-
Szenzualista irányzat
A Comenius által kidolgozott pedagógiai elmélet és gyakorlat középpontjában a szemléltetés állt.
https://www.pgpedia.com/c/john-amos-comenius -
Reformpedagógiai irányzatok
A megismerés aktív, a gyermek, a tanuló tevékenységére, tárgyi és mentális cselekvésére alapoz. Képviselői John Dewey és Edouard Claparede. A fotón John Dewey látható, egyik fő műve a Demokrácia és nevelés 1916-ban jelent meg. -
Behaviorista tanuláselméletek
Alapvetően a klasszikus- és operáns kondicionálásra épít, amely a jutalmazásnak és büntetésnek a tanulásban játszott szerepét helyezi új nézőpontba.
Ugyanide tartozik a szociális tanuláselmélet, amely a modellkövetés, az utánzás szerepét emeli ki.
Skinner "The Behavior of Organisms: An Experimental Analysis" című könyve 1938-ban jelent meg, a szociális tanulásról Bandura "Social Learning through Imitation" című munkáját 1963-ban publikálta.
https://www.youtube.com/watch?v=PRdCowYEtAg -
Kognitivizmus
Az elme mentális folyamataira koncentrál. A behaviorizmust váltja fel egyre inkább az 1960-70-es években, bár gyökerei ennél korábbiak (Piaget The moreal judgement of the child könyve 1932-ben jelent meg). -
Konstruktivizmus
Megközelítésében az aktív tanulásra koncentrál, amelyben a tanulók saját tudásbázisukat építik fel a múltbeli és jelenlegi tapasztalataik alapján. Az együttműködés és az önreflexió alapvető a tanulási folyamatban. Az irányzat az 1970-80-as években terjedt el, de a megközelítés Piaget munkájáig nyúlik vissza. Ernst von Glasersfeld és Paul Watzlawick munkássága meghatározó volt a népszerűvé válásában.
https://www.youtube.com/watch?v=Xa59prZC5gA -
Konnektivizmus
A digitális korszakhoz kötődik, az internet alapú technológiák és hálózatok szerepét hangsúlyozza a tanulásban az informális, hálózatba szervezett, elektronikus eszközökkel támogatott információcsere révén. Az irányzatot két publikáció mutatta be 2005-ben, George Siemens (Connectivism: Learning as Network Creation) és Stephen Downes (An Introduction to Connective Knowledge) című munkái.
