-
Gárdonyi Géza,született Ziegler Géza (Agárdpuszta, 1863. augusztus 3.– Eger, 1922. október 30.)magyar író,költő,drámaíró,újságíró,pedagógus,a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. A pályafutását 1881-ben népiskolai tanítóként kezdő,majd 1885 után újságíróként folytató Gárdonyi 1897 után vidéki visszavonultságban alkotott („az egri remete”).Teljes életrajz: https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%A1rdonyi_G%C3%A9za
-
"Fehérszakálu öregúr volt a báró. Kockás nadrágban járt és szürke cilinderben. De azért a gyerekek nem futottak el tőle, sem a kutyák meg nem ugatták, sem a béresek nem nevették..." (részlet) -
Április: Költemények. Budapest: Singer és Wolfner. 1894.
Ygazság a földön. Legenda. Szeged: Engel ny. 1896.
Fűzfalevél, nyárfalevél…: Költemények. Budapest: Singer és Wolfner. 1904. Online
December: Költemények. Budapest: Dante. 1929.
Versei itt olvashatók: https://mek.oszk.hu/10800/10896/10896.htm -
Gárdonyi Géza 1894-ben megjelent kisregényének főhőse máig ható érvénnyel fogalmazza meg az a tanítás, a világítás veszedelmes mesterségének tanulságait. A TANÍTÓ- ÉS TANÁRSORS ELÉVÜLHETETLEN PANASZA! -
Az Egri csillagok alcíme: Bornemissza Gergely élete. Az ő életét, sorsának alakulását követhetjük végig a műben: a gyermekkortól megannyi kalandon, a szerelem beteljesülésén át a várvédő katona tetteiig. A regény két részre tagolódik: az ostrom előtti évek és a néhány hetes ostrom. -
Egy 1600 évvel ezelőtti szerelemnek állít emléket a híres történelmi regény, amelyben a keletrómai Konstantinápolyból érkező rabszolgafiú, Zéta egyszerre küzd a hun uralkodó csatlósaként a Nyugatrómai Birodalom harcosai ellen és a hun főúri lány, Emőke kegyeiért. Hogyan válik a finom lelkű és kezű írnokból kérges markú kardforgató, s vajon elnyeri-e szíve választottját? -
Gárdonyi e ritkábban megjelenő remeke az emberi kapcsolatok sajátos mozgatórugóját tárja fel. A regény hősének meggyőződése szerint egy férfi és egy nő találkozásának oka nem a szerelem, nem is a véletlen, hanem az a Hatalmas Harmadik hajtja őket egymás felé ellenállhatatlanul, aki nincs, de lenni akar: a gyermek. Az író ebben a művében is korának érzelemkritikáján át a társadalmi-társasági szokások, konvenciók kritikáját is kifejti. S mindezt egy fordulatos, már-már romantikus történetben. -
Gárdonyi egyik legművészibb alkotása, egy tragédia lélektana, melyben az idős főszereplőt a saját családja forgatja ki vagyonából, s kergeti öngyilkosságba. A regény egyben kiváló társadalomrajz is a századelő magyarországi viszonyairól, illetőleg a vidék–főváros ellentétről, a pusztuló dzsentriről valamint a polgárság felemás arcáról. -
A kisregény a milleneum hazafiúi kardcsörtetésétől megcsömörlött,a történelemhez menekülő író műve. A cselekménynek valóságos magja van.Történelmi alapját pedig egy nagykőrösi boszorkányper aktái adták. A történet a török időkben játszódik, főszereplői Kis Andor, aki apja vétkét jóváteendő szegődik Kőrös város szolgálatába és Tegzős Ilona, aki nevelőszülei egy módos gazdának, Dávidkának adnak el feleségül. A két fiatal nem élhet nyugodtan. -
A középkori Margit-legenda 20.századi feldolgozása.A regény főalakja Jancsi fráter,a hajdani kertészfiú,az ő sorsának tükre vetíti elénk az „Isten rabjainak”,a szerzeteseknek külön világát.Az író a regény minden alakját,a szerzeteseket,Margit királylányt is emberi közelségbe hozza,s a legenda szűkszavú adataiból eleven embereket teremt.A regény a 13. század Magyarországát,a tatárdúlás utáni korszakot festi meg a király apácalánya klastromában szolgáló laikus fráter naiv,üde,reális szemszögéből.