-
37 egyetemista fiatal új szervezetet alakított a Bibó Szakkollégiumban. A kezdeményezés célja egy új, önálló, független ifjúsági szövetség létrehozása volt, amely a politikailag aktív radikális reformer ifjúsági csoportokat és embereket tömöríti. A Fiatal Demokraták Szövetségének keresztelt tömörülés alternatívát kívánt jelenteni a KISZ-szel szemben, bár működésüket alapvetően úgy definiálták: nem valami ellen, hanem valami érdekében óhajtanak politizálni.
-
Az első szabad választáson bejutott a parlamentbe és 22 fős frakciót alkotva parlamenti pártként folytatta tevékenységét.
-
A párt Orbán Viktor és Kövér László kezdeményezésére a konzervativizmus és a jobboldaliság felé fordult, működésüket centralizálták.
-
Az újonnan létrehozott elnöki pozícióba Orbán Viktort választotta a párt kongresszusa.
-
A párt jobbra tolódott, 1995-ben felvette a Magyar Polgári Párt nevet és a Magyar Demokrata Fórum helyét átvette a politikai palettán.
-
-
1998-ban kormányra került az MDF-fel és a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párttal koalícióban. A miniszterelnök Orbán Viktor lett.
-
-
-
A párt a 2002-es választáson az MDF-fel szövetségben, közös pártlistával indult, viszont ellenzékbe került. A választási vereséget követően Orbán Viktor figyelmét egy konzervatív tömegmozgalom, a polgári körök létrehozására fordította és csak a 2002. októberi önkormányzati választáson elszenvedett vereség után tért vissza a pártelnöki posztra.
-
2003-ban a párt más konzervatív–jobboldali pártok és szervezetek bevonásával szövetséggé alakult, és nevét Fidesz – Magyar Polgári Szövetségre változtatta. A szövetség új alapszabálya tovább központosította a párt működését, minden személyi döntést a mindenkori elnök kezébe adva. A pártkongresszuson ismét Orbán Viktort választották elnökké.
-
A Fidesz 2006-ban a KDNP-vel közös pártlistán indult. 2006. május 4-én az önálló frakciót alakító KDNP-vel a párt „Magyar Szolidaritás Szövetsége” néven frakciószövetséget hozott létre, melynek elnökévé Orbán Viktort, társelnökévé Semjén Zsoltot, a KDNP elnökét választották.
-
-
A Fidesz kezdeményezésére népszavazást tartottak a a vizitdíj, tandíj és kórházi napidíj eltörléséről. Mivel mindhárom díj esetében 80%-ban támogatták az eltörlést, ezért a Fidesz úgy gondolta ,hogy a párt is előnyben van, ezért előrehozott választásokat sürgettek.
-
A 2009-ben bekövetkezett miniszterelnök-váltás során és azt követően is fenntartották álláspontjukat, és világossá tették, hogy nem támogatják az MSZP által életre hívott Bajnai-kormány válságkezelő munkáját. Az ez évi európai parlamenti választáson a szavazatok 56,36%-át nyerte el a Fidesz–KDNP.
-
A második Orbán-kormány a rendszerváltozás óta eltelt időszak legkevesebb miniszterrel dolgozó kabinetje. Politikájukat összefoglalóan a „Nemzeti Együttműködés Rendszere” névvel illetik.
-
Új alkotmány megalkotásának lehetőségével élt a Fidesz-KDNP korábbi köztársasági elnökét leváltó Schmitt Pál, aki Magyarország új alaptörvényét 2011. áprilisában írta alá.
-
2011 első felében a második Orbán-kormány irányításával Magyarország látta el az Európai Unió egyik csúcsszervének, az Európai Unió Tanácsának a soros elnöki feladatait.
-
- március 1-jén jelentette be a kormány a gazdaság rendbe tételét célzó stabilizációs és reformprogramot, a Széll Kálmán-tervet. "Összefogás az adósság ellen".
-
2012 áprilisában jelentették be a Széll Kálmán-terv 2.0-t, melyet a kormány az EU részére is elküldött. Tartalmazza Magyarország 2012. évi nemzeti reformprogramját, Magyarország 2012-2015 év közti konvergenciaprogramját, valamint a nemzeti reformprogramban és a konvergenciaprogramban ismertetett lépések elemzési és stratégiai hátterét.
-
A második Orbán-kormányt 2014. június 6-tól a harmadik Orbán-kormány követte.
-
-
-
