Nemzetközi politikai viszonyok tudományterületének idővonala

By mazsola
  • Woodrow Wilson tanszék - az első nemzetközi politikai viszonyokat kutató

    Woodrow Wilson tanszék - az első nemzetközi politikai viszonyokat kutató
    Aberysmith-ben (Wales) alapították, az első világháború hatására. Angolszász, problémacentrikus utat vett az új tudományterület, így konkrét kérdésre - miért háborúznak a nemzetek, és hogyan lehetne elkerülni - keresték a választ. Ezért is kapta a tanszék a nevét Woodrow Wilson amerikai elnökről, akihez a Népszövetség koncepciója kötődik, és erősen idealista volt.
    Ez a modern liberalizmus születésének ideje is, hiszen ekkor a tudományterületet a liberális iskola dominálta.
  • Period: to

    A nemzetközi politikaelmélet első nagy vitája

    A vita a liberális és realista irányzat között folyt. Ez egy ontológiai, lételméleti vita volt.
    A liberalista irányzatban a referenciapont az együttműködés volt, míg ezzel szemben a realizmusnál a konfrontáció.
  • Realizmus

    Realizmus
    Hans J. Morgenthau 1948-ban kiadta "Politics among Nations" c. művét, amellyel új alapokra helyezte a nemzetközi politikaelmélet tudományát. A tudományág sajátossága, hogy kétszer született meg. Mongenthau elvetette a modern realizmus alapkérdését: "hogyan érhetjük el, hogy ne legyen többé háború?", és új kérdésfeltevéssel jelölte ki a tudományos viták új irányát: "mi az oka annak, hogy léteznek háborúk?"
  • Behaviorizmus:

    Behaviorizmus:
    Azzal érvelt a behaviorista ismeretelmélet, hogy a társadalomnak a világát sokkal tudományosabban kell vizsgálni. Ez alatt pedig azt értették, hogy nem társadalomtudományi, hanem természettudományi eszközökkel kell vizsgálni. A természettudományi eszközöknek a bevezetése zajlott ekkoriban, ami Quincy Wright nevéhez köthető és a Chicago-i Egyetemhez ez a forradalom. Alapvetően két dolgot jelentett:adatgyűjtést és természettudományos modellek alkalmazása.
  • Tradicionalizmus

    Tradicionalizmus
    A tradicionális módszereket alkalmazzák a társadalom vizsgálatában. A nemzetközi eseményeket a saját kontextusukben kell vizsgálni, figyelembe kell venni a társadalom sajátosságait, amelyek nem mérhetők objektív, természettudományok által használt módszerekkel. Hedley Bull volt az egyik kiemelkedő képviselője.
  • Period: to

    A második nagy vita

    A vita módszertani vita volt, melynek központi kérdése: "hogyan vizsgálom a nemzetközi politikát?". A résztvevők: a tradicionalisták és a behavioristák voltak.
    A behavioristák az '50-es években jelenek meg, s azt mondják ki, hogy a hogy a társadalomnak a világát sokkal tudományosabban kell vizsgálni, természettudományos módszerekkel.
    A tradicionalisták szerint viszont a társadalom világát nem lehet a természettudomány eszközeivel vizsgálni. .
  • Neomarxizmus

    Neomarxizmus
    Az első kritikai irányzat, amely megkérdőjelezi a fősodorba tartozó iskolák magyarázó erejét. 1974-ben Immanuel Wallerstein megjelenteti "A modern világgazdasági rendszer kialakulása c.könyvet, amely a nemzetközi politika világát a világgazdaság struktúrájába ágyazottan, a világméretű egyenlőtlenségeket középpontba állítva tárgyalja.
  • Period: to

    A harmadik nagy vita (interparadigma vita)

    Ismét vita arról, hogy mit vizsgálok. A harmadik vita kialakulása összefügg a második vitával. A második vitában mind a két irányzat – realizmus és liberalizmus magáévá tette a behaviorista módszereket és újjá született az adott irányzat NEO irányzatként.
    Megszületett: a neoliberalizmus, neorealizmus, neomarxizmus.
  • Neoliberalizmus születése

    Neoliberalizmus születése
    Kenneth N. Waltz - saját szavaival élve - kopernikuszi forradalmat hajt végre a nemzetközi politika magyarázatában.enneth Waltz kopernikuszi fordulatának köszönhetően a vizsgálat középpontjába a nemzetközi rendszer (struktúra) kerül.
    A harmadik nagy vita elindítója, hatására megszületett a strukturális realizmus / neorealizmus.
  • Neoliberalizmus

    Neoliberalizmus
    Robert O.Keohane After Hegemony: Cooperation and Discord in the World Political Economy c. könyve vitába száll a neorealizmussal és rámutat a két iskola közötti magyarázat különbségeire
  • 4. episztemológiai (ismeretelméleti) vita

    A 3 neo- irányzat racionalizmus néven egyesül. Racionális irányzatok, mert mind a 3 irány költség-haszon elemzéssel dolgozik, feltételezi, hogy racionálisak a szereplők és feltételezi azt, hogy a szereplők a saját érdekeik mentén döntenek. Mást mond arról, hogy mi az érdek, mást mond arról, hogy hogyan döntenek, de ez a feltételezés közös racionális talajra hozza őket.
    Konstruktivizmus azonban megkérdőjelezi ezt a racionalitást. A racionalitás szubjektív norma.
  • Racionalizmus

    A 3 neo- irányzat racionalizmus néven egyesül. Racionális irányzatok, mert mind a 3 irány költség-haszon elemzéssel dolgozik, feltételezi, hogy racionálisak a szereplők és feltételezi azt, hogy a szereplők a saját érdekeik mentén döntenek. Mást mond arról, hogy mi az érdek, mást mond arról, hogy hogyan döntenek, de ez a feltételezés közös racionális talajra hozza őket.
    Konstruktivizmus azonban megkérdőjelezi ezt a racionalitást. A racionalitás szubjektív norma.
  • Konstruktivizmus

    Konstruktivizmus
    Alexander Wendt: Social Theory of International Politics c. könyve indította el a posztpozitivista vitát.A konstruktivizmus azt hangsúlyozza, hogy különbséget kell tennünk a természeti világ tényei és a társadalmi tények között. A társadalmi valóság interpretált, magyarázott valóság. Ha a nemzetközi kapcsolatokat vizsgáljuk, akkor figyelembe kell venni, hogy számos társadalmi, szociális konstrukció létezik.