Neveléstörténet

  • 996

    Szent Mártonhegy bencés kolostori iskola

    Szent Mártonhegy bencés kolostori iskola
    A történelmi Magyarország területén az iskolázás története 996 táján kezdődött. Ekkor kezdte működését a Szent Márton hegyén – a mai Pannonhalmán – létrehozott bencés kolostori iskola, amely egészen a XVI. század végéig, a kolostor török elfoglalásáig megmaradt.
  • 1009

    Pécsi székeskáptalani iskola

    Pécsi székeskáptalani iskola
    Pécs püspöki székhelyként már a kezdetektől, 1009-től a régió kulturális központjának szerepét töltötte be, hisz a székesegyházi iskolát a környező vármegyékből is látogatták, majd 1367-ben a városban nyitotta meg kapuit az ország első egyeteme.
  • 1010

    Szent István király intelmei Szent Imre herceghez

    Szent István király intelmei Szent Imre herceghez
    Műfaja az úgynevezett királytükör a középkorban divatos didaktikus célú mű, mely a leendő uralkodóhoz fordulva tanácsokat ad az uralkodáshoz.
    A szöveget feltehetőleg valamely egyházi személy (valószínűsíthetően Asrik, Asztrik (érsek), Anasztáz) fogalmazta, azonban gondolati tartalma vélhetően istváni sugalmazású.
  • 1028

    Csanádi székesegyházi iskola

    Csanádi székesegyházi iskola
    A Gellért püspök által az 1030-as években megszervezett csanádi székesegyházi iskoláról részletes leírást tartalmaz a XIV. századi szövegezésben ránk maradt Szent Gellért életrajz.
  • 1030

    Esztergomi székeskáptalani iskola

    Esztergomi székeskáptalani iskola
    1000 után nem sokkal.
    Esztergomban már Sz. István idejében volt benczésekből alakult káptalan és káptalani iskola is. És habár abban az időben az oktatás egészen más volt, mint a jelenlegi, mégis ebben látjuk joggal a mostani középiskola eredetét.
  • 1111

    Nyitrai székeskáptalani iskola

    Nyitrai székeskáptalani iskola
    Hogy a nyitrai káptalani iskola mikor keletkezett, ezt elégséges adatok hiányában eldönteni nem lehet, miután magának a káptalannak, sőt a püspökségnek alapítási kora is bizonytalan. Hogy Nyitrán a káptalan mellett állott fenn ilyen iskola, bizonyítja az is, hogy 1323-ban Lukács, 1328-ban pedig János iskolás kanonokok (canonici scholastici) voltak vezetői.
  • 1111

    Gyulafehérvári székeskáptalani iskola

    Gyulafehérvári székeskáptalani iskola
    A gyulafehérvári káptalani iskola létét 1111-től kell számítanunk. Ebben az iskolában a hitújítás előtt, évszázadokon át külföldet járt, magas képzettségű kanonok-lektorok tanítottak. A káptalani iskola évszázadokon keresztül Erdély legtekintélyesebb iskolája volt, elsősorban a papképzést szolgálta, de nem hiányzott az ókori stúdiumok művelése sem.
  • 1156

    A vasvári káptalani iskola

    A vasvári káptalani iskola
    A vasvári Szent Mihály társaskáptalan iskolát is tartott fenn, feltehetően elemi szintű kántori iskolaként. Vezetője az éneklőkanonok volt. Mellette a succentor, vagy skolasztikus oktatta a gyermekeket. A növendékek az olvasás, esetleg az írás, a fejszámolás, a latin nyelv alapjai mellett főleg a karéneket tanulták.
  • 1158

    Bácsi székeskáptalani iskola

    Bácsi székeskáptalani iskola
    A bencések rendszabályaikhoz hűen megalapították a káptalani iskolát. Az első híradás az iskola működéséről
    1158-ból ered.
    Bencések nyitották meg ugyan a bácsi iskolát, de nem ők vezették végig a török időkig.
    Ugrin kalocsai érsek 1232-ben telepítette le a ferenceseket, akik Szerémségben önálló magyar rendtartományt szerveztek. Bácsot a ferences kistestvérek - minoriták - jelentős katolikus központtá alakították, és átvették a szellemi élet irányítását.
  • 1238

    A pesti plébánia iskolája

    A pesti plébánia iskolája
    A mai belvárosi templom helyén állott román stílusú szentegyházban tartotta eljegyzését 1211-ben II. Endre leánya, Erzsébet a thüringiai Lajos herceggel. A pesti plébánia is a templom közelében volt, kertje a Dunáig ért. Ebben az időben az egyházi rendelkezések előírták, hogy a plébániatemplomok vezetői gyűjtsék össze az arra alkalmas környékbeli gyermekeket és ifjakat, tanítsák őket olvasni és énekelni, hogy megfelelő szakértelemmel közreműködhessenek a templomi szertartásokban.
  • 1246

