-
A történelmi Magyarország területén az iskolázás története 996 táján kezdődött. Ekkor kezdte működését a Szent Márton hegyén – a mai Pannonhalmán – létrehozott bencés kolostori iskola, amely egészen a XVI. század végéig, a kolostor török elfoglalásáig megmaradt.
-
Pécs püspöki székhelyként már a kezdetektől, 1009-től a régió kulturális központjának szerepét töltötte be, hisz a székesegyházi iskolát a környező vármegyékből is látogatták, majd 1367-ben a városban nyitotta meg kapuit az ország első egyeteme.
-
Műfaja az úgynevezett királytükör a középkorban divatos didaktikus célú mű, mely a leendő uralkodóhoz fordulva tanácsokat ad az uralkodáshoz.
A szöveget feltehetőleg valamely egyházi személy (valószínűsíthetően Asrik, Asztrik (érsek), Anasztáz) fogalmazta, azonban gondolati tartalma vélhetően istváni sugalmazású. -
A Gellért püspök által az 1030-as években megszervezett csanádi székesegyházi iskoláról részletes leírást tartalmaz a XIV. századi szövegezésben ránk maradt Szent Gellért életrajz.
-
1000 után nem sokkal.
Esztergomban már Sz. István idejében volt benczésekből alakult káptalan és káptalani iskola is. És habár abban az időben az oktatás egészen más volt, mint a jelenlegi, mégis ebben látjuk joggal a mostani középiskola eredetét. -
Hogy a nyitrai káptalani iskola mikor keletkezett, ezt elégséges adatok hiányában eldönteni nem lehet, miután magának a káptalannak, sőt a püspökségnek alapítási kora is bizonytalan. Hogy Nyitrán a káptalan mellett állott fenn ilyen iskola, bizonyítja az is, hogy 1323-ban Lukács, 1328-ban pedig János iskolás kanonokok (canonici scholastici) voltak vezetői.
-
A gyulafehérvári káptalani iskola létét 1111-től kell számítanunk. Ebben az iskolában a hitújítás előtt, évszázadokon át külföldet járt, magas képzettségű kanonok-lektorok tanítottak. A káptalani iskola évszázadokon keresztül Erdély legtekintélyesebb iskolája volt, elsősorban a papképzést szolgálta, de nem hiányzott az ókori stúdiumok művelése sem.
-
A vasvári Szent Mihály társaskáptalan iskolát is tartott fenn, feltehetően elemi szintű kántori iskolaként. Vezetője az éneklőkanonok volt. Mellette a succentor, vagy skolasztikus oktatta a gyermekeket. A növendékek az olvasás, esetleg az írás, a fejszámolás, a latin nyelv alapjai mellett főleg a karéneket tanulták.
-
A bencések rendszabályaikhoz hűen megalapították a káptalani iskolát. Az első híradás az iskola működéséről
1158-ból ered.
Bencések nyitották meg ugyan a bácsi iskolát, de nem ők vezették végig a török időkig.
Ugrin kalocsai érsek 1232-ben telepítette le a ferenceseket, akik Szerémségben önálló magyar rendtartományt szerveztek. Bácsot a ferences kistestvérek - minoriták - jelentős katolikus központtá alakították, és átvették a szellemi élet irányítását. -
A mai belvárosi templom helyén állott román stílusú szentegyházban tartotta eljegyzését 1211-ben II. Endre leánya, Erzsébet a thüringiai Lajos herceggel. A pesti plébánia is a templom közelében volt, kertje a Dunáig ért. Ebben az időben az egyházi rendelkezések előírták, hogy a plébániatemplomok vezetői gyűjtsék össze az arra alkalmas környékbeli gyermekeket és ifjakat, tanítsák őket olvasni és énekelni, hogy megfelelő szakértelemmel közreműködhessenek a templomi szertartásokban.
-
Az elsõ, jogászokat is képzõ káptalani iskola a 13. században jött létre Veszprémben, ahol 1276-ig mûködött.
