-
A behaviorizmus empirikus alapját Pavlov kísérletei jelentették.
-
Thorndike három tanulási törvénye: a gyakorlás törvénye, a következmény törvénye és a készség törvénye. Forrás: Varga Irén: Tanuláselméletek és tanítási-tanulási stratégiák. 2013, Eger. p. 29-30.
-
A neobihaviorizmus figyelembe veszi a szervezeten belül lejátszódó folyamatokat is. Hull motivációelméletében a viselkedést a képességek és a motiváció szorzataként definiálja. Forrás: Varga Irén: Tanuláselméletek és tanítási-tanulási stratégiák. 2013. Eger. p. 24-25.
-
Lewin mezőelmélete szerint a tanulás pedagógiai mezőben zajlik. Ennek célja egy pedagógiai probléma leküzdése, illetve az ennek révén megmaradó tapasztalás. Ezt a tapasztalást későbbi helyzetekben is fel tudjuk használni. Forrás: Varga Irén: Tanuláselméletek és tanítási-tanulási stratégiák. 2013, Eger. p. 36-37.
-
Azt vallotta, hogy a gyermek vele született késztetést érez a tudás elsajátítására; ezt a tanárnak fel kell ismernie. A tanárnak nem arra kell törekednie, hogy a gyermek a világról összegyűjtött információkat memorizálja. Forrás: Varga Irén: Tanuláselméletek és tanítási-tanulási stratégiák. 2013, Eger. p.39.
-
-
-
Pavlov kísérletének lényege, hogy tanulás útján a velünk született feltétlen reflexeket feltételes reflexekkel lehet párosítani. A kísérlet során Pavlov azt is kimutatta, hogy egy idő után elmarad a feltételes reflex, ha a feltételes ingert nem követi feltétlen inger, akkor. Ilyenkor gátlásról beszélünk. Forrás: Varga Irén: Tanuláselméletek és tanítási-tanulási stratégiák. 2013, Eger. p.23-24.
-
"Skinner szerint az iskolai tanulás alapfolyamata is operáns kondicionálsra vezethető vissza, amelyből a megerősítés mozzanatára kell helyezni a fő hangsúlyt. Ehhez a tananyagot kis elemi egységekből, lépésekből kell felépíteni, a tanulóknak pedig minden lépésben válaszolniuk kell, amit megerősítés követ." Forrás: Varga Irén: Tanuláselméletek és tanítási-tanulási stratégiák. 2013, Eger. p.28.
-
John Watson 1913-ban megjelent tanulmányában élesen kritizálta az önmegfigyelés módszerét. Ez a könyv lett a behaviorizmus alapja. Watson szerint a gyermek jelleme, viselkedésének alakulása kizárólag a neveléstől, a külső hatástól függ. Forrás: Varga Irén: Tanuláselméletek és tanítási-tanulási stratégiák. 2013, Eger. p.22-23.
-
-
"Tanítani valakit nem azt jelenti, hogy a kész eredményeket az emlékezetébe vésetjük vele. Inkább azt, hogy megtanítjuk miképpen vehet ő maga is részt abban a folyamatban, amely a tudás megszerzéséhez vezet.Valamely tantárgyat nem azért tanítjuk, hogy e tárgyat tartalmazó kis könyvtárakat produkáljunk, hanem azért, hogy a tanulót a történetileg kialakult ismeretanyag önálló átgondolására serkentsük, arra hogy ő maga is rézst vegyen az ismeretszerzés folyamatában." Jerome Bruner
-
Bandura elmélete szintén a neobihaviorizmushoz tartozik. Az irányzat nagy jelentősége, figyelembe veszi azt, hogy az ember társas lény. Bandura elméletének lényege, hogy a tanulás társas közegben folyó tevékenység és tapasztalatszerzés hatására bekövetkezett viselkedésváltozás. Forrás: Varga Irén: Tanuláselméletek és tanítási-tanulási stratégiák. 2013, Eger. p. 25.
-
Az instrumentális tanulás során a feltétlen ingerhez csak valamilyen cselekvés végrehajtása következményeként kapcsolódik feltételes inger. Skinner patkányokon vizsgálta az instrumentális tanulást. A behaviorista felfogás szerint minden magatartásforma visszavezethető kondicionáláson alapuló tanulásra. Forrás: Varga Irén: Tanuláselméletek és tanítási-tanulási stratégiák. 2013, Eger. p. 27.