    Veszprémi székeskáptalani iskola

    Veszprémi székeskáptalani iskola
    Az elsõ, jogászokat is képzõ káptalani iskola a 13. században jött létre Veszprémben, ahol 1276-ig mûködött.
    Erre alkalmas, egyetemjárt kanonokok is éltek Veszprémben. Miklós fia Pál prépost (1273–1286) a bolognai egyetemen római jogból doktori fokozatot szerzett.
  • 1251

    Kalocsai székeskáptalani iskola

    Kalocsai székeskáptalani iskola
    Szent István 1002 körül kalocsai székhellyel alapította meg az ország második, déli térítő érsekségét, érsekévé a koronát hozó pápai legátust, a pécsváradi apátot, Asztrikot tette.
    Ebben az időben épült fel Kalocsa első székesegyháza.
    A kalocsai érsekek a középkorban gyakrabban tartózkodtak Bácsban, mint a kalocsai székhelyükön, ezért Kalocsa középkori fejlődése egyenetlen volt. Saul érsek újjáépítette a várost, érseksége alatt alakult meg a nyilvános káptalani iskola.
  • 1252

    Nyulak-szigete, Domonkos rendi klastrom

    Nyulak-szigete, Domonkos rendi klastrom
    Szent Margit ábéc-tanulása 4—5 éves korában,1246 táján kezdődött, még Veszprémben, de a Nyulak-szigetén is ugyanúgy folyt a „kisded lejányok" tanítása. A tanítást Soror Katerina vezette, ő volt a magistra, aki növendékeit „deákul tanejtá". Latinul tanultak tehát a X I I I . század közepe táján a szigeti klastromban a főúri kislányok, hogy olvasni tudják a szertartások, a zsolozsmák szövegét, a jámbor olvasmányokat.
  • 1269

    Zágrábi székeskáptalani iskola

    Zágrábi székeskáptalani iskola
    A káptalani iskolák szabályzatai, ahogy az a zágrábi vagy váradi iskolák szabályzataiban olvasható, különösképpen nem szorgalmazták a szaktudományokát, de támogatták oktatóik ilyen irányú törekvéseit, sőt engedélyezték a vendékoktatók közreműködését.
  • 1270

    Buda, Boldogasszony-templom, plébániai iskola

    Buda, Boldogasszony-templom, plébániai iskola
    A Boldogasszony-templom iskolájának helyét egészen pontosan tudjuk: egy 1398-i oklevél említi, hogy Petrus Wulfingus gazdag budai polgár sarokháza Petrus Rockensprot háza és az iskola épülete között volt. Ez a házcsoport a mai Szentháromság téren, a Műszaki Egyetem kollégiuma előtti telekreszen állt, akkor ugyanis jóval beépítettebb, tehát kisebb volt ez a tér. Wulfingus sarokháza a templom kapujára nézett, s mellette, a templom felé volt az iskola.
  • 1270

    Buda, Mária Magdolna-templom plébániai iskolája

    Buda, Mária Magdolna-templom plébániai iskolája
    A Mária Magdolna-templom nagy plébániaháza a Mohács előtti évszázadokban a templommal szemben, a Kapisztrán tér és Uri utca sarka, valamint a bástyasétány közötti telken állt, nyilván itt volt az iskolája is.
  • 1275

    Eger káptalani iskola

    Eger káptalani iskola
    Az egri püspökség Szent István általi alapítására IV. Béla király 1261-ből származó oklevele a bizonyíték, amely Istvánt nevezi meg a püspökség alapítójának és említést tesz arról, hogy az egyházmegye 1009-ben már bizonyosan megvolt.
    A káptalan közös háza és a kanonokok lakóházai is a vár területén épültek fel a püspöki rezidencia mellett. A középkorban a káptalan hiteleshelyet és iskolát is működtetett a városban.
  • 1302

    Pozsonyi káptalani iskola

    Pozsonyi káptalani iskola
    Valószinűnek látszik, hogy már Árpád-házi királyaink alatt volt Pozsonyban káptalani iskola, mely elsősorban a papi pályára készülő ifjak kiképzésével foglalkozott. Ez az iskola lassanként városi jelleget öltött, mire nézve a legrégibb adatunk 1302-ből való. A Szent Márton egyháza mellett levő iskolán kívül a XV. században a városi számadási könyvek szerint más iskolák is voltak, a melyekről azokban bővebb tudomásunk nincs.
  • 1323

    Szepesi társaskáptalani iskola

    Szepesi társaskáptalani iskola
    Szepeshely abban a szerencsés helyzetben volt, hogy 1323-tól tudomásunk van a székesegyházi/káptalani iskola működéséről. Létrejötte összefügghet a püspöki joghatósággal. A vezetője a mindenkori lector volt, a prépost pedig fenntartotta magának a vizitáció jogát. Létét és fontosságát igazolja a szepesi sublector és succensor méltósága, a scholasticus/iskolafelügyelő dignitáriusa.
  • 1345

