-
Walesben az Aberystwyth University-n alakul meg elsőként a Woodrow Wilsonról elnevezett nemzetközi politika tanszék. Az első világháború sokkja következtében jött létre, és a "miért lesznek háborúk?" kérdéssel foglalkozott. A tudományterület intézményesülésének első lépése.
-
Igény tette szükségessé, pontosabban az arra való igény tette szükségessé, hogy a nemzetközi politikai viszonyokról többet megtudjanak, hogy megmagyarázzák miért lesznek háborúk.
-
A tudomány első születése (1919) után ezzel a kérdéskörrel foglalkozott. A tudományterületet az angolszász dominanciából adódóan jellemzi a problémacentrikusság, mely az alapkérdés jellegéből is kiolvasható, illetve az egyetemi tanszékekhez kapcsolódó tudományfejlődés.
-
Az első világháború után robbanásszerűen elterjedtek a nemzetközi szervezetek
-
Ez az 1920-as 30-as években ment végbe, ekkor jelent meg a multilaterális diplomácia
-
A tudományterületet már a kezdetekkor angolszász dominancia jellemzi. Az Egyesült Államokban és az Egyesült-Királyságban kutatták a nemzetközi politikai viszonyokat állami megrendelésre. Jelentős megbízatások voltak például a Chatham House királyi kutatóintézet által kiadottak.
-
Az 1. nagy vita
Ez a vita a realizmus győzelmével zárult, így az vált átfogóvá. Magát a vitát az generálta, hogy A 30-as évek eseményei nem megmagyarázhatók a liberalizmussal. Fontos személyek ebben a vitában: Hans Morgenthau és Carr -
Kifejti a korábban meghatározó szerepű liberalizmus átfogó kritikáját, illetve rávilágít a liberalizmus csődjére az 1930-as években.
-
A 2. vh. után a kutatók szerint újjá kell szervezni a kutatásaikat a világolitika megértéséről
-
Ez volt a második születése
-
Ez a könyv kirobbantotta azt a vitát ami a kettősséget a mai napig meghatározza a tudományunkban. Ő a kor realista gondlokodója volt.
-
A 2. világháborút követően szerkezetváltásra került sor, és kik ekkor jelen vannak sokkal erősebben kötődnek az egzakt tudományhoz az ő kérédsfeltevésük, céljuk motiváció megértése.
-
A 2. nagy vita
Megkérdőjeleződik a korábban használt, történelemtudománytól örökölt módszerek legitimitása, a kutatók a vita eredményeként a természettudományoshoz hasonló módszerekre térnek át. Alapvetően egy ismeretelméleti vita: milyen
módszereket lehet alkalmazni a nemzetközi politikai rendszerre, a politikatudomány tekintetében -
Gazdasági szereplők megjelenése, a gazdasági globalizáció jelentősségének a növekedése az 1970-es években. Megjelennek az MNC-k és TNC-k, mint politikai szereplők.
Civil társadalom is belép a nemzetközi politikába, mint az NGO-k. -
Másnéven neo-neo szintézis.
Ez egy ontológiai vita, mely a behaviorizmus termékenyítő hatására született. Neo-liberalizmus és neo-realizmus vitájának egyfajta melléktermékeként kialakult a neo-marxizmus.
Neorealizmus: a rendszerelméletet állította
középpontba; a nemzetközi rendszer struktúrája lett a meghatározó fogalom, nem a szereplők
szintjén vizsgálódott. -
Neomarxizmus kibontakozásához jelentős hozzájárulást tesz.
-
Az ő nevéhez kötődik a rendező elv, és ő volt az aki felismerte hogy az államon belüli/kívüli dolgok elválasztása nem helyes, hanem a politikai viszonyok csak 2 félék lehetnek, ezek pedig az anarchia és a hierarchia.
-
A neoliberalizmus és intézményei liberalizmus alakjai, nem kis mértékben befolyásolta őket az európai integráció fejlődése. Keohane és Nye bevezették a komplex interdependencia fogalmát a 70-es években.
-
Ekkor már nem a saját állama képviseli hanem saját anyagi jogán a nemzetközi politika része lesz.
-
Ez a 4. nagy vita.
Ez a racionális és a konstruktivista irányzatok közötti vitát jelöli. A vita episztemológiai jellegű kezdetek után részben ontológiaivá is alakul. A konstruktivizmus nagyon gyors előretörése figyelhető meg. Jelenleg az 5. nagy vitánál vagyunk
