-
hely: Zólyom vára (ma Zvolen, Szlovákia)
-
református vallású főnemesi család gyermeke, tanítója Bornemisza Péter
-
Családja kapcsolatainak hála, 1565-től kezdődően három-négy évre Nürnbergbe került, ahol mint magántanuló, középszintű iskolát végezhetett.
-
Balassiék Lengyelországba menekültek, mivel édesapját felségárulási perbe fogták. Három év után, 1572-ben nyertek kegyelmet.
-
Balassiék bekapcsolódtak a Báthori István erdélyi fejedelem elleni hadjáratba, de Bálint gyorsan fogságba esett.
A fejedelem azonban rokonként és barátként bánt az ifjúval, udvarához vette, s 1776-ban magával vitte Lengyelországba, mikor ott királlyá választották. -
Balassi egy évvel Lengyelországba érkezése után tért haza. Időközben elhunyt édesapja zűrös, perekkel terhelt anyagi helyzetet hagyott hátra, s rokonai is ki akarták forgatni vagyonából.
-
Beleszeretett Losonczy Annába, Ungrád Kristóf egri kapitány és későbbi horvát bán feleségébe, Losonczy István volt temesvári várkapitány lányába. Több évig tartó kapcsolatuk idején Egerben szolgált hadnagyként.
-
Balassi érdekházasságot kötött unokatestvérével Dobó Krisztinával, Dobó István egykori egri várkapitány lányával. Ezután elfoglalta Sárospatak várát, mint hozományt, ám onnan végül a Dobó rokonság kiűzte, s vérfertőzéssel és felségárulással vádolta.
Ekkor tért át a katolikus hitre, majd házasságát is érvénytelennek nyilvánították.
1585 őszén megszületett Dobó Krisztinától a fia, János is, akit ellenségei újabb perekhez használtak fel. -
Szerelmi költészetének első szakaszában, melyet a gyötrődő szerelem szokásos póza jellemez, 27 vers született.
A kódex 37. verse, melyet a feleségétől való elválás után írt, már egyértelműen Losonczy Annához, azaz Júliához szól. Innentől kezdve az özvegy szerelmének elnyerése válik legfőbb vágyává, ám világos, hogy a hölgy elutasítja, esélyt sem ad neki. Az 58. vers már a feladásról szól: „többé nem emlétvén Júliát immár versül”. -
Elhatározta, hogy rendbehozza életét, ezért Érsekújváron 100 lovas hadnagyságot vállalt. Tervei közt szerepelt az is, hogy elveszi az újonnan megözvegyült Losonczy Annát, ám a hölgy 1588-ban hidegen elutasította.
-
Balassi verseinek harmadik, legkisebb csoportját jelentő költemények, melyekben szerepet kap a vitézi élet.
A kódex 66. verse, az Ó, édes hazám, te jó Magyarország... például egy búcsúvers, melyet 1589-ben írt lengyelországi bujdosása idején.
Ugyanebben az évben íródott Balassi végvárakat dicsérő verse, az Egy katonaének is. -
Szerelmi lírájának utolsó korszaka.
A Wesselényiné Szárkándy Annához 1590–1591 telén írt Célia-versek, melyek az utolsó lengyelországi bujdosás idejéből valók. A név jelentése „égi nő”, ellentétben a Júlia névvel, mely „édes ellenséget” jelent. -
1589 őszén elhagyta az országot, s Lengyelországba ment. Dembnóban Wesselényi Ferencnél vendégeskedett.
Végül 1591-ben tért haza, folytatta pereit, s egy Fulvia nevű nőnek udvarolt. -
Balassi pályájának legegyénibb, legrangosabb darabjai. A 19 istenes ének keletkezésének pontos sorrendje ismeretlen, ám bizonyos, hogy minden korszakában írt ilyen típusú műveket.
-
Azért, hogy a török kiűzéséért harcolhasson, beállt Pálffy Miklós hadvezér seregébe.
-
Esztergom ostroma közben mindkét combján meglőtték, tíz nappal a sérülését követően halt bele sebeibe.
