-
800 BCE
Poliszok
Kr.e. 8.századtól alakultak ki a görög városállamok ahol fontos szerepe volt a politikai döntéseknek és politikai viszonyok megtárgyalásának, így kvázi több mint 2000 éve kialakult tudományterületről beszélünk. -
1500
Egyház monopoliuma megdől a tudás felett
1500-as években a tudás szerkezetének egy óriási változása következik be. Az egyház monopóliuma a tudás fölött megdőlt, ezzel megalapozta a ma ismert tudományszerkezetet -
Vesztfáliai béke
A harmincéves háborút lezáró béke meghatározta a kontinensen évszázadokon át folytatott hatalmi politika alapelveit, először definiálta a modern értelemben vett állami szuverenitást, a több éves megelőző tárgyalássorozattal pedig megteremtette a diplomáciai érintkezés alapjait amivel lerakta az modern diplomácia alapját.
16-17. században ezzel kialakultak a nemzetállamok -
Nemzetközi szó megjelenése
18.század végén Jeremy Bentham brit jogtudós és filozófus a "Principles of Morals and Legislation" című művében először használta a nemzetközi kifejezést -
Francia forradalom hatása politikai gondolkodásra
Az országot vezető abszolutista rendszert megbuktatták. Azonban ennél jelentősebb, hogy a forradalom hatása a poltikai gondolkodásra óriasi volt. Ekkor alakultak ki a 19. századot – a nemzetállamok korát – meghatározó eszmék a nacionalizmus, liberalizmus és az alkotmányosság íránti vágy.
A forradalom további hatása még az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának kiadása. -
Társadalomkutatás megjelenik
A jelen társadalmának vizsgálatára a 19. Században lesz igény, ez a század a nemzetállamok kialakulásának nagy százada. e Ezek a világszemléletek alapján a társadalmat 3 oldalról érdemes vizsgálni: gazdasái, politikai, társadalmi viszonyok kusza rendszere. Ezzel megszületik a szociológia is. A "szociológia" kifejezést Auguste Comte alkotta 1838-ban a latin socius (társ, társaság) és a görög logosz (tudomány, ismeret) szavakból. -
Nemzetközi Politikai Viszonyok megszületése
1919-ben született meg az igény, hogy kialakuljon egy önálló tudomáynterület, amely arra a kérdésre kereste a választ, hogy mik a háborút kiváltó okok. Pontos születése az Aberystwyth-ben létrejött első egyetemi tanszékhez köthető, az itteni Woodrow Wilson tanszék a mai napig működik. -
Az első vita
Az első vita az utópikus liberalizmus és a realizmus között zajlott és arra a kérdésre kereste a választ, hogy miért van háború. A vita az 1920-as évektől az 1930-as évekig zajlott. -
Népszövetség létrejötte
Ezek az államok fölötti szereplők a 20-as, 30-as évektől váltak a nemzetközi politikai viszonyok szereplőivé a multilaterális diplomácia megjelenése által. Késöbb megjelent az ENSZ, NATO stb.. -
Második világháború hatása
A második VH lesz az ami a komoly változást hozza. Megváltozik az igény arra hogy mit szeretnénk megtudni a világról. 20. Században más tudásegységek és kérdések kerülnek előtérbe. Ennek nyomán a tudományterületek proliferációját,azaz elterjedését tapasztaljuk. Rengeteg új terület születik.
A II. vh után megindul a dekolonizáció , amellyel rengeteg új állam születik melyeknek a főbb gazdasági jellemzője az elmaradottság. Számukra az a tudás mely nagyon erősen eurocentrikus, nem használható. -
Tudomány újjászervezése
Hans Joachim Morgenthau német származású amerikai jogász, politikatudós, a nemzetközi kapcsolatok egyik meghatározó teoretikusához fűződik. Kiadta a "Politics Among" Nations című művét, amely által űjjászervezik az egész tudományt -
Második vita
A második vita a tradicionális megközelítés a behaviourizmus között zajlott. Ez egy módszertani jellegű vita volt, melynek fő kérdése, hogy hogyan, milyen módszertani eszközökkel kell megközelíteni a vizsgálódás tárgyát. Az 1950-es évektől 1960-ig tartott. -
Társadalmi szereplők terjedése
A társadalmi szereplők, egyrészről a gazdasági szereplők, pl. a transz-és multinacionális vállalatok, másrészről a civil társadalom, vagyis az NGO-k is a nemzetközi politikai viszonyok szereplőivé válnak. Ez az 1970-es évekre jellemző. -
Kenneth Waltz hatása
1979-ben Kenneth Waltz amerikai politológus kiadta a "Theory of International Politics" könyvét, amelyben megfogalmazza a "nagy törés" elméletét. Véleménye szerint nem az államon kívüli és belüli folyamatok választják el azt, hogy mi nemzetközi politika tárgya, hanem két rendezőelv. 1. Az államon belüli hierarchia 2. Államok közötti anarchia. -
Harmadik vita
A harmadik vita az 1980-as években a pozitivista és posztpozitivista tudományosságról szólt. A természettudományos módszereken túl megjelentek a kritikai elméletek és a kvalitatív kutatási módszerek is. -
Negyedik vita
A konstruktivizmus és a reflexív nézőpontok vitája. Az első a társadalomtörténetbe ágyazottan, míg a másik az egyén, a humánum középpontba állításával kereste a nemzetközi politika kérdéseire a válaszokat. -
Egyén megjelenése
A 90-es évek tendenciája, amikor az egyén kilépve állam által képviselt szerepköréből megjelenik a nemzetközi politikában, mint szereplő pl. lehet nemzetközi jog alanya -
Ötödik vita
Az ötödik vita arra keresi a választ, hogy a nemzetközi kapcsolatok jellege vajon lineáris vagy nem lineáris-e. 2001-től jelenlévő vita a nemzetközi politikai viszonyok történetében.