-
Piaget szerint a szervezet mindig egyensúlyra törekszik, és amikor a gyermek új szituációba kerül, kölcsönhatásba lép a környezetével, ami az egyensúly helyreállítása érdekében asszimilálással vagy akkomodációval jár. Forrás: Varga Irén: Tanuláselméletek és tanítási-tanulási stratégiák. 2013. Eger, p.39.
-
A felfedezéses tanulás elméletének lényege, hogy a tanulókat kell a figyelem középpontjába helyezni, nem pedig a tanulási folyamatot. Szakít a programozott oktatás módszerével. A tanulóknak önállóan megoldandó feladatokat kell adni, amelyek révén nő az önbizalmuk és az önértékelésük. Forrás: Varga Irén: Tanuláselméletek és tanítási-tanulási stratégiák. 2013, Eger. p.40.
-
Tárgy az értelem, mint a személyiség alrendszere és annak megismerése. A kognitivizmus szerint a készség két fajtáját kell megkülönböztetni: kognitív készség és tárgyi készség. Forrás: Varga Irén: Tanuláselméletek s tanítási-tanulási stratégiák. 2013, Eger. p. 34-35.
-
A klasszikus kognitív elmélet a mesterséges intelligenciával foglalkozik, modern változata a konnekcionizmusra utal. Gyökerei főként az alaklélektan képviselőihez, valamint Piaget és Bruner nevéhez köthetők. Forrás: Varga Irén: Tanuláselméletek és tanítási-tanulási stratégiák. 2013, Eger. p. 33-34.
-
"A probléma megoldásához úgy jutunk el, hogy kisebb ismert részekre bontjuk, melyeket végül egy értelmes egésszé formálunk. A megoldás megtalálásakor megvilágosodás érzésünk támad. A tanulási folyamat eredményeként megszületett megoldást legközelebb már új szituációkban is sikerrel tudjuk alkalmazni. ... A tanár tutor szerepet tölt be, megfigyel, segít, de nem oldja meg a problémát a diák helyett." Forrás: Varga Irén: Tanuláselméletek és tanítási-tanulási stratégiák. 2013, Eger. p.38.
-
A konstruktivista pedagógia elvei: problémamentes tanulás, magolás, meghamisítás, kreatív mentés, konceptuális váltás. További fogalmai a kizárás és a teljes közömbösség. Forrás: Varga Irén: Tanuláselméletek és tanítási-tanulási stratégiák.
Didaktikai elvei: a tanítás, mint tanulási környezet kialakítása; problémamegoldás; a tudásrendszerek struktúrája; előzetes tudás fontossága; kontextuselv; többféle megközelítés elve; differenciálás; értékelési folyamatok. 2013, Eger. p.46-50. -
-
-
-
-
A tanulást nem a tudás átvételének, hanem annak konstruálásának, azaz aktív folyamatnak tartja. Legfontosabb mozzanata, hogy a tanuló meglévő, rendszerezett ismereteinek segítségével értelmezi az új információt. A tanuló nemcsak befogadja a tudást, hanem korábbi ismeretei alapján létre is hozza. A velünk született tudás a későbbi tanulás alapja. Forrás: Varga Irén: Tanuláselméletek és tanítási-tanulási stratégiák. 2013, Eger. p.44.
-
Siemens szerint reflektívnek kell lennie a tanulási szükségleteknek, valamint a tanulási alapelveket és folyamatokat leíró elméleteknek. Az informális tanulás jelentős aspektusa a tanulásnak. A tanulás folytonos folyamat, élethosszig tart. A technológia "újrahálózza" az agyunkat. Forrás: Varga Irén: Tanuláselméletek és tanítási-tanulási stratégiák. 2013, Eger. p.54.
-
A konnektivizmus elméletének kidolgozója.
-
-
"Az új technológiai alapok a tanulás új formáit tették lehetővé, kiszélesítve magát a tanulásról való gondolkodást is. A hálózatokban való tanulás új készségek használatát feltételezi a tanulótól, a facilitátortól, az inspirátortól, miközben a tudásnövekedés megállíthatatlan magában a hálózatban." Forrás: Varga Irén: Tanuláselméletek és tanítási-tanulási stratégiák, 2013, Eger. p.53.
-
-
