XIV. Lajos élete

By lhrny
  • XIV. Lajos születése

    XIV. Lajos születése
    XIV. Lajos 1638. szeptember 5-én születik XIII. Lajos francia király és Ausztriai Anna királyné gyermekeként Saint-Germain-en-Laye kastélyában.
  • XIV. Lajos trónra lépése

    XIV. Lajos trónra lépése
    XIV. Lajos 1643-ban apja, XIII. Lajos halála után ötévesen kerül trónra. 1661-ig anyja, Ausztriai Anna régensként uralkodik helyette. A hatalmat valójában Mazarin bíboros gyakorolja, aki a gyermek Lajos nevelését is irányítja.
  • Period: to

    Fronde - Politikai válság

    Az 1648 és 1653 között a központi királyi hatalom ellen irányuló, Fronde néven ismert felkeléssorozat mély nyomokat hagy a fiatal királyban, aki később, már abszolút uralkodóként, mindent megtesz, hogy a nemességet és a parlamenteket megfossza a hatalomtól.
  • XIV. Lajos megkoronázása

    XIV. Lajos megkoronázása
    XIV. Lajost 1654. június 7-én Reimsben koronázzák királlyá.
  • A pireneusi béke

    A pireneusi béke
    Az 1635 óta tartó francia-spanyol háborút lezáró pireneusi békeszerződést 1659. november 7-én kötik meg, melynek keretében Spanyolország számos területet enged át Franciaországnak.
  • XIV. Lajos első házassága

    XIV. Lajos első házassága
    A pireneusi békeszerződés része XIV. Lajos házasságkötése Ausztriai Mária Terézia infánsnővel, IV. Fülöp spanyol király és Bourbon Izabella királyné lányával. A királyi esküvőre 1660. június 9-én Saint-Jean-de-Luz városában kerül sor.
  • XIV. Lajos egyeduralmának kezdete

    XIV. Lajos egyeduralmának kezdete
    XIV. Lajos 1661-ben, Mazarin halálát követően veszi át a hatalmat. Egyedül hozza döntéseit, de elkötelezett hívekkel veszi körül magát, akik szinte kizárólag hivatali tisztségek vásárlásával nemessé vált polgári családok leszármazottai voltak. Az állam legfőbb végrehajtó testülete a Magas Tanács. Tagjai az államminiszterek, ülésein a király személyesen elnököl. A királyság központosított és jól szervezett hivatali bürokráciával működik, melyből XIV. Lajos kizárja a nagyurakat és a főpapokat.
  • A versailles-i építkezések kezdete

    A versailles-i építkezések kezdete
    1661-ben XIV. Lajos elrendeli az apja, XIII. Lajos által építtetett szerény, versailles-i vadászkastély kibővítését. A munkálatokat Le Vau, Le Brun és Le Nôtre vezetik.
  • A Tartuffe bemutatója

    A Tartuffe bemutatója
    1664-ben Versailles-ban bemutatják Molière Tartuffe-jét. XIV. Lajos uralkodása idején virágzik a kulturális élet Franciaországban. A király nemcsak támogatója az irodalomnak, a zenének, a tánc- és képzőművészeteknek, hanem nem egyszer szereplője is az udvarban bemutatott daraboknak.
  • Az aacheni béke

    Az aacheni béke
    Az 1667-1668-as francia-spanyol, ún. devolúciós háborút lezáró aacheni békeszerződést 1668-ban kötik meg. Franciaországnak vissza kell adnia a háború alatt elfoglalt spanyol területek nagy részét.
  • Period: to

    A nijmegeni béke

    Az 1672 óta tartó francia-holland háborút lezáró békeszerződéseket 1678-1679-ben kötik meg. Az aacheni béke több pontja megsemmisül, Franciaország jelentős területekkel bővül.
  • A versailles-i kastély átadása

    A versailles-i kastély átadása
    1682-ben XIV. Lajos és az udvar Versailles-ba költözik. A fényűző palota Franciaország nagyságát, dicsőségét hivatott hirdetni Európában. A kastélyban és a parkban rendezett látványos ünnepségek és katonai parádék a világot próbálták elkápráztatni. Kiteljesedik a „Napkirály” kultusza.
  • XIV. Lajos második házassága

    XIV. Lajos második házassága
    1683-ban felesége, Mária Terézia királyné halála után XIV. Lajos titokban feleségül veszi szeretőjét, törvénytelen gyermekeinek nevelőnőjét, Maintenon márkinőt (szül. Françoise d’Aubigné).
  • A nantes-i ediktum visszavonása

    A nantes-i ediktum visszavonása
    Egyházpolitikájában XIV. Lajos a független gallikán egyház kiépítését tűzi ki célul, ami a pápasággal való összeütközéshez és a protestánsok elnyomásához vezet. 1685-ben XIV. Lajos visszavonja a nantes-i ediktumot, ami csaknem kilencven évig engedélyezte a protestánsok szabad vallásgyakorlását.
  • A rijswijki béke

    A rijswijki béke
    Az 1688 és 1697 között pusztító pfalzi örökösödési háborút lezáró békeszerződéseket 1697-ben köti meg Franciaország és az ellene szervezett európai koalíció tagjai (Német-római Birodalom, Holland Egyesült Tartományok, Anglia, Spanyolország, a Savoyai Hercegség és Svédország). A békeszerződések értelmében XIV. Lajos elismeri Orániai Vilmost Anglia királyának, a háború alatt elcsatolt területek közül pedig szinte mindet vissza kell adnia. Visszaállnak Franciaország 1679-es határai.
  • A Port-Royal lerombolása

    A Port-Royal lerombolása
    1710-ben XIV. Lajos leromboltatja a francia janzenizmus központjának számító Port-Royal kolostort.
  • Period: to

    Az utrechti, a rastatti és a badeni békeszerződések

    Az 1701 óta tartó spanyol örökösödési háborút lezáró békeszerződéseket 1713-1714-ben kötik meg. Franciaország súlyos vereséget szenved, ezzel véget ér XIV. Lajos sikeres hódító politikája. A háborúk az állam teljes eladósodását eredményezik.
  • XIV. Lajos halála

    XIV. Lajos halála
    XIV. Lajos 1715. szeptember 1-jén hal meg Versailles-ban. Romba döntött országot, a királysággal elkeseredetten szembeforduló lakosságot hagy dédunokájára, Anjou hercegére, az 1710-ben született Lajosra.