-
A kapitalista világgazdaság életciklusa, mostanára fejlődési szakaszának végéhez ért.
-
A kommunisták, szociáldemokraták és nemzeti felszabadítási
mozgalmak kitűzték céljaikat a 19.sz. végén. (a hatalom megszerzése és a társadalom átalakítása) -
Az USA-nak stabil világrendre volt szüksége, valamint újra kellett teremtenie a világ többi részén a keresletet. Ezek megvalósítására 1945-55 között került sor.
-
Elsősorban az amerikai dominancia jellemzi az időszakot, részletei külön pontokban olvashatóak.
-
Az első időbeli keret Kondratyev ciklusának felfelé ívelő szakasza, a franciák szerint ez a "les trentes glorieuses". (1945-1967/73)
-
A világrend problémájának megoldása eleinte államközi intézményekkel lett megoldva, majd a Szovjetunióval való kiegyezéssel 1945-ben (Jalta). A kereslet problémáját nyugat-európai (Marshall-segély) és japán segélyekkel oldották meg.
-
A világgazdasági szektor és a munkaadók ereje létrehozza az osztélyharcot. A "B" Kondrtyev-ciklusok során átköltöztetik a túl költséges iparágakat az alacsonyabb költségek érdekében. Az input költségek csökkentése érdekében a környezetre hárítják a kezelés költségét (pl. veszélyes hulladék). S végül, az adók hatalmas mértéke is jellemző, valamint a reálbérek közti különbségek. Mindez együtt a tőkefelhalmozási válság.
-
-
-
Leginkább harmadik országok piacaira törtek be, valamint az amerikai piacon is versenyképesek lettek.
-
Az első időbeli keret Kondratyev ciklusának lefelé ívelő szakasza. (1967/73-napjainkig) A profitok alacsonyabbá váltak, így a tőketulajdonosok tevékenységüket a termelői szektorból a pénzügyi szférába tették át, a munkanélküliség megnőtt, s a termelés helye a magas bérekkel dolgozó helyekről az alacsony bérek felé helyeződött át.
-
Az 1968-as világforradalmakat elsősorban az amerikai hegemónia jól szervezett világrendjéből kimaradt államok elégedetlensége és a baloldal minden formájából való kiábrándulás robbantotta ki. Az aranystandard elhagyásával együtt jelezték a világgazdaság recesszióját.
-
Váratlan kartell jött létre, a termékek ára egyenlőtlenül kezdett nőni, mérleghiányok alakultak ki, az olajtermelő
országoknak hirtelen hatalmas monetáris többlete keletkezett, tolerálhatatlan adósságok halmozódtak fel. Mindebből az USA elég rosszul jött ki, stagflációtól szenvedett. -
Ez volt a világgazdaság recessziójának egyik legjelentősebb jele. Az Egyesült Államok hegemóniájának politikai/katonai költségei nagyon megnövekedtek,s versenyképessége is meggyengült, így kimerültek az USA pénzügyi tartalékai.
-
Az USA a G7 és még sok más konzultatív fórum segítségével próbálta stabilizálni az irányító szerepét.
-
Adósságválság: Latin-Amerika, Afrika és Közép-Kelet-Európa térségeit súlytotta leginkább.
„Kelet-ázsiai repülő darvak”: A 4 tigris, majd Délkelet-Ázsia és Kína is követte Japánt.
Reagan „katonai keynesianizmusa”: A recessziót és a munkanélküliséget hatalmas kormányzati kölcsönökkel szorítótta le.
Az amerikai tőzsdén a (junk bonds) virágkora: Az óriásvállalatok hatalmas kölcsönöket vettek fel, hogy rövidtávú spekulációval profitra tegyenek szert a termelés rovására. -
Az adósság problémáit a munkásosztály megszorongatásával oldották meg, azonban megalapult a Szolidaritás mozgalom
-
Ezzel a az értékpapírok értéke is meredeken esett, s a világgazdaságban a produktív gazdasági erő utolsó bástyája is ostrom alá került.
-
Mindez megnehezítette az Egyesült Államok helyzetét valamint remélte, hogy középtávon saját vezetése alatt katonailag is egyesítheti az arab világot.
-
Az USA- Nyugat-Európa kapcsolatok megromlanak, valamint megérkezett az ázsiai válság, amelyre az IMF válasza egyáltalán nem volt hatékony. A defláció végül elérte
Kelet-Ázsiát és környékét, amelyet Oroszország és Brazília is követett. -
Ezzel Nyugat-Európa nagy lépést tett az egyesülés felé, valamint meglazította az Egyesült Államokhoz szoros politikai kötelékekkel fűződő pénzpolitikát.