Erre alkalmas, egyetemjárt kanonokok is éltek Veszprémben. Miklós fia Pál prépost (1273–1286) a bolognai egyetemen római jogból doktori fokozatot szerzett. -
Szent István 1002 körül kalocsai székhellyel alapította meg az ország második, déli térítő érsekségét, érsekévé a koronát hozó pápai legátust, a pécsváradi apátot, Asztrikot tette.
Ebben az időben épült fel Kalocsa első székesegyháza.
A kalocsai érsekek a középkorban gyakrabban tartózkodtak Bácsban, mint a kalocsai székhelyükön, ezért Kalocsa középkori fejlődése egyenetlen volt. Saul érsek újjáépítette a várost, érseksége alatt alakult meg a nyilvános káptalani iskola. -
Szent Margit ábéc-tanulása 4—5 éves korában,1246 táján kezdődött, még Veszprémben, de a Nyulak-szigetén is ugyanúgy folyt a „kisded lejányok" tanítása. A tanítást Soror Katerina vezette, ő volt a magistra, aki növendékeit „deákul tanejtá". Latinul tanultak tehát a X I I I . század közepe táján a szigeti klastromban a főúri kislányok, hogy olvasni tudják a szertartások, a zsolozsmák szövegét, a jámbor olvasmányokat.
-
A káptalani iskolák szabályzatai, ahogy az a zágrábi vagy váradi iskolák szabályzataiban olvasható, különösképpen nem szorgalmazták a szaktudományokát, de támogatták oktatóik ilyen irányú törekvéseit, sőt engedélyezték a vendékoktatók közreműködését.
-
A Boldogasszony-templom iskolájának helyét egészen pontosan tudjuk: egy 1398-i oklevél említi, hogy Petrus Wulfingus gazdag budai polgár sarokháza Petrus Rockensprot háza és az iskola épülete között volt. Ez a házcsoport a mai Szentháromság téren, a Műszaki Egyetem kollégiuma előtti telekreszen állt, akkor ugyanis jóval beépítettebb, tehát kisebb volt ez a tér. Wulfingus sarokháza a templom kapujára nézett, s mellette, a templom felé volt az iskola.
-
A Mária Magdolna-templom nagy plébániaháza a Mohács előtti évszázadokban a templommal szemben, a Kapisztrán tér és Uri utca sarka, valamint a bástyasétány közötti telken állt, nyilván itt volt az iskolája is.
-
Az egri püspökség Szent István általi alapítására IV. Béla király 1261-ből származó oklevele a bizonyíték, amely Istvánt nevezi meg a püspökség alapítójának és említést tesz arról, hogy az egyházmegye 1009-ben már bizonyosan megvolt.
A káptalan közös háza és a kanonokok lakóházai is a vár területén épültek fel a püspöki rezidencia mellett. A középkorban a káptalan hiteleshelyet és iskolát is működtetett a városban. -
Valószinűnek látszik, hogy már Árpád-házi királyaink alatt volt Pozsonyban káptalani iskola, mely elsősorban a papi pályára készülő ifjak kiképzésével foglalkozott. Ez az iskola lassanként városi jelleget öltött, mire nézve a legrégibb adatunk 1302-ből való. A Szent Márton egyháza mellett levő iskolán kívül a XV. században a városi számadási könyvek szerint más iskolák is voltak, a melyekről azokban bővebb tudomásunk nincs.
-
Szepeshely abban a szerencsés helyzetben volt, hogy 1323-tól tudomásunk van a székesegyházi/káptalani iskola működéséről. Létrejötte összefügghet a püspöki joghatósággal. A vezetője a mindenkori lector volt, a prépost pedig fenntartotta magának a vizitáció jogát. Létét és fontosságát igazolja a szepesi sublector és succensor méltósága, a scholasticus/iskolafelügyelő dignitáriusa.
-
Az iskola keletkezésének pontos ideje nem ismert, de feltehetőleg a XIII. század elején már működött. 1345-ben említi először okirat az egyik tanítóját.
