-
Sírási hangok ("Differenciált" és "differenciálatlan"kiáltások)
A leggyakrabban ejtett hangok magánhangzószerű elemek, ill. mássalhangzószerű torokhangok.
Auditórikus tapasztalatokon alapuló veleszületett képesség birtoka. -
A kommunikáció alapját a diádikus szociális interakciók adják.
Megjelenik a szociális mosoly.
Képes torokból nevetni, kuncogó hangokat képezni.
A gesztusokat észreveszi, ő is próbálja utánozni azokat.
A nyelvi megértés előbb funkcionál, mint a produkció.
A gőgicsélés hangai és a sírás fejlődése párhuzamosan zajlik.
A gagyogás.
Az agyfélteke dominanciája. -
Szótagsorozatok jelennek meg.
Elsőként a kettőzött gagyogást tapasztaljuk
végez a gyermek.
Másodsorban a kevert gagyogás jellemző.
Harmadsorban pedig párbeszédszerű gagyogást végez.
A diszkriminációs képesség folyamatosan fejlődik. -
A közös figyelem kialakulása: a protoimperatív és a protodeklaratív.
A szociális referencia a gyermek a szülő érzelmi állapotát veszi át.
Interszubjektivitás.
Protoszavak megjelennek.
A konvencionális jelentések dekódolásával kezdődik az adekvát beszédmegértés. -
A szavakat mondatokként használja (holofrázis) a gyermek
Túláltalánosít vagy túldiszkriminál.
Egyes dallamokat mindig ugyanazzal a dallammal ejti ki.
Hangutánzás és az ismétlés fontossága. -
Kétszavas mondatok használata.
Telegrafikus beszéd.
Echolália.
A szókincse kibővülése és egyre pontosabbá válása.
A globális percepció finomodása. -
A megértés fokozatos.
A szukcesszív feldolgozást kiegészíti a szimultán elemzés.
A megértésben, észlelésben a fonetikai-fonológiai elemzés még mindig fokozott jelentőséggel bír. -
A megértési modell felsőbb szintjeinek túlsúlya.
Bővülő aktív és passzív szókincs. -
A magánhangzók és mássalhangzók szóban elfoglalt helyének, egyes képzési mozzanataiknak elkülönítésére, a mentális lexikon mozgósítása már szótagnyi egység alapján is lehetővé válik.
-
A többszavas mondatok alkalmazásának kezdete.
Összetett /mellérendelt/ mondatok.
A beszédmegértésre a kulcsszó-stratégia további, ámde differenciáltabb fennállása jellemző.
A szociabilitás, a gondolkodási teljesítmény javulása, a verbális kommunikáció dominanciája jellemző.
A nyelvhasználat folytonos mennyiségi és minőségi fejlődésen megy keresztül.
Szüksége van vizuális információkra.
Aktív és passzív szókincse is ugrásszerűen gyarapodik.
Egocentrikus beszéd.