Hidegháború

By Tündi
  • Két szuperhatalom kialakulása

    Az USA és a SZU lett a két szuperhatalom a II. világháború után
    USA: gazdasági hatalom, atommonopólium, tengerészet, légierő, óceánpajzs. Mivel szuperhatalom, nem vonulhat ki a politikából, mint az I. vh után.
    SZU: legnagyobb szárazföldi haderő, befolyási övezetek (Teheráni konferencia), növelheti a területeit a megszállt területek szovjetizálásával.
  • Anglia, Franciaország helyzete a háború után

    Anglia és Franciaország gazdasága kimerült, jegyrendszert vezettek be. Elvesztették gazdasági vezető szerepüket. A háború az országok területén is folyt, újjá kell építeni. Gyarmatbirodalom gyengülése a háború után megfogalmazott emberi jogokat a gyarmatosított területen élők is el akarják érni.
  • Németország helyzete a második világháború után

    A háború után az ország és Berlin külön négyhatalmi megszállás alá került a szövetségesek által. A németek által megszállt területekről a kollektív bűnösség nevében telepítik ki a németeket. Gazdaságilag kimerült. Fontos városok, stratégiai helyek lettek lebombázva. Jegyrendszer. A szövetségesek célja a nácítlanítás, illetve a túlzott fejlődés megakadályozása.
  • Japán, Kína sorsa a háború után

    Japán a háború, és az atombombák következtében gazdaságilag, katonailag kimerült. Nyersanyag forrás területeket veszítettek.
    Kínában a koumintang és a kommunisták közötti polgárháború folytatódott a háború után is.
  • Period: to

    Nürnbergi per

    A háború főbűnöseit 4hatalmi bíróság elé állították a náci párt központjában, Nűrnbergben. Bár a legfőbb bűnösök (Hitler, Göbbels család) öngyilkosok lettek. Háborús bűnök tárgyalására eddig nem volt precedens, és a szövetségesek jogosultságát megkérdőjelezik a tetteik pl. atomboma. Vádak: háború kirobbantása, háborús bűncselekmények (háborúval se indokolható emberiség elleni bűntett: genocídium). 32 embert állítottak elő, 22 ember ügyében hoztak ítéletet, ebből 12 halálos büntetés.
  • ENSZ alapokmányának aláírása San Fransiscoban

    ENSZ alapokmányának aláírása San Fransiscoban
    A győztes országok létre akartak hozni egy szervezetet arra, hogy fenntartsák a békét (konfliktusok háború nélküli kezelése) de az ENSZ felhatalmazásával a tagok hadseregei felléphetnek. A Közgyűlés évente ülésezik, minden országnak 5 fős delegáció, 1 szavazat. A BT-nak 5 állandó tag. +10 választott. A tagok egymásra ajánlást tehetnek. Csak egyhangú szavazás elfogadható.A főtitkárt 5 évre a Közgyűlés választja meg. A BT határozatot hoz, ezt kötelező betartani. Pénzt a tagállamok fizetnek be.
  • Ellentétek 1946-ban

    Irán: britek, szovjetek közösen szállták meg a háború alatt, most SZU ki kéne vonuljon, de nem teszi meg.
    Görögországban a szovjet befolyás 10% lenne, de a baloldal erősödött, SZU által pénzelt polgárháború folyt.
    Törökország: SZU tengerszorosokat akar, nem egyezik meg a szövetségesekkel, a törökökkel akar közösen erődrendszert épÍteni a Dardanelláknál, ezt az USA az ENSZ-en keresztül megakadályozza.
    Ütközet nem történik a hidegháborúban, de a konfliktusok mögött ott áll a két szuperhatalom.
  • Period: to

    Klasszikus hidegháború

    Az elején a kapcsolatok megromlása. A végén a Sztálin halála miatti enyhülés.
    1949: USA atommonopóliumának megtörése orosz kémek által. (fegyverkezési verseny)
  • Period: to

    Polgárháború Görögországban

    A kommunistákat pénzelte a SZU, a kommunista ellenes kormányt az USA. A kommunisták meg akarták szerezni a hatalmat, ezáltal a SZU lett volna meleg tengeri kijárata (flotta)
    1949-ben nyert a kormány, mert az USA a Truman doktrína értelmében támogatta.
  • Period: to

    I. Vietnámi háború

    Ázsiában kommunista eszmék terjedtek. Az Indokínai fsz egy része Fro gyarmata volt, de a II. vh után önállósult. A franciák próbálták megállítani ezt, és újragyarmatosítani. Az Indokínai kommunista vezetésű partizán szervezet vezetője Hosimin. Ők az északi kommunisták, céljuk Vietnám egyesítése. Háború Fro és Vietnám között. Dien Bien Phu-nál Vietnám győzelem, az ország kettészakadt. É: kommunista a SZU támogatásával D: látszólag demokratikus, igazából diktatúra, USA támogatta.
  • Period: to

    Szovjetizálás a megszállt területeken

    Először szovjetbarát kormányt neveztek ki, a kulcspozícióban kommunistákkal. Földreformok (nagybirtokok felszámolása) Kiszorították a nem komcsikat, és párttagok kerültek a helyükre. Mindenhol választások voltak, amiket elcsaltak. A Kominformmal Moszkva még szorosabb irányítás alatt tartotta a kommunistákat. Törvénytelen eszközökkel kiszorították a többi politikust a közéletből. A komcsi párt magába olvasztotta a szocdem. pártot. Moszkva nem tűrt meg semmilyen önálló politikai irányvonalat.
  • Szovjet befolyás növelés

    A SZU a megszállt a területein látszólag demokratikus rendszert működtetett (SZEB), de közben fokozatosan juttatta hatalomra a kommunista pártokat, és számolta fel a szabadságjogokat.1949-re a SZU által felszabadított területeket szovjetizálták
    Táborokba (gulag) szállították a hadifoglyokat, a megszállt területek erőforrásait saját céljukra fordították. A vesztes országok jóvátételén kívül az itt állomásozó szovjetket finanszírozni kelllett, és komplett gyári berendezéseket vittek el a régióból
  • Churchill fultoni beszéde

    A vasfüggöny fogalmának megvilágítása. Figyelmeztet az elszigetelődésre, hogy a szovjet területeken nem demokraitkus a fejlődés. A SZU a kicsi kommunista pártokat erősíti. Totális ellenőrzést csinál, szovjetizálódás veszélyére figyelmeztet. Két ellenkező politikai struktúra áll szemben.
  • Málenkij-robot

    A SZU embervesztesége nagy, nagy a munkaerőhiány. A hadifgolyokat nem engedték haza, illetve a megszállt területeken összefogdosták az embereket, elsősorban németeket, és vitték őket a SZU újjáépítésére.
  • Truman doktrína

    FELTARTÓZTATÁS politikája: Katonai beavatkozást nem tesz, csak pénzeli a szimpatizáns kormányokat, hogy mellettük döntsenek. Meg akarja akadályozni a SZU terjeszkedését. A görög, török konfliktus miatt.
  • Zsdanov doktrína

    Válasz a fultoni beszédre. Zsdanov szerint két tábor (szocialista-kapitalista) áll egymással szemben. Szerinte a két tábor között KIBÉKÍTHETETLEN (tárgyalással nem megoldható) az ellentét, tehát a III. vh-ra készül.
  • Kominform létrehozása

    Szocialista pártok tájékoztatási irodája. Moszkvából utasításokat adnak először a kommunista pártoknak, aztán már az országoknak.
  • Marshall-segély

    Fel akarták tartúóztatni a rossz társadalmi helyzetet mert ilyen környezetben terjednek a szélsőséges nézetek. A Marshall-terv idealizmus független, bárki felveheti akinek szüksége van rá. Ezáltal az EU-t összefogva fejleszti. Cserébe az USA be akar látni a gazdaságukba. Ez a SZU-nak elfogadhatatlan, a megszállt területei se vehetik fel. 10mrd$ 90% segély, 10% kölcsön. Ezáltal kezdett kialakulni az Európai gazdasági egység. A Truman doktrína gazdasági vetülete.
  • India függetlenedése, Pakisztán létrejötte

    Már a két világháború között függetlenedni akart. Vallásilag megosztott: HINDUIZMUS, BUDDHIZMUS, MUSZLIM. A Muzulmán Liga a muszlim területek függetlenedését tűzte ki célul. Gandhi egységes Indiát akart, de helyette Nehru került előtérbe. A muzulmán Liga vezetésével létrejött Pakisztán, de nem került minden muszlim indiai Pakisztánba->további ellentétek: vallásháború terrorcselekmények
  • Marshall-segély 2

    A washingtoni kormányzat segtette Európa újjáépítését és piacgazdasága fellendülését. Ez az USA-nak is megérte, mert hosszútávon szüksége volt az európai partnerekre, ugyanis ezelőtt az eu-i országok sokkal többet importáltak mint amennyit exportáltak, ami előbb-utóbb csődhöz vezetett volna. Az EU.-i Gazd. Együttműködési Szervezet hangolta össsze az érintettt országok gazdsaságpolitikáját. Gyors gazdasági növekedés indult be.
  • Period: to

    Hidegháború

    Katonai,politikai, ideológiai szembenállás a két szuperhatalom (USA, SZU) között. A kétpólusú világ konfliktusa soha nem vezetett valódi háborúhoz, de ellentétük világszerte rengeteg helyi háborút, és polgárháborút okozott. Erőteljes fegyverkezési verseny folyt végig.
  • Párizsi béke (háborút lezáró)