-
Az 1367. szeptember 1-én, Pécsett alapított egyetem (studium generale) rövid, mindössze néhány évtizedes működése nem bővelkedik forrásokban. Létrehozása szervesen illeszkedik a közép-kelet-európai egyetemalapítások sorába. A IV. Károly német-római császár (1346–1378) által életre hívott prágai egyetemet (1348) követő alapítási hullám idején szinte azonos időben jött létre a krakkói (1364), a bécsi (1365), végül pedig a pécsi studium generale.
-
Várad iskolájáról már 1374-ben értesülünk.
A váradi iskolát a káptalani területen, külön épületben helyezték el ama kanonoki lakás mellett, melyet Báthori András püspök a Szent-András kápolna magisterségéhez kapcsolt.
Vitéz János a váradi iskola ügyét szivén viselte. De még e nélkül is el tudjuk gondolni, mily nagy hatással lehetett Várad iskolájára az a tudományos szellem, melyet -
- október 6-án adta ki IX. Bonifác pápa Luxemburgi Zsigmond magyar király kérésére az Óbudai Egyetem első alapítólevelét, mely az ország második, a főváros első egyeteme lett. A négy fakultásból álló Universitas Budensis alapító okirata nem maradt fenn. A pápai bulla a budai prépostság jövedelmeit az egyetem ellátására szánta. Az intézmény rövid működést követően, a kor belviszályai között feltehetően 1403-ban bezárta kapuit.
-
Vitéz János meghatározó, mintaadó volt a magyar kulturális elit számára. Híres könyvtára igazi humanista gyűjtemény volt, ő maga filológusi, textológusi humanista tevékenységét haláláig folytatta. A Corvina könyvtár közvetlen magyarországi előzménye Vitéz János könyvtára lehetett, példa értékét tekintve is, de fizikailag is, ugyanis a legfrissebb kutatások szerint a Corvina legkorábbi rétegét, központi magját a Vitéz könyvtárából, környezetéből származó kéziratok jelentették.
-
Vitéz János nagyváradi püspököt humanista felfogása és hazaszeretete egyaránt ösztönözte, hogy szorgalmazza a királynál egy új egyetem alapítását. Mátyás király a pápától kért az egyetem számára alapító bullát. II. Pál alapítólevelének kelte: 1465. május 19. Az egyetem-szervező munka lelke Vitéz János volt, aki az egyetem kancellári tisztségét is viselte.
-
A studiolo az itáliai reneszánsz szerint a 15-18. századi palotákbeli, csendes dolgozószoba, egy tudományos menedékhely, könyvekkel teli, művészeti alkotásokkal gazdagon díszített, a hálószobához közeli helyiség.
Vitéz János studiolója Mátyás király budai könyvtára mellett a legjelentősebb könyvtárral rendelkezett. Udvarában gyakran megfordultak a kor kiemelkedő természettudósai és humanistái: Janus Pannonius, Regiomontanus, Ilkus Márton, Galeotto Marzio. -
A mohácsi csatában (1526) elesett Szalkai László esztergomi érsek iskoláskönyve. A kézirat a sárospataki plébániai iskolában keletkezett 1489-90-ben. Értékes oktatástörténeti forrás, mely számos tudományterület -zene, asztronómia, nyelvészet, orvostörténet, jogtörténet- szempontjából jelentős. A kódexet az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár őrzi.
-
A ferencesek laikus, latin nyelvű iskoláját a szerzetesek elköltözése után, 1538-ban a református egyház vette át. Az iskolában hamarosan felső tagozatot is létesítettek, s a Református Kollégium az európai nevelésügy szolgálatába állt. Az épület 1564-ben leégett a templommal együtt. Ekkor semmisültek meg az iskola első írásos emlékei. A leégett kollégiumot újjáépítették, és 1660-ban a váradi kollégium beolvadása az épület bővítését (1662–1668) tette szükségessé.
-
A kolozsvári magyar protestánsok első iskolája 1545-ben nyílt meg az óvári klastromban. Az intézetben felváltva tanítottak evangélikusok, reformátusok, majd unitáriusok. A század végén ez az iskola a város unitáriussá válásával megszűnt, majd Báthory Gábor 1609. március 20-án az óvári romos templomot adományozta a reformátusoknak és mellette működött a református iskola is.
