-
A tudás szerkezetének megváltozása, az egyház tudás feletti monopóliumának megdőlése, megdőlésének kezdete
-
-
A harmincéves háborút lezáró béke hozta létre a modern értelemben vett állami szuverenitást ezzel megalkotván a modern diplomácia alapjait.
-
„Nemzet nem egyéb, mint egy kormány alatt, ugyanazon állami határokon belül élő emberek összessége; az állami terület a primér, s belőle vezetendő le a nemzet és nyelv területe. Ameddig terjed az államhatár, addig nyúlik a nemzet és nyelv is."
-
Jeremy Bentham (angol jogtudós, filozófus) megalkotja a nemzetközi szót valamikor 1789-ben a nemzetközi szót ( Introduction to the Principles of Morals and Legislation ), mert kialakultak a nemzetállamok a 17. században és az ő kapcsolatrendszerük a 20. századig lefedte a nemzetek közötti kapcsolatokat
-
A felvilágosodás végbemegy.
-
Általános emberi jogok lefektetése. Az első lépés az egyén nemzetközi politikai viszonyok aktorráválásához.
-
a modern forrásalapú történetirás megalapitója, a történelemtudomány akadémiai jogának kiharcolása is nevéhez fűződik.
-
A 19. század a nemzetállamok nagy százada/Európa nagy százada. Akkori társadalom elemzésének az igénye a szociológia létrejöttével oldódik meg, ami a három nagy vizsgálati aspektus legkomplexebbike.
-
Az intézményesülés első lépése. Kutatókérdés: Miért lesznek háborúk? Az NPV első születése.
-
-
-
Az első vita az utópikus liberalizmus és a realizmus között zajlott és arra a kérdésre kereste a választ, hogy miért van háború. A vita az 1920-as évektől az 1930-as évekig zajlott.
-
-
A dekolonizáció megindulása, új nemzetállamok megalakulása, a tudományterületek proliferációjának elterjedése, a lineáris rendszerelmélet felborulása.
-
Az amerikai realista iskola megalapitojaként a haborúk motivációját kezdte el keresni. 1948-ban megjelent mkönyve vezetett el az NPV második születéséhez.
-
A második vita a tradicionális megközelítés a behaviourizmus között zajlott. Ez egy módszertani jellegű vita volt, melynek fő kérdése, hogy hogyan, milyen módszertani eszközökkel kell megközelíteni a vizsgálódás tárgyát. Az 1950-es évektől 1960-ig tartott.
-
Kenneth Walz megállapitja, hogy a nemzetközi politika anarchista, hiszen nincsen végrehajtás, nincs erőszakmonopólium.
-
A társadalmi szereplők, mind a gazdasági, mind a civilszereplők, nemzetközi politika aktoraivá válnak. (NGO,Transznacionális vállalatok)
-
A harmadik vita az 1980-as években a pozitivista és posztpozitivista tudományosságról szólt. A természettudományos módszereken túl megjelentek a kritikai elméletek és a kvalitatív kutatási módszerek is.
-
A konstruktivizmus és a reflexív nézőpontok vitája. Az első a társadalomtörténetbe ágyazottan, míg a másik az egyén, a humánum középpontba állításával kereste a nemzetközi politika kérdéseire a válaszokat.
-
Az egyén 1990-től, mint önálló tendencia vizsgálandó.
-
Az ötödik vita arra keresi a választ, hogy a nemzetközi kapcsolatok jellege vajon lineáris vagy nem lineáris-e. 2001-től jelenlévő vita a nemzetközi politikai viszonyok történetében.