    Határváltoztatás: Lengyelország keletről: Curzon-vonal, nyugaton német területeket kapott. Magyarország revíziója sikertelen, trianoni határok. Kárpátalja a SZU-hoz került. Románia: Dobrudzsa Bulgáriához. Finnország: a SZU hódított területét elveszti. A Baltikumot a SZU bekebelezi. Jóvátétel: nem csak pénzben, "természetben" is.
  • Izrael függetlenedése Nagy-Britanniától

    arab-zsidó háborúk
  • Period: to

    I. berlini válság

    Értéktelenedett a birodalmi márka. Az USA a SZU-t nem értesítvén bevezette az új márkát ezt a SZU rossz néven vette. NY No-ban a Marshall-segély által fejlesztenek, nő az életszínvonal. Keleten viszonta a KGST működik. Berlint elzárta Trisoniától és nem lehetett ellátni, csak a brit légierő által 10 hónapon keresztül légihídon. A végén a SZU feloldotta a blokádot.
  • A Marshall-segély miatt a SZU létrehozza a KGST-t

    Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Kétoldalú szerződések, cserekereskedés, Bartell-üzletek.
  • Trisonia

    Anglia, Fr.o. lemondott a megszállási területéről Németországban.
  • KGST

    Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Mivel a Marshall-segély elfogadása ütközött volna a sztálinista gazd.politikával, létrhozták ezt a szervezetet: kétoldalú szerződések, nem központi irányítás, barter-üzletek. A megszállt országok se vehették fel a segélyt, mert féltek, hogy ezzel elveszítenék a befolyást.
  • NATO, Varsói szerződés, osztrák államszerződés

    Létrehozták a NATO-t. Ez egy védelmi szervezet, erre válaszul az szovjet oldalon létrejött a Varsói szerződés 1955ben, ami annak a következménye hogy Németország 1949 ben kettévált NSZKra és NDKra az NSZK-t felvették a NATOba, 1955-ben, és aláírták az osztrák államszerződést: miután Ausztria is 4 hatalmi megszállás alatt volt a szerződésben semlegesség vállalt, ezért kivonják a szövetséges csapatokat Ausztriából.
  • Németország kettéválása

    NSZK: az USA hozta létre Trisoniából, elismerte a korábbi német adósságokat. Fro, Nbr lemond a költségtérítésekről. Marshall segélyt kap. Nem ismeri el NO felosztottságát. 1963ig Adenauer kancellár kerdem. A NATO tagja lett, gazdasági fejlődés. Polgári.
    NDK: SZU hozta létre. Ulrich kancellár. Szovjet támogatás szovjet minta. Hiánygazdaság, alacsony életszínvonal. Proletárdiktatúra. Sokan szöktek innen az NSZK-ba. Titkosrendőrsége a stázi.
  • Kínában Mao CeTung átvette a hatalmat

    Létrejött a Kínai Népköztársaság. Kezdetben szoros kapcsolat a SZU-val, ez az 50-es évek elején megromlott, mert Mao CeTung sztálinista volt.
  • Hallstein doktrína

    Az NSZK adta ki, nem ismeri el az NDK-t és nem ápol diplomáciai kapcsolatot olyannal, aki igen.
  • Period: to

    Koreai háború

    Koreai félsziget ketté osztva. Délen polgári többnyire demokratikus köztársaság volt az USA támogatásával. Északon a koreai népi demokratikus köztársaság volt, kommunista hatalmak támogatásával mint Szovjetunió és Kína. A háborút Észak kezdte (szovjet egyesítési kísérlet volt) miután kínai támogatást kapott, megindította a támadást Dél ellen. A panmindzsoni fegyverszünettel lett vége a háborúnak, a demarkációs vonalak nem mozdultak el
  • Eisenhower

    Eisenhower lett az amerikai elnök, az eddigi feltartóztatási politika helyett a visszafordítás lett a cél, vagyis megállítani a szovjet terjeszkedést és területeket visszaszerezni.
  • Sztálin halála

    Hruscsov hatalomra kerüléséig (1955) enyhülés volt a hidegháborúban.
    1956-tól romlott: Szuez, Magyarország, Lengyelország miatt.
  • Kelet berlini felkelés (II.berlini válság)

    Sztálin halálakor kitört munkás felkelés, amit a szovjetek fegyverrel vertek le.
  • Varsói szerződés

  • osztrák államszerződés

  • 3.világ

    Az el nem kötelezett országok összefogtak, Bandungban összehívtak egy konferenciát, ezen nemcsak a volt gyarmatok, hanem például Jugoszlávia is részt vett. Alapelveket fogalmaztak meg, amivel egy 3 hatalmi tömböt akartak létrehozni. De ez nem volt jelentős.
  • Hruscsov az új párttitkár

    Meggyengült a szocialista tömb. Pl Berlinben munkáslázadás tört ki. A gulág rendszert nagyjából felszámolták, csak a belső ellenségeket vitték oda, pl a kulákokat. A Gupvi a hadifoglyok helye, illetve a Málenkij robotot is itt végeztették. Itt több millió ember halt meg. Fejlesztette a gazdaságot, mert a tervgazdaság nem működött ellátási gondok voltak. Az USA-val szemben nem akart teret veszíteni ezért fegyverkezési kényszer volt, űrverseny.
  • Szuezi válság

    Egyiptomban Nasser volt a miniszterelnök, lezárta a Szuezi csatornát. Ez érintette Izraelt, Franciaországot és Angliát. A szovjetek az arabokat támogatták, USA Izraelt. Izrael az USA támogatásával megtámadta Egyiptomot Nasser a két hatalom között lavírozott. Az USA azért cserébe, hogy a Szovjetunió nem avatkozik be, megengedte hogy megmaradjon a szovjetek befolyása Magyarországon.
  • Szputnyik-1

    Az első fellőtt űrhajó (Szovjet)
  • Első űrhajós fellövése

    Jurij Gagarin. Versengés indul a holdra szállásért.
  • Berlini fal

    A SZU-na nem tetszett hogy a munkások államából szöknek az emberek az NSZKba. Ezt ezzel a fallal akarta megállítani. Ny közvetlen a fal mellett volt, Kről viszont kb 100 méter széles demilitarizált övezet határolta. Kb 5000 ember tudott átszökni.
  • Kubai/Karibi rakétaválság.

    Hruscsov kijelentette hogy a Monroe-elv érvénytelen és szeretne terjeszkedni az amerikai kontinensen. 1959ig Kubában amerikai barát kormány volt, megindult a kubai forradalom: Fidel Castro vezetésével baloldali kormány jött létre, ami miatt sokan emigráltak az USAba. Fidel Castrot a SZU támogatta, az USA elérhetővé vált a SZU számára.
  • Kubai/Karibi rakétaválság 2.

    Az USA próbálja Castro hatalmát megdönteni, gazdasági embargóval, több sikertelen kísérletet tett erre. Kennedy elnök nem vállalt katonai beavatkozást hanem Kubát blokád alá vette, és a katonai erő egyensúly miatt nincs nyerte. Mivel SZU közép hatótávolságú interkontinentális rakétákat telepített Kubába, válaszul az USA Törökországban telepített rakétákat. A felek kölcsönösen visszavonták a rakétákat, kialakult a forródrót a két vezető között és megindult az enyhülés időszaka.
  • Period: to

    Enyhülés időszaka

    A kubai rakétaválság megoldása után az USA elnöke és a SZU pártfőtitkára között forródrót volt.
  • Atomcsend egyezmény

    Franciaország és Kína nem írta alá csak később. Tiltotta a felszíni robbantásokat.
  • Kennedy beszéde

    Ich bin ein Berliner! - >bármi áron megvédi Berlint a szovjetektől.
  • Forródrót

    Az amerikai elnök és a szovjet pártfőtitkár között. Enyhülés időszakát hozta
  • Period: to

    2. Vietnámi háború

    Ellentét Észak és Dél Vietnám között, amibe az USA bekapcsolódott. Megjelentek a hippi mozgalmak: a fogyasztói társadalom ellen. Lázadások, a fiatalok tüntettek Európában és az USA ban is a szülői értéket megkérdőjelezték. 1968ban diáklázadás volt. Az USA részvétele egyre jelentősebb volt a háborúban, de nem tudta legyőzni az északi vietkong ellenállók, és egyre több tüntetés kezdődött az USA ban az ellen, hogy részt vegyen a második vietnami háborúban
  • Brandt új keleti politikája

    Egy nép, két ország. Elismeri az NDK t. Ellátogat LO-ba, tehát elismeri a keleti határokat.
  • Mccarthyzmus

    Joseph McCarthy felállította az Amerika ellenes tevékenységet vizsgáló bizottságot. Belső ellenség felszámolására. Bírósági tárgyalások, fekete lista:aki rajta volt nem kapott állást. Hollywoodi tisztogatás.
  • Brezsnyev-doktrína

    A kollektív biztonság miatt a tagállamok nem léphetnek ki a SZU-ból. Emiatt a SZU és Kína viszonya megromlott.
  • Salt-1

    Fegyververseny csökkentése
  • arab-zsidó háború

    Izrael megtámadta, és le is győzte Egyiptomot. Emiatt olajárrobbanás következett be, ami gazdasági válsághoz vezetett.
  • Helsinki egyezmény

    Emberi jogok garantálása, de megvalósítása az államok belügye, abba nem avatkozhat be.
  • Period: to

    Kis hidegháború

    Újra élesedett a helyzet.