NPV történeti idővonal

  • Születés

    Születés
    1919-ben intézményesült, de a politikai vizsgálat iránti érdeklődés az emberiséggel egyidős. Egyetemi tanszékek, kutatóintézetek jöttek létre, melyek elkezdték vizsgálni a nemzetközi politikai viszonyok világát. Ezek közül a leghíresebb az 1919-ben alapított walesi Woodrow Wilson Chair of International Politics tanszék.
  • Második születés

    Második születés
    Hans J. Morgenthau publikálja könyvét amely a Politics Among Nations címet kapta. Ebben a könyvben felszólítja a kutatókat, hogy a korábbi alapkérdést (Hogyan kerülhető el a háború?) változtassák meg a "Mi robbantja ki a háborút?" kérdésre.
  • Az első vita

    Az NPV vitákon keresztül fejlődik, ennek eredményeképpen az első vita egy ontológiai azaz lételméleti vita. 1948-ban két irányzat, a liberalizmus és a realizmus között zajlott. 1919-ben ez a tudomáynterület liberálisnak született meg. Ezzel ellentétben 1948-ban a második születésnek köszönhetően a realizmus képviselői a nemzetállami érdeket tették a vizsgálat középpontjába. A két ideológia szereplői ugyan annak a kérdésnek két különböző oldalát vizsgálták.
    Realizmus: Morgenthau, Kissinger,
  • A második vita

    A második vita egy episztemológiai, azaz ismeretelméleti vita volt, amely a tradicionalizmus és a behaviorizmus között zajlott. Nem arról vitatkoztak, hogy mit, hanem, hogy hogyan vizsgáljanak. A behavioristák természettudományi eszközök segítségével vizsgálták a társadalom kérdéseit. Ez egy újító mozgalom volt az 50-es évek elején, főszereplője Quincy Wright volt. Ezzel szemben álltak a tradicionalisták akik történelmi, filozófiai eszközökkel vizsgálták a társadalmat, Hedley Bull vezetésével.
  • A harmadik vita

    Ontológiai vita, három irányzat között. Interparadigma vitának, vagy neo-neo szintézisnek is nevezik. Neorealizmus-Neoliberalizmus-Neomarxizmus. A neorealizmus 1979-ben Kenneth Waltz saját szavaival élve "kopernikuszi fordulatot" vett (Theory of International Politics). Neoliberalizmus: 1984, Roberth O. Keahane (After Hegemony: Cooperation and Discord in the World Political Economy) vitába száll a neorealizmussal. Neomarxizmus: 1974, tudományterületi fordulópont, Immanuel Wallerstein.
  • A negyedik vita

    Episzemológiai vita a racionális irányzatok (liberalizmus, marxizmus, realizmus) és a konstruktivizmus között. A racionális irányzatok közös eleme, hogy a politikai döntés alapja mindig a költség-haszon elemzés. A konstruktivizmus ezt megkérdőjelezi. 1999-ben Alexander Wrendt Social Theory of International Politics c. könyve indítja el a vitát.