Hirohito

A nemzetközi politikai viszonyok fejlődéstörténete

  • 1500

    1500

    1500
    A tudás szerkezetének megváltozása, az egyház tudás feletti monopóliumának megdőlése, megdőlésének kezdete
  • Period: 1500 to

    A nemzetközi politikai viszonyok fejlődéstörténete

  • A vesztfáliai béke

    A vesztfáliai béke
    A harmincéves háborút lezáró béke hozta létre a modern értelemben vett állami szuverenitást ezzel megalkotván a modern diplomácia alapjait.
  • Nagy Encyclopedia - Diderot d'Alembert

    Nagy Encyclopedia - Diderot d'Alembert
    „Nemzet nem egyéb, mint egy kormány alatt, ugyanazon állami határokon belül élő emberek összessége; az állami terület a primér, s belőle vezetendő le a nemzet és nyelv területe. Ameddig terjed az államhatár, addig nyúlik a nemzet és nyelv is."
  • A nemzetközi szó mesterséges megalkotása

    A nemzetközi szó mesterséges megalkotása
    Jeremy Bentham (angol jogtudós, filozófus) megalkotja a nemzetközi szót valamikor 1789-ben a nemzetközi szót ( Introduction to the Principles of Morals and Legislation ), mert kialakultak a nemzetállamok a 17. században és az ő kapcsolatrendszerük a 20. századig lefedte a nemzetek közötti kapcsolatokat
  • A francia forradalom kitörése, Bastille ostroma

    A francia forradalom kitörése, Bastille ostroma
    A felvilágosodás végbemegy.
  • Az emberi és polgári jogok nyilatkozata

    Az emberi és polgári jogok nyilatkozata
    Általános emberi jogok lefektetése. Az első lépés az egyén nemzetközi politikai viszonyok aktorráválásához.
  • Leopold von Ranke születése

    Leopold von Ranke születése
    a modern forrásalapú történetirás megalapitója, a történelemtudomány akadémiai jogának kiharcolása is nevéhez fűződik.
  • A társadalomkutatás igénye megjelenik

    A társadalomkutatás igénye megjelenik
    A 19. század a nemzetállamok nagy százada/Európa nagy százada. Akkori társadalom elemzésének az igénye a szociológia létrejöttével oldódik meg, ami a három nagy vizsgálati aspektus legkomplexebbike.
  • Aberystwyth-i egyetemi tanszék megalakulása, NPV tudományterületté válása.

    Aberystwyth-i egyetemi tanszék megalakulása, NPV tudományterületté válása.
    Az intézményesülés első lépése. Kutatókérdés: Miért lesznek háborúk? Az NPV első születése.
  • Nemzetek Ligája létrehozása

  • A nemzetközi szervezetek aktorráválása a 20-as, 30-as évektől

    A nemzetközi szervezetek aktorráválása a 20-as, 30-as évektől
  • Az 1. vita

    Az 1. vita
    Az első vita az utópikus liberalizmus és a realizmus között zajlott és arra a kérdésre kereste a választ, hogy miért van háború. A vita az 1920-as évektől az 1930-as évekig zajlott.
  • Kellog-Briand paktum

  • A II. VH vége

    A II. VH vége
    A dekolonizáció megindulása, új nemzetállamok megalakulása, a tudományterületek proliferációjának elterjedése, a lineáris rendszerelmélet felborulása.
  • Hans Morgenthau

    Hans Morgenthau
    Az amerikai realista iskola megalapitojaként a haborúk motivációját kezdte el keresni. 1948-ban megjelent mkönyve vezetett el az NPV második születéséhez.
  • A 2. vita

    A 2. vita
    A második vita a tradicionális megközelítés a behaviourizmus között zajlott. Ez egy módszertani jellegű vita volt, melynek fő kérdése, hogy hogyan, milyen módszertani eszközökkel kell megközelíteni a vizsgálódás tárgyát. Az 1950-es évektől 1960-ig tartott.
  • Anarchia

    Anarchia
    Kenneth Walz megállapitja, hogy a nemzetközi politika anarchista, hiszen nincsen végrehajtás, nincs erőszakmonopólium.
  • A társadalmi szereplők robbanásszerű elterjedése.

    A társadalmi szereplők robbanásszerű elterjedése.
    A társadalmi szereplők, mind a gazdasági, mind a civilszereplők, nemzetközi politika aktoraivá válnak. (NGO,Transznacionális vállalatok)
  • A 3. vita

    A 3. vita
    A harmadik vita az 1980-as években a pozitivista és posztpozitivista tudományosságról szólt. A természettudományos módszereken túl megjelentek a kritikai elméletek és a kvalitatív kutatási módszerek is.
  • A 4. vita

    A 4. vita
    A konstruktivizmus és a reflexív nézőpontok vitája. Az első a társadalomtörténetbe ágyazottan, míg a másik az egyén, a humánum középpontba állításával kereste a nemzetközi politika kérdéseire a válaszokat.
  • Egyén, mint politikai aktor

    Egyén, mint politikai aktor
    Az egyén 1990-től, mint önálló tendencia vizsgálandó.
  • Az 5. vita

    Az 5. vita
    Az ötödik vita arra keresi a választ, hogy a nemzetközi kapcsolatok jellege vajon lineáris vagy nem lineáris-e. 2001-től jelenlévő vita a nemzetközi politikai viszonyok történetében.