-
Modern nemzetállamok születése
A vesztfáliai békéket követően jöttek létre modern nemzetállamok, így Jeremy Benthon ekkor találta ki a "nemzetközi" fogalmat. -
Period: to
I. Világháború
Az I. világháborút követően kezdett kialakulni a tudományterület, melyet nemzetközi politikai viszonyokként ismerünk. -
Nemzetközi Politikai Viszonyok intezményesülése
Bár a nemzetközi politika vizsgálata az emberiséggel egyidős, mindeddig több tudományterület foglalkozott vele. 1919 után kutatóintézetek, egyetemi tanszékek (például az Aberystwyth University Walesben) kezdtek foglalkozni a nemzetközi politikai viszonyok vizsgálatával.
Az vizsgálat alapkérdése: Hogyan lehet elkerülni a háborút? -
Period: to
Első vita
Ontológiai (lételméleti) vita, melyben a liberalizmus és a realizmus (Edward Carr, Hans Morgenthau) áll szemben egymással. A liberalizmus az együttműködést veszi alapul és a háború elkerülése adja az alapkérdését (1919). A realizmus a konfrontációt hasznája referenciapontként és a háború okait, motivációit vizsgálja (1948). -
Period: to
Államok feletti szereplők bekapcsolódása a nemzetközi politika viszonyokba
Nemzetközi szervezetek (IGO) is részt vesznek a nemzetközi politikai viszonyok alakulásában, ezzel megjelent a multilaterális diplomácia. -
Period: to
II. Világháború
A II. világháború megrendítő hatására számos tudományterület változik, vagy épp alapjaiban megkérdőjeleződik, s ez alól nem kivétel a nemzetközi politikai viszonyok sem. -
Nemzetközi Politikai Viszonyok újjászerveződése
Második születésnek is tekinthető ez az időpont, mikor a vizsgálat alapkérdése megváltozott Hans Morgenthau Konfliktus az államok között (Politics among nations) című műve nyomán.
Az új alapkérdés: Milyen motivációk tolják a konfliktus irányába a szereplőket? Mik a háborúk kitörésének motivációi? -
Period: to
Második vita
Episztemológiai (ismeretelméleti) vita, melyben a tradicionalizmus és a behaviorizmus áll szemben egymással a nemzetközi politikai viszonyok kutatási eszközének kérdésében. A tradicionalizmus a társadalomtudományi módszereket, míg a behaviorizmus a termeszettudományi módszereket preferálja. Végül a behaviorizmus kerekedik felül. -
Period: to
Harmadik vita
Ontológiai (lételméleti) vita, melyben a neoliberalizmus, a neorealizmus és a neomarxizmus (referenciapontja az egyenlőtlenségek) áll szemben egymással. A neoirányzatok megjelenését neo-neo szintézisnek vagyinterparadigma vitának nevezzük, mely a természettudományos módszerekek alkalmazásával pozitivista tudományszemléletet alkalmaz. Egységes módszer kialakítása nem lehetséges ebben a vitában. -
Period: to
Társadalmi szereplők bekapcsolódása a nemzetközi politikai vizsonyokba
A gazdasági globalizáció hatására megjelennek az MNC-k és a TNC-k a politikai szereplők között, valamint a civil szervezetek (NGO-k) is bekapcsolódnak a nemzetközi politikába. -
Period: to
Negyedik vita
Episztemológiai (ismeretelméleti) vita, melyben az előző vita racionális irányzatai (neoliberalizmus, neorealizmus, neomarxizmus) és a konstruktivizmus áll szemben egymással. A konstruktivizmus értelmében a racionalitás szubjektív norma. Ez a vita lételméleti vitává alakul végül. -
Period: to
Egyén bekapcsolódása a nemzetközi politikai viszonyokba
