-
1500
A tudás szerkezetének átalakulása
A középkori tudás világát az jellemezte, hogy az Isten teremtette világban Istenhez hogyan viszonyul önmaga és a teremtett világ. Ezt a változást ott érhetjük tetten, amikor a teológia és a filozófia tudományterülete kettévált egymástól. -
Klasszikus fakultázsok megjelenése
Az 1700-as években a középkori egyetemek helyén megjelentek a klasszikus fakultázsok. A középkori egyetemnek 4 fakultázsa van.
-orvosi
-jogi
-teológiai
-filozófiai -
A modern egyetemek szétválása
A 18. században következett be az első nagy leválás, ami a bölcsészettudományok leválását jelentette a természettudományoktól. -
A nemzetközi szó megalkotása
Jeremy Bentham nevéhez fűződik, a 17. században jelent meg ez az új jelenség a világpolitikában. -
Akadémiai jog elnyerése
A társadalomtudományok közül egyetlen egy nyert akadémiai jogot a 19. századot megelőzően. Ez a történelemtudomány volt. Felértékelődtek a levéltáraknak, illetve a dokumentációnak a szerepe. A korabeli fejlett Európának és a világnak a szerkezetét vizsgálja, ami összesen 5 országra terjed ki. Oroszország, Franciaország, Németország, Olaszország és az USA. -
Orientalisztika, kulturális antrpológia
A 19. században az 5 országon kívül a világ többi része elhanyagolható. Két nagy akadémiai tudományterülettel le lehet fedni. Az egyik az orientalisztika, amely a magaskultúrákat vizsgálja, a másik terület a kulturális antropológia területe, ami az Európán kívüli világ, a primitív népeket vizsgálja. -
Mikor is vált tudománnyá a nemzetközi politikai viszonyok?
Tudománnyá ez a terület csak 1919-ben vált. Az első világháború olyan nagy törésvonalat hoz létre a világtörténelemben, ami nagyon sok mindent megváltoztatott. A korabeli diplomáciának volt egy valós igénye arra, hogy megmagyarázza, hogy miért lesznek háborúk. 1919-ben Wales városában jött létre az első egyetemi tanszék, ez az intézményesülés első lépése, ezt kötjük a tudományterület első megszületéséhez. -
A nemzetközi szervezetek bekapcsolódása
A 20. század elejéig az államik a szereplői a nemzetközi politikának. Majd az 1920-30-as években bekapcsolódtak a nemzetközi szervezetek, mint államok fölötti szereplők. A nemzetközi szervezetek elterjedésének oka a multilaterális diplomáciának az elterjedése. -
A második világháború jelentős struktúraváltást hoz a tudományterületben
Rengeteg pici, új tudományterület születik a. A 2. világháború után megindul a dekolonizáció folyamata. Számukra az eurocentrikus tudás nem használható, saját rendszerükben szeretné értelmezni a fejlődési történetét, így a lineáris szerkezet, amelynek a csúcsán a nyugati állam van, megborul. -
A tudományterület második megszületése
A 2. világháború után a kutatók kérdésfeltevése nem az, hogy miért van háború, hanem a motivációnak a megértése. Az újjászervezés mértéke teszi lehetővé, hogy kétszer szülessen meg ez a tudomány, Hans Morgenthau-hoz és a könyvének megjelenéséhez kötődik. -
A tudományterület szitjei
3 szintje van a vizsgálatnak:
-egyén: a politikai közösségek antropomorf közösségek, azaz meghatározza őket az emberi természet jellege.
-politikai szereplők szintje: a mai napig a legfontosabb szereplő az állam. Az állam mellett megjelentek más, nem állami szereplők, akik szintén hatással vannak a politikára. -
Kenneth Waltz- nagy törés
Azt mondja, hogy a bel- és külpolitikát egymást kizáró fogalmakként szokás megfogalmazni. A rendezőelv alapján a politikai viszonyok kétfélék lehetnek:
-anarchia rendezőelve alapján
-hierarchia rendezőelve alapján -
Egyéb szereplők bekapcsolódása a nemzetközi színtérre
Az első szereplő, aki nem állami szereplő, azok a gazdasági szereplőknek a megjelenése a politikai térben. Az 1970-es éveket szoktuk a gazdasági globalizáció kezdetének nevezni. A 70-es években a politikai arénába belép a civil társadalom is. A nem kormányzati szervek, NGO-k is nemzetközi kapcsolataik révén meghatározó szerepet kezdenek el játszani a nemzetközi politikában. -
A nemzetközi politika utolsó csatlakozója: az egyén
Az 1990-es években csatlakozik a már meglévő körhöz az egyén. Saját alanyi jogán a nemzetközi politika szerplőjévé kezd válni. Az így kialakult modellt pókhálómodellek nevezzük
