ülést kellett összehívni. Június 21-22-én azonban a választmány újra Giczy Györgyöt helyezte a pártelnöki székbe. -
Kettészakadás és a frakció megszűnése
97-ben kettészakadt a párt. Országgyűlési frakciója 1997 júliusában megszűnt, vezetői a ciklus végéig részben független képviselőként folytatták (Giczy György, Füzessy Tibor vagy Hasznos Miklós); a párt alelnöke, Semjén Zsolt a házszabály által megkövetelt félévnyi függetlenség után átült az MDF, Surján László pedig a Fidesz frakciójába. -
Helyreállás
A kizárások és kilépések következtében megszűnt KDNP működése a Legfelsőbb Bíróság döntése nyomán 2002 novemberében állt helyre. Az LB-határozat alapján összehívott választmány Varga Lászlót, a Fidesz parlamenti képviselőjét választotta pártelnöknek, az elnökhelyettesek Mikola István volt egészségügyi miniszter, Harrach Péter és Semjén Zsolt, alelnökök Básthy Tamás, Latorcai János, Nógrádi László, illetve Surján László – Mikola kivételével valamennyien a Fidesz képviselői – lettek. -
Közös lista a Fidesszel
A KDNP a Fidesz-szövetség tagjaként a 2006-os választásra megállapodást kötött a Fidesszel a két párt képviselőinek közös listán való indításáról. A két cikluson át parlamenten kívülre szorult és a közvélemény-kutatások szerint néhány tized százalékos támogatottságú KDNP így 2006-ban ismét önálló parlamenti frakciót alakíthatott. -
Magyar Szolidaritás Szövetsége” néven frakciószövetség alakítás
A frakciószövetség elnöke Orbán Viktor, társelnöke a KDNP-t „a katolikus egyház lándzsájának hegyeként” meghatározó Semjén Zsolt lett. A Fidesz-szövetség 164 parlamentbe jutott közös jelöltjéből 23-an döntöttek úgy, hogy a KDNP frakciójának tagjai lesznek -
Period: to
Fidesz-KDNP kormánypárt
-
Választás
A Fidesz-KDNP újra közös listán indul, és megnyeri a választásokat. -
Választás
A Fidesz-KDNP közös listája elkészül a 2018-as választásokra.
