-
Period: 3300 BCE to
Mióta érdekel minket a nemzetközi politika?
A nemzetközi politika már évezredek óta érdekli az embereket.
Első írásos emlékek a sumerektől származik. (kereskedelemmel kapcsolatos feljegyzések agyagtáblán) -
Jeremy Bentham - "nemzetközi"
Jeremy Bentham a XVIII. század legjelentősebb politikusa/politikafilozófusa először használja az "international" kifejezést, ami a vesztfáliai békerendszer kialakulása után jött létre.
- nemzetállamok születése
- népszuverenitás elve -
Alapkérdés: Miért vannak háborúk?
az I. vh és a II. vh között az volt a kérdés, hogy miért vannak háborúk (liberalizmus) -
Igény a tudományterületre
Az első világháború lezárulta után egyfajta igény alakult ki a tudományág megszületésére.
A gyakorlatban: angolszász államokban kormányzati megrendelés
= intézményesülés: Népszövetség megalakulása -
Period: to
A tudományág fejlődési jellege
A tudományág vitákon keresztül fejlődik.
ezek lehetnek ontológiai és episztemológiai viták
négy nagy vitáról tudunk beszélni -
Szupranacionális szereplők megjelenése és bekapcsolódása az NPV-be
Multilaterális diplomácia megjelenése;
problémák fórumosítása -
A nagy váltás (1.nagy vita)
a nagy váltás: II. vh után a kérdés az, hogy mik motiválják az államokat (realizmus) -
Period: to
2. nagy vita
Az első ontológiai vitát az első episztemológiai vita követi, azaz hogy hogyan vizsgálati módszereket használhatunk a politikatudományban. A természettudományos módszerek versenyeztek a szokásos módszerekkel. (behavioralizmus -><- tradicionalizmus) -
Újabb szereplők csatlakozása
NGO-k és transznacionális szereplők is felkerülnek a nemzetközi politika térképére -
Period: to
3. nagy vita
A neoliberalizmus és a neorealizmus vitája. (az első ontológiai vita folytatása)
neorealizmus = strukturális realizmus: a hatalmi befolyás a fő faktor a nemzetközi viszonyok alakulásában
neoliberalizmus: a neorealizmusra adott, inkább idealista jellegű irányzat
a két vita melléktermékeként létre jön a neo-marxizmus -
Kenneth Waltz
a belpolitika és a külpolitika nem ellentétei egymásnak
"nagy törés": a két rendezőelv: államon belüli hierarchia és államon kívüli anarchia formálja a nemzetközi politika tárgyát -
Period: to
4. nagy vita
Ez egy újabb episztemológiai vita, amit poszt-pozitivista vitának is hívnak. Úgy kell elképzelni, hogy az eddig említett irányzatokkal szemben (racionális irányzatok) megjelent a konstruktivizmus, ami azt mondja ki, hogy túl kell lépni az objektív és empirikusan igazolható tényeken és az emberi tudatosság szerepét hangsúlyozza a politikában. -
Az egyén mint szereplő megjelenik a nemzetközi politikában
Amikor az egyén nem a politikai szerepkörében jelenik meg, hanem mint a nemzetközi jog alanya.