    Győri székeskáptalani iskola

    Győri székeskáptalani iskola
    Az iskola keletkezésének pontos ideje nem ismert, de feltehetőleg a XIII. század elején már működött. 1345-ben említi először okirat az egyik tanítóját.
  • 1367

    Pécsi középkori egyetem

    Pécsi középkori egyetem
    Az 1367. szeptember 1-én, Pécsett alapított egyetem (studium generale) rövid, mindössze néhány évtizedes működése nem bővelkedik forrásokban. Létrehozása szervesen illeszkedik a közép-kelet-európai egyetemalapítások sorába. A IV. Károly német-római császár (1346–1378) által életre hívott prágai egyetemet (1348) követő alapítási hullám idején szinte azonos időben jött létre a krakkói (1364), a bécsi (1365), végül pedig a pécsi studium generale.
  • 1374

    Váradi székeskáptalani iskola

    Váradi székeskáptalani iskola
    Várad iskolájáról már 1374-ben értesülünk.
    A váradi iskolát a káptalani területen, külön épületben helyezték el ama kanonoki lakás mellett, melyet Báthori András püspök a Szent-András kápolna magisterségéhez kapcsolt.
    Vitéz János a váradi iskola ügyét szivén viselte. De még e nélkül is el tudjuk gondolni, mily nagy hatással lehetett Várad iskolájára az a tudományos szellem, melyet
  • 1395

    Óbudai középkori egyetem

    Óbudai középkori egyetem
  • 1445

    Vitéz János váradi humanista központja

    Vitéz János váradi humanista központja
    Vitéz János meghatározó, mintaadó volt a magyar kulturális elit számára. Híres könyvtára igazi humanista gyűjtemény volt, ő maga filológusi, textológusi humanista tevékenységét haláláig folytatta. A Corvina könyvtár közvetlen magyarországi előzménye Vitéz János könyvtára lehetett, példa értékét tekintve is, de fizikailag is, ugyanis a legfrissebb kutatások szerint a Corvina legkorábbi rétegét, központi magját a Vitéz könyvtárából, környezetéből származó kéziratok jelentették.
  • 1465

    Pozsony - Academia Istropolitana

    Pozsony - Academia Istropolitana
    Vitéz János nagyváradi püspököt humanista felfogása és hazaszeretete egyaránt ösztönözte, hogy szorgalmazza a királynál egy új egyetem alapítását. Mátyás király a pápától kért az egyetem számára alapító bullát. II. Pál alapítólevelének kelte: 1465. május 19. Az egyetem-szervező munka lelke Vitéz János volt, aki az egyetem kancellári tisztségét is viselte.
  • 1465

    Vitéz János esztergomi studiolója

    Vitéz János esztergomi studiolója
    A studiolo az itáliai reneszánsz szerint a 15-18. századi palotákbeli, csendes dolgozószoba, egy tudományos menedékhely, könyvekkel teli, művészeti alkotásokkal gazdagon díszített, a hálószobához közeli helyiség.
    Vitéz János studiolója Mátyás király budai könyvtára mellett a legjelentősebb könyvtárral rendelkezett. Udvarában gyakran megfordultak a kor kiemelkedő természettudósai és humanistái: Janus Pannonius, Regiomontanus, Ilkus Márton, Galeotto Marzio.
  • 1489

    Sárospataki plébániai iskola - Szalkai-kódex

    Sárospataki plébániai iskola - Szalkai-kódex
    A mohácsi csatában (1526) elesett Szalkai László esztergomi érsek iskoláskönyve. A kézirat a sárospataki plébániai iskolában keletkezett 1489-90-ben. Értékes oktatástörténeti forrás, mely számos tudományterület -zene, asztronómia, nyelvészet, orvostörténet, jogtörténet- szempontjából jelentős. A kódexet az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár őrzi.
  • 1538

    Debreceni Református Kollégium

    Debreceni Református Kollégium
    A ferencesek laikus, latin nyelvű iskoláját a szerzetesek elköltözése után, 1538-ban a református egyház vette át. Az iskolában hamarosan felső tagozatot is létesítettek, s a Református Kollégium az európai nevelésügy szolgálatába állt. Az épület 1564-ben leégett a templommal együtt. Ekkor semmisültek meg az iskola első írásos emlékei. A leégett kollégiumot újjáépítették, és 1660-ban a váradi kollégium beolvadása az épület bővítését (1662–1668) tette szükségessé.
  • 1545

    Kolozsvári Református Kollégium

    Kolozsvári Református Kollégium
    A kolozsvári magyar protestánsok első iskolája 1545-ben nyílt meg az óvári klastromban. Az intézetben felváltva tanítottak evangélikusok, reformátusok, majd unitáriusok. A század végén ez az iskola a város unitáriussá válásával megszűnt, majd Báthory Gábor 1609. március 20-án az óvári romos templomot adományozta a reformátusoknak és mellette működött a református iskola is.