- 
  
  Nagyszalontán, Bihar megyében
 - 
  
  Nagyszalontán
 - 
  
  1833 novemberétől 1834 márciusáig. Bennlakó diák volt. filozófiai tanfolyam a pedagógiát, matematikát, mineralógiát, görög és német nyelvet is halgatott.
 - 
  
  egy évet kénytelen volt Kisújszálláson tanári állást válalnia
 - 
  
  A legjobb ajánlásokkal vissza tudott jönni és nem is nyomorgott, mert az egyik tanára megkérte, hogy tanítsa a kislányát egy napi ebédért cserébe.
 - 
  
  Ki iratkozott és beált színésznek
 - 
  
  Kóbor életet élt a vándor társaival Nagykároly, Szatmárnémeti, Máramarossziget felé.
 - 
  
  Apja megvakult annya betg lett, mikor megérkezett és emiatt a község előljárói részvéttel adományozták neki ezt a munkát
 - 
  
  
 - 
  
  Legyűrve elkeseredését egy hírtelen támatt elhatározás által 7 nap gyaloglás árrán elindúlt Máramarosszigetről szüleihez Nagyszalontára és csalódva kellet tudomást venni arról, hogy nem teljesítette szülei reményét
 - 
  
  Az év ősszén feleségűl vette Ercsey Julinnát, egy nagyszalontai ügyvéd árváját.
 - 
  
  
 - 
  
  
 - 
  
  Nem hozott nagy sikereket
 - 
  
  Országos hírnevet kapott
 - 
  
  
 - 
  
  Meg bízzák az első magyar minisztérium néplapjának, a Nép Barátjának, szerkesztésével, de a bizonytalan állás kedvéért nem merte elhagyni falusi jegyzőségét. Az első népképviseleti követválasztás alkalmával, 1848 nyarán, képviselőnek is meg akarták választani, de az úriosztály érdekeit féltő földbirtokos nemesurak és a szolgabíráktól irányított parasztok nem szavaztak rá.
 - 
  
  Kicsinyelték a jegyzői állását és korteskedtek ellene. Végül belefáradt a zaklatásba és állami hivatalért folyamodott, 1849 májusában kinevezték belügyminiszteri fogalmazóvá. A végén az Orosz betöréstől tartva hazamenekült, de állását már más foglalta be így végűl kénytelen volt a császári közigazgatási szolgabíró mellett irnoki alkalmazást vállalnia.
 - 
  
  Az irnokságot fölcserélte a nevelőséggel. Nagyszalontáról Gesztre költözött a Tisza-családhoz, itt Tisza Domokost, a magyar és görög irodalomra tanította. Kellemes környezetben élt, tanítványát szerette, családjától sem volt messze. Nevelősködése nem tartott sokáig, a nagykőrösiek meghívták gimnáziumi tanárnak.
 - 
  
  A nagy kőrösi református egyháztanács el határozta, hogy felajánlja számára a városi gimnázium magyar irodalmi tanszékét. A költő egy ideig habozott, de végre mégis elfogadta a meghívást, bútorait szekérre rakatta, október végén családjával együtt Nagykőrösre költözött.
 - 
  
  A Magyar Tudományos Akadémia-ban engedélyt kapott tíz év óta szünetelő nagygyűléseinek megtartására, december 15-iki ülésen levelező taggá s fél órával utóbb rendes taggá választották.
 - 
  
  Az Akadémia 1860. évi Széchenyi-ünnepélyén a Kisfaludy-Társaság megválasztotta igazgatójának; ezzel lehetővé vált, hogy Nagykőrösről Pestre költözzék.
 - 
  
  Kilenc évet töltött Nagykőrösön, 1860 októberében fővárosi lakos lett. A Kisfaludy-Társaság nyolcszáz forint évi fizetéssel díjazta, Heckenast Gusztáv ezerkétszáz forintot juttatott számára a Szépirodalmi Figyelő szerkesztéséért.
 - 
  
  Megírta a Buda halálát a Magyar Tudományos Akadémia 1864-ben a Nádasdy-jutalommal koszorúzta. A következő évben Szalay László helyére megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia titkárává.
 - 
  
  1867-ben nagy megtiszteltetésben részesült: I. Ferenc József király, koronázásának emlékére, a Szent István-rend kiskeresztjével tüntette ki.
 - 
  
  Az 1870-es évektől kezdve egyre többet betegeskedett, testi ereje megroppant. Nyár idején évről-évre fölkereste Karlsbad fürdőit, majd a Margitszigeten iparkodott fölfrissülni.
 - 
  
  Ismételten lemondott akadémiai titkárságáról, de az Akadémia csak harmadszori lemondása után, 1879-ben, egyezett bele elhatározásába.
 - 
  
  1882 október 22-én, halt meg Budapesten
Arany János ravatalánál. Gyászbeszéd. 1882. október 24-ikén.