-
Period: Aug 15, 1096 to Jul 15, 1099
Az első keresztes hadjárat
Az első keresztes hadjáratot II. Orbán pápa 1095 novemberében, a Clermont-i zsinaton hirdette meg a Szentföld felszabadítása érdekében, amely a szeldzsuk-törökök kezében volt.
1096. augusztus 15.-én elindult a sereg Konstantinápoly érintésével Jeruzsálem felé.
A Szentföldet 1099. június 8.-án megpróbálták elfoglalni, azonban nem jártak sikerrel, ám 1 hónapnyi ostrom után sikerrel jártak.
A keresztesek ezt követően megalapították a Jeruzsálemi királyságot. -
Period: 1107 to 1110
A norvég keresztes hadjárat
Az első keresztes háború után indult „kisebb katonai megmozdulás" a norvég keresztes hadjárat néven jelent meg a történelemben.
A hadjárat vezetője I. Sigurd norvég király volt.
A 60 hajóból és ötezer emberből álló sereg 1107 őszén hajózott ki Norvégiából. Anglián, az Ibériai-félszigeten, a Baleári-szigeteken, illetve Szicílián keresztül érkeztek meg a Szentföldre. -
Period: 1147 to 1149
A második keresztes hadjárat
1147-ben több mint egymillió keresztes vágott neki a Szentföldig vezető útnak. A keresztes hadak Kis-Ázsiában több helyen vereséget szenvedtek és ellentétbe kerültek a bizánci császárral is.
1148. június 24-én lezajlott egy megbeszélés amelyen VII. Lajos és III. Konrád mellett I. Frigyes német-római császár, II. Henrik osztrák herceg, a Johannita lovagrend stb...megállapodtak abban, hogy Damaszkusz ellen indulnak.
A vízhiány és a vezetők között feszülő ellentétek miatt a csata kudarcot vallott. -
Period: 1189 to 1192
A harmadik keresztes hadjárat
Szaladin szultán elfoglalta Jeruzsálemet 1187. október 2.-án.
VIII. Gergely pápa felszólítására a három leghatalmasabb keresztény uralkodó, I. Frigyes német-római császár, II. Fülöp Ágost francia király és I. (Oroszlánszívű) Richárd angol király sereget indított Jeruzsálem felszabadításért.
A három sereg külön útvonalon indult útnak.
Az út során Frigyes meghalt.
II. Fülöp Ágost serege hazaindult.
Szaladin és Richárd békét kötött, mert Richárdnak nem volt elég erős a serege Jeruzsálem ostromához. -
Period: 1202 to Apr 13, 1204
A negyedik keresztes hadjárat
Egyiptom ellen indultak, bár csak Konstantinápolyig jutottak a negyedik keresztes háború katonái.
A hadjáratot III. Ince pápa hirdette meg, miután a harmadik keresztes háború kudarcba fulladt.
A negyedik hadjárat Egyiptom elfoglalását tűzte ki célul, mivel úgy tartották, hogy ez a Szentföld kulcsa.
A keresztesek 1204. április 13-án megrohanták és kifosztották Konstantinápoly-t.
A keresztes hadjárat véglegesítette az egyházszakadás következményeit, megerősítette különállásában a keleti egyházat. -
1212
A gyermekek keresztes hadjárata
Étienne, így hívták azt a 12 éves francia pásztorfiút, aki azt állította, hogy megjelent előtte Krisztus és azt kérte tőle, hogy gyermekekből szervezzen hadsereget és induljon velük a Szent Földre, Jeruzsálem felszabadítására.
Azért gyermekek, mert ők a „bűntől mentesebbek", így képesek lesznek visszavenni a Szent Várost.
Az elsősorban parasztgyerekek alkotta seregből sokan meghaltak út közben, még mielőtt elérték volna Marseille-t. -
Period: 1217 to 1221
Az ötödik keresztes hadjárat
II. András magyar király, illetve VI. Lipót osztrák főherceg vezette a hadjáratot, amit még 1215-ben, a IV. Laterán-i zsinaton kezdeményezett III. Ince pápa.
Előszőr Accra városát érték el, amit el is foglaltak.
A keresztesek a korábbi terveik ellenére mégsem vonultak Jeruzsálem ellen.
A király hazatért seregével, néhány magyar katona azonban a Szent Földön maradt és részt vett a további harcokban. A hadjárat még 1221-ig folytatódott, a céljukat, Egyiptom leigázását, azonban nem tudták elérni. -
Period: 1227 to 1229
A hatodik keresztes hadjárat
Frigyes a Ferentinó-i zsinaton, a pápa jelenlétében megismételte fogadalmát, hogy felszabadítja Jeruzsálemet.
A keresztes seregek 1227-ben indultak meg a Szentföld felé, azonban menet közben maláriajárvány tört ki, ami a császárt is megbetegítette.
Frigyestől sok katonája elfordult, ám a maradék sereggel megpróbált megküzdeni Kámil szultán csapataival.
A szultán kitért a csata elől, s végül 1229 februárjában békét kötött Frigyessel.
Jeruzsálem ismét keresztény város lett. -
Period: 1248 to 1254
A hetedik keresztes hadjárat
IX. Lajos francia király 1244-ben, egy súlyos betegsége idején fogadta meg: ha felépül, akkor keresztes hadjáratot vezet a Szentföldre.
1248 augusztusában szállt hajóra és ciprusi kitérővel a következő év májusában értek Damietta városához.
A seregben azonban felütötte a fejét a skorbut és a vérhas, így Lajos a visszavonulás mellett döntött.
A kereszteseket ekkor bekerítették és a király is fogságba esett. Csak hatalmas váltságdíjért engedték szabadon 1250 májusában. -
Period: 1269 to 1272
A nyolcadik keresztes hadjárat
A hetedik háború kudarca után IX. Lajos 1269-ben indította meg a nyolcadik keresztes hadjáratot a tuniszi Emír ellen.
Tunisz elfoglalása esetén megnyílt volna az út Egyiptom, onnan pedig a Szentföld felé. A keresztesek táborában azonban újra előtört a vérhas és a járványban Lajos is életét vesztette.
A trónörökös, Fülöp azonnal hazautazott és nagybátyját, Károlyt kérte meg arra, hogy kössön békét a muszlimokkal. Visszaadták a korábban elfoglalt Karthágót, majd visszahajóztak Franciaországba